Noha sokan úgy gondolják, hogy a címben látható két szó kizárja egymást, egészséges életmódot is lehet úgy folytatni, hogy az fenntartható, és közben vigyázunk a környezetünkre. Ehhez hoztunk példákat, tippeket, ötleteket.
Manapság mindenhonnan a fenntarthatóság kifejezés tűnik a szemünk elé, de tapasztalat, hogy sokan nem tudják, mit is értünk alatta. Maga a kifejezés egy rendszer olyan kialakítását jelenti, hogy az hosszú távon is fennmaradhasson, és napjainkban magával a földi élettel kapcsolatban használjuk. Az ENSZ 1987-es Brundtland jelentése szerint “A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely megfelel a jelen igényeinek anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeinek a saját szükségleteik kielégítésére és életstílusuk megválasztására való képességét.” Az elmúlt években ez azért lett hatványozottan égető probléma, mert kutatások százai mutatták meg, mennyire kizsigerelte az emberiség a Földet, és mekkora veszélyben van az állat- és növényvilágon kívül a következő generációk jövője. Ez ellen tenni pedig közös érdekünk és feladatuk, noha ismerve az embereket senki sem szívesen lép ki a komfortzónájából, hagyja el a megszokásait, és nagyon jellemző a “majd más megteszi helyettem”, illetve az “én miért tegyek így, ha más sem csinálja?”-attitűd. Nem kell most rögtön elrohanni bambuszfogkeféért, mosható vécépapírért és megszakítani a kapcsolatot mindenkivel, aki húst mer enni, helyette nézzünk körül, és gondolkodjunk kicsiben. Mi az, amin úgy is változtathatunk, hogy nem dől össze a világ és közben boldogok maradunk? Az egyik ilyen az étkezésünk, lássuk, mit tehetünk a fenntartható ételfogyasztásért.
Helyi termelők termékei
Ez a legelső, legjobb tanács, amit adhatunk, hiszen nemcsak az itthoni gazdákat támogatjuk vele, hanem megbízhatóbb forrásból választunk, amikor piacról vásárolunk. Ezen kívül az ottani termékek feltehetően nem utaznak tízezer kilométereket, hogy aztán a tányérunkra kerüljenek, amely út rengeteg felesleges vegyszerrel, benzinfogyasztással és szén-dioxid kibocsátással is jár. Emellett jó, ha arra is figyelünk, hogy szezonálisan vásároljunk, és inkább tegyük el télire a paprikát, paradicsomot amikor friss, ahelyett, hogy a hideg évszakban keresnénk, amikor csak hűtőházit találunk majd belőle.
Több zöldség és gyümölcs
A növényekben gazdag étrend alapvetően is előnyös, hiszen a rostok és vitaminok hozzájárulnak az egészségünkhöz, a gyerekek fejlődéséhez. Aztán azért sem hátrány, ha többet eszünk belőlük, mert sokkal kevesebb energiafogyasztással járnak, mint a húsfeldolgozás.
Teljes kiőrlésű gabona
A teljes kiőrlésű gabonafajták, és a belőlük készült termékek, például búzaliszt, árpaliszt, zab-, kukorica- és rozsliszt fogyasztása számos betegséget segít megelőzni, emellett pedig kevesebb vizet és energiát használnak fel a gyártásuk során, mint a “hagyományos” párjaiknál.
Nem mindegy, honnan van a fehérje
Együnk több hüvelyest, ugyanis a fenntartható diéta alapkövei. Nagyszerű növényi fehérjeforrások, ezáltal valamelyest kiváltható velük az állati fehérje, ezzel a lépéssel pedig a környezetet is védjük.
Kerüljük a felesleges csomagolást
Úgy csökkenthetjük leginkább a háztartási hulladékot – melyből 2019-ben például 387 kilónyit termeltünk fejenként – ha haza sem visszük a boltból azt, ami amúgy is kidobásra kerülne. Eszünkbe se jusson csomagolt narancsot, reszelt sajtot venni, nem kerül semmibe magunkkal vinni a saját bevásárlókosarunkat vagy táskánkat és ha van rá lehetőségünk, látogassunk csomagolásmentes boltokat.
Fenntartható tengeri herkentyűk
Aki látta a Seaspiracy nevű Netflix-dokumentumfilmet, annak nem kell magyarázni, miért fontos, hogy ellenőrzött forrásból vegyünk halat és más tengeri herkentyűket. A túlhalászás tengereink és óceánjaink egyik legnagyobb problémája a szennyezettség mellett, így a fogyasztók felelőssége is, hogy ne vegyenek olyan helyről halat, amely nem bizonyítottan környezettudatos vállalat.
