Ugyan rendkívül gazdag C-vitaminban, rostokban és K-vitaminban, olykor mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni egészségmegőrző tulajdonságairól, különösen, ami az emésztésre gyakorolt hatását jelenti. Mit érdemes tudni a káposztáról, s miért látják benne némelyek az egészség örök forrását?
„Nékem a káposzta nemcsak étel, hanem orvosság is volt” – idézi legújabb írásában Nyári Krisztián irodalomtörténész Erdély egykori kancellárja, Bethlen Miklós szavait. Mint Nyári kutatásából kiderül: Bethlen elkötelezett híve volt a káposzta fogyasztásnak, orvosságként tekintett a növényre.
A történelem során persze nemcsak ő, hanem a későbbi sztárok is újra felfedezték maguknak a káposzta előnyös hatásait. Míg Dolly Parton káposztaleves-diétával őrizte meg kivételes alakját, addig a celebek kozmetikusai gyakran arcradírt készítenek belőle, mivel az ragyogóvá teszi a fakó arcbőrt. Milyen egészségügyi előnyökkel jár a káposzta fogyasztása és felhasználása, s hogyan profitálhatunk belőle a hétköznapok során?
Tényleg savanyú lenne a káposzta?
Noha a káposzta rendkívül alacsony kalóriatartalommal rendelkezik, meglepően magas a tápanyagtartalma. Egy csészényi, azaz nagyjából 90 gramm nyers, zöld káposzta például 1 gramm fehérjét, 2 gramm rostot, a napi, szükséges K-vitamin 56%-, és C-vitamin bevitel 36%-át tartalmazza, ezen kívül igen magas a B6-vitamin, kalcium, kálium és magnéziumtartalma is.
Ezen kívül nagy mennyiségben tartalmaz rostokat, valamint rengeteg antioxidánst, beleértve a polifenolokat és egyéb kénvegyületeket is. Az antioxidánsok megvédik a szervezetet a szabadgyökök okozta károktól, a C-vitaminnak köszönhetően pedig megelőzhetők bizonyos szívbetegségek, és a látásromlás is.
1. A gyulladáscsökkentők Szent Grálja
Ugyan a gyulladás nem feltétlenül rossz dolog (hiszen segítségével védekezik a szervezetünk a fertőzésektől, vagy épp felgyorsítja a gyógyulásunkat), mégis előfordul, hogy a hosszú időn át húzódó, krónikus gyulladások (legyen szó ízületi-, szív-, vagy gyulladásos bélbetegségről) megkeserítik az ember életét.
A kutatások szerint a keresztesvirágú zöldségek, így például a brokkoli, karfiol, kelbimbó vagy épp a káposzta szulforafán és kempeferol, valamint egyéb antioxidánsai kiváló gyulladáscsökkentőként funkcionálhatnak. Gyulladásos bélbetegség esetén viszont érdemes inkább a zöldségekből kinyert antioxidánsokkal, semmint a tényleges növényekkel próbálkozni, hiszen a felsorolt zöldségek fogyasztása általában puffadással jár, ami önmagában nagyobb terhet ró(hat) a megterhelt bélrendszerre.
2. Emésztésjavítás mesterfokon
Persze, előfordulhat, hogy épp arra a hatására van szükségünk, amelytől a krónikus bélbetegek rettegnek. Ha székrekedéssel küzdünk, ugyancsak érdemes a káposzta felé fordulni, hiszen az a magas rosttartalma miatt elősegíti a rendszeres ürítést.
Az oldhatatlan rostok mellett oldható rostokban is bővelkedik (ezek felszívják a vizet, gélt képeznek az emésztőrendszerben, ezáltal megkönnyítik a székelést), amelyek további előnyös hatása, hogy a gélképződés miatt növelhetik a jótékony baktériumok számát a bélrendszerben, ennek hatására pedig megnőhet a bifidobaktériumok és laktobacillusok száma. (Ezek a baktériumok olyan funkciókat látnak el, mint például az immunrendszer védelme, s olyan tápanyagokat termelnek, mint például a K2- és B12-vitamin.)
3. Természetes szíverősítő
„Ha már lúd”, úgy érdemes megemlékeznünk a káposzta szíverősítő hatásáról is. A történet a vörös káposztánál indul, amely úgynevezett antocianinokat tartalmaz (egyébként ezek adják a zöldség színét is). Ezek a pigmentek a flavonoidok családjába tartoznak, s innentől kezdve már sejthető a hatásuk is: több ízben kimutatták ugyanis, hogy az e pigmentben gazdag ételek fogyasztása csökkenti a szívbetegségek kockázatát.
Egy 2013-as, 93600 nő részvételével készült felmérésben például azt találták, hogy az antocianinban gazdag ételeket fogyasztóknál kisebb volt a szívroham kockázata, mint azoknál, akik étrendjéből kimaradt a vörös káposzta, de egy másik tanulmány is azt állapította meg, hogy a megnövelt flavoniod-bevitel csökkenti a szívbetegség miatti halálozást.
A szívre gyakorolt pozitív hatása mellett a vérnyomásra is hasonlóan jól hat: magas káliumtartalma miatt a vörös káposzta képes egészséges tartományban tartani a vérnyomást, így annak megnövelt bevitele segíthet a magas vérnyomással küszködő emberek milliárdjainak. (Egy kutatás több, mint egymilliárd ember küzd magas vérnyomással a világon.)
Ezen a ponton valószínűleg azt is érdemes megemlíteni, hogy a növény fogyasztása a magas koleszterinszintre is hatással lehet, mivel két olyan anyagot is (oldható rostokat és növényi szerint) tartalmaz, amelyről kimutatták, hogy csökkentik az LDL (köznyelvben „rossz koleszterin”) tartalmát az erekben. Míg az oldható rostok megkötik a koleszterint a bélben, ezáltal megakadályozzák annak felszívódását a vérbe, addig a szerinek (mivel szerkezetükben hasonlók a koleszterinhez) csökkentik az LDL-koleszterinszintet azáltal, hogy blokkolják a felszívódását az emésztőrendszerben.
Források: HealthLine.com, MedicalNewsToday.com
Borítókép forrása: Unsplash.com