Minden év augusztusának első péntekjén tartják a sör világnapját. A folyékony kenyér kialakulásáról és történetéről már írtunk nektek korábban, most lássunk néhány érdekes infót a – nem minden esetben – aranyló itallal kapcsolatban!
A sört már évezredek óta főzik a Földön, a régészek az ókori Mezopotámia területén is találtak már erre utaló leleteket és Hammurappi törvénykönyvében is megemlítették az italt. A ma is nyitva álló, legrégebb óta üzemelő főzde a bajor Weihenstephan apátságban található, ami átélt már tűzvészeket, pestisjárványt és földrengést is. Az apátság 725-ben épült meg, a szerzetesek kezdtek el falai között sört főzni, majd 1040-ben kapta meg a hivatalos főzési és árusítási engedélyt. Ma tizenkét fajta, a német tisztasági törvénynek megfelelően készült italból választhatunk (vagyis csak maláta, komló, élesztő és víz alkothatja őket), melyek nagy része búzasör. A tengerentúlon 1829 óta üzemel a pottsville-i D.G. Yuengling & Son főzde, ami úgy élte túl az 1930-as évek alkoholtilalmát, hogy sörnek csúfolt, félszázalékos italt gyártottak abban az időszakban, mellette pedig fagyit is árusítottak.
Több, mint százféle típusa létezik, ami függ többek között a főzési folyamattól, a készítés helyétől, a használt komlófajtáktól, és ezért a nagy kategóriákat különböző formájú poharakból illik inni. Ha három óriási csoportra akarjuk bontani őket aszerint, hogy milyen élesztőt használnak a készítésükkor, akkor léteznek alsó- és felsőerjesztésű sörök, és nem szabad elfelejteni a spontán erjesztésűeket sem. Alsóerjesztésűnek számítanak a lager típusúak – ezeket isszák a legtöbben itthon is és szerte a világon – , a második kategóriába az ale söröket, az utolsóba a kriek vagy lambic nevezetűeket soroljuk.
Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy tudjuk: a sör alapja a víz, az élesztő, a maláta és a komló, ami ízesíti. Azzal is sokan tisztában vagyunk, hogy alkoholtartalma átlagosan 4-5% körül mozog, nem véletlenül csúszik olyan könnyen és vált a világ első számú alkoholos nedűjévé. De vajon melyik sör foka közelíti meg a whisky és a vodka-féle tömény szeszesitalokét? A Snake Venom (kígyóméreg) fantázianevet viselő ital a helyes megfejtés, ugyanis 2013 óta ő viseli a legerősebb sör címét a maga 67,5%-ával. A beszámolók szerint a Skóciában készülő italnak édes aromája és gyümölcsös íze van, a kortyok után pedig tüzes, intenzív érzés marad.
A legeknél maradva: ha itthon leemelünk egy átlagos sörösüveget az egyik szupermarket polcáról, nem fizetünk érte (és a tartalmáért) többet 4-500 forintnál, ezzel szemben a skót BrewDog főzde The End of History elnevezésű söre majdnem háromszázezer forintnak megfelelő fontba kerül. Emellett pedig csak erős idegzetűeknek ajánljuk, és nem az 55%-os alkoholtartalom miatt. Egyediségét ugyanis íze mellett az adja, hogy kitömött mókusokba vagy nyulakba rejtik a sört tartalmazó palackokat – ízlések és pofonok, bár itt én inkább az utóbbira szavaznék…
Csehország lakosságarányosan a legnagyobb sörfogyasztó a világon, ezen nem csodálkozunk egy percig sem, azonban azon igen, hogy a második helyet Namíbia foglalja el. Azért alakulhatott ez így, mert a németek az 1800-as évek végén gyarmatosították az afrikai országot és számos szokásuk mellett a sörkultúrájukat is elvitték oda.
Jobb a kézműves?
Az apátsági és helyi sörfőzdéket az 1800-as évek végétől kezdve felváltották a nagy sörfőző üzemek, melyeknél a nagy mennyiség sok esetben gyengébb minőséggel párosult. Az említett alkoholtilalom Amerikában csak rásegített erre a hígulási folyamatra, és a sörök halvány árnyékai maradtak önmaguknak. Az emberek azonban megelégelték és ez vezetett a kézműves avagy kisüzemi sörforradalomhoz, ahol már jobb minőségű, tradicionálisabb, ízletesebb italok készülhettek. Hazánkba is elérkezett ez a kétezres években, és ma már száz körül van a kisüzemi főzdék száma, valamint egyre többen kísérleteznek otthoni készítéssel is. A gyümölcsös sörökön túl már találhatunk olyan különlegesebb ízesítésűeket is, mint a rákóczi túrós, kávés, kapros-korianderes, és a listának hol van még a vége!
Nem csak inni lehet
Remélem, egyetértünk abban, hogy a szóban forgó nemcsak a férfiak itala, hiszen a rengeteg típus között a nők is megtalálják az ízlésüknek megfelelő nedűt – hiába jegyezték meg a minap egy barátnőmmel kapcsolatban, hogy “Nő létére sört iszik?!”. Emellett pedig a szépségápolásban is van helye, akár otthoni praktika, akár egy egész termékcsalád formájában – de miért? A magas B-vitamin tartalom, az rélesztő és a komló serkentő, jótékony hatása adja meg a választ. Hajra, bőrre fiatalító és erősítő pakolásként, és kapszulaként, belső használatra is sokan ajánlják, és a vesekő kialakulását is megakadályozhatjuk a rendszeres – persze felelősségteljes és mértéktartó – sörfogyasztással.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
