Abban megegyezhetünk, hogy egy-egy átbulizott éjszaka a Körúton nem érhet véget pizzaszelet vagy gyros elmajszolása nélkül (minden tisztelet azoknak, akik megállják a hajnali falatozást).
Nyársakra felhúzott, alaposan megfűszerezett és körbeforgatva sütött hús, melyet aztán hatalmas késekkel vágnak le és tesznek a szendvicsekbe zöldségek és szószok kíséretében. Nagyjából ez az alapja a címben említett mindegyik ételnek, amiket hasonló kinézetük és összetételük miatt hajlamosak vagyunk egymással összemosni, pedig nem ugyanazok. Lássuk is, mi különbözteti meg e három nép három ételét!
Döner kebab
Jelentését nézve forgó (döner) grillezett húst (kebab) jelent, és egy 19. századi anatóliai szakács, İskender nevéhez fűződik a feltalálása, aki az addig vízszintesen forgatott nyársakat függőlegesre cserélte.
Az étel népszerűsége pedig a hetvenes években kezdődött Berlinben, amikor egy ottani török vendéglős, Kadir Nurman kezdte el árusítani a város lakóinak a ma ismert kebabot, az amerikai gyorsételek mintájára készült szendvics formájában. Akkor bárányhúsból készítette, ma már borjúból, csirkéből készültet is ehetünk. A szendvicset kérhetjük pitában és lapos wraphoz hasonlító tésztában, amely a dürüm nevet viseli. A hús mellé pedig joghurtos szószt, zöldségeket (főként salátát, káposztát, uborkát és paradicsomot) kapunk, meg az elmaradhatatlan kérdést, miszerint „Hagyma, csípős mehet?”
Gyros
A gyro előtag ugyancsak a nyársak mozgására utal, és ez az étel is arab eredetűként honosodott meg Görögországban. Azonban receptje sokkal megengedőbb, hiszen sertéshúsból is készülhet – ez az arab konyhában elképzelhetetlen – , az ország területétől függően tzatzikit is raknak bele, a hús fűszerezése is más, és leggyakrabban görög pitában tálalják.
Shawarma
Ha megnézzük a 2012-es Bosszúállók című Marvel-film végét magyar nyelven és eredetiben is, feltűnhet egy fordítási „baki”, ami valójában nem hiba. Az egyik szereplő gyrosozni hívja a többieket, angolul viszont shawarmáról beszél – hogy lehet, hogy más ételnek fordították?
Az ok a hasonlóságban rejlik, és abban, hogy Magyarországon nem igazán terjedt el a közel-keleti egytálétel, melyet az európai nagyvárosok libanoni bevándorlói készítenek a leggyakrabban. Fűszerezése és a szendvicsbe kerülő szósz is különbözik a gyrostól és a dönertől, van benne például tahini szósz, hummusz, grill zöldségek és tabulé saláta is. Ahogy a dönert, ezt sem készíthetik sertésből, de mindenféle más húsból igen.
