Barion Pixel A világ legrégebbi receptje – a sör rövid története – Coloré

A világ legrégebbi receptje – a sör rövid története

2021. 03. 19.

A sör receptjét mondják a legrégebbinek a világon, ugyanis az ókori egyiptomiak már időszámításunk előtt 5000 környékén lejegyezték a főzési folyamatot papirusztekercseikre.

Ha sörfogyasztásra gondolunk, nagyobb eséllyel jutnak eszünkbe férfiak, mint nők, de ez nem azt jelenti, hogy a gyengébbik nem ne szerethetné a folyékony kenyeret, sőt! Épp ezért úgy gondoltuk, érdekes lehet a világ legrégebbi receptjének története.

sor
Forrás: unsplash.com

Az első sörök még datolyával, gránátalmával és más egyiptomi fűszernövényekkel kerültek lefőzésre és valószínűleg a mai sörnél sokkal harsányabb ízük volt. Egyiptom népe vallási szertartásokhoz használta az italt, a fáraó irányította a főzési rendet és a sör elosztását a nép között – ezért akár őket is hívhatjuk az első főzdemestereknek. Előttük, i.e. 10000 környékén az akkori Mezopotámia területén élő törzsek is főztek már ilyen nedűt, de arról írásos emlék nem maradt fenn, csupán árpamaláta-törmelék és sörre emlékeztető maradványokkal teli üvegek.

A sör végül a Közel-Keletről eljutott Európába a Földközi-tengeren keresztül, ahol a mindennapi élet szerves részévé vált, ez főként Észak-Európára volt igaz, ahol a bőséges árpatermés elegendő alapanyagot biztosított a sörfőzők számára. Az ital nemcsak tápértéke miatt volt közkedvelt, hanem azért is, mert biztonságosabb volt a fogyasztása, mint a csapvízé, hiszen utóbbi gyakran keveredett a szennyvízzel.

A kora középkor alatt született meg az az ital, amit manapság sörként iszunk. Évszázadokon keresztül árpamalátát használtak az erjeszthető cukor forrásaként, és csak a huszadik században terjedt el széles körben a keserűségért és hangsúlyosabb ízért felelős komló. Előtte különböző gyógynövényeket és fűszereket használtak a maláta édességének ellensúlyozására – szárított virágok, lucfenyő is landolt a hordókban. A 11. században viszont német szerzetesek rájöttek, hogy a komlónak kellemesen keserű ízén kívül más előnye is van, ugyanis mintegy természetes tartósítószerként meghosszabbította a sör szavatosságát.

A középkorban szinte minden kolostornak volt sörfőzdéje, és a történészek szerint a szerzeteseknek köszönhető a legtöbb sörrel kapcsolatos újítás, felfedezés – mint például a már említett komlózás, vagy az ún. ászokolás, amikor a többnyire láger vagy pils típusú sör erjesztése közben a hőmérsékletet lépcsőzetesen csökkentik. Ma is a világ legjobb sörei közé tartoznak a belga kolostorokban főzött italok.

guinness
Forrás: unsplash.com

Németország és Belgium mellett a britek is sörfőzési központokká váltak, sok mai népszerű típus (pale ale, porter, stout) Nagy-Britanniában és Írországban született meg több száz évvel ezelőtt. A brit katonák fejadagokat kaptak a sörből a háborúk során, annyira központi elemmé vált az ital. Az IPA (Indian Pale Ale) pedig úgy született meg, hogy a kereskedőhajók az olyan messzi, brit fennhatóság alatt álló országokba is szállítottak sört, mint India és Burma, és közben jöttek rá, hogy a magasabb alkoholtartalomnak és a komlótöbbletnek hála a hordók tartalma jobban bíra a hosszú utakat.

A sör az Újvilágba a hódítókkal együtt érkezett meg, a telepesek feljegyzései szerint az első épület, amit építettek, az egy sörfőzde volt – az amerikaiak pedig azóta is főzik a nedűt. 1810-ben New York városban már 42 főzde működött. Eleinte a brit típusú italokra alapozták a recepteket, de ez idővel változni kezdett, főleg akkor, amikor Európa más országaiból is költöztek oda emberek tömegei, így a sötét, nehezebb söröket felváltották a cseh és német típusú, világos pilsnerek, amelyek ma is jellemzőek az amerikában gyártottakra.

sorfozes
Forrás: unsplash.com

Az 1922 és 1933 közötti szesztilalom idején a helyi főzdék és kocsmák közül rengetegnek be kellett zárnia, mások úgy élték túl a válságot, hogy malátakivonatokat, például szódát és fagylaltot árultak. A tilalom véget ért ugyan ’33-ban, de az emberek elvesztették érdeklődésüket az egykor kedvelt márkák iránt, pénzük sem nagyon volt sört venni, így újabb gyártók jelentek meg a piacon, akik olcsón és tömegesen tudtak sört főzni – ilyen volt a Budweiser és a Schlitz. Ez a tömeggyártás egészen a 70-80-as évekig folytatódott, azonban a kis főzdék nem tértek vissza, köszönhetően egy törvénynek, mely betiltotta a házi főzést. Ezt végül hatályon kívül helyezték a hetvenes évek végén, és azóta újra felvirágzóban van a kisüzemi főzdekultúra Amerikában is.

Nemcsak ott, hanem a világ más részein, így hazánkban is tapasztalható 90-es és kétezres évek óta a kisüzemi sörfőzés fellendülése, mely a sörgyárakéval ellentétben minőségibb, karakteresebb és különlegesebb ízvilágú italokat kínál a nagyközönség számára.

Forrás: https://www.heartlandbrewery.com/history-of-beer/
/egeszseg/gasztro/a-vilag-legregebbi-receptje-a-sor-rovid-tortenete/