Segítség! A barátnőm egy megrögzött szingli!

Sokszor nem tudjuk, hogyan álljunk hozzá, hogy egy ismerősünk régóta egyedülálló.

A szingliséget még ma is egy misztikus köd lengi körül, sokan cikinek érzik beszélni róla, mások fennhangon hirdetik, hogy ők bizony boldogak pasi nélkül is, megint mások pedig depresszióba zuhannak, ha évek óta nem találják a tökéletes férfit.

Kriszta magán dolgozik

Kriszta 37 éves és egy-két hosszabb kapcsolatot leszámítva szinte egész életében szingli volt. Volt persze néhány pasi, akikkel együtt volt akár két évig is, ám ők vagy külföldön éltek vagy kapcsolatban és csak egy kényelmes viszonyt kerestek. Kriszta egy ideig belement ezekbe a kapcsolatokba, aztán kezdte úgy érezni, hogy a hiba benne van. Járt pszichológushoz, kineziológushoz, még párterápiára is járt egyedül, hogy megtudja, mi lehet vele a baj. Mert hogy vele van a baj, abban biztos volt. Elkezdett “dolgozni magán”, lélekbúvárkodott évekig, lemerült egészen a legmélyebb rétegekig, visszament a gyerekkorába. Sok minden felszínre jött az évek során, rengeteget megtudott magáról, a szüleihez, testvéreihez, férfiakhoz fűződő viszonyáról. A családi szálakat szép lassan újra összefonta, míg egy színes, szép kis lelki varkocsot kapott, ami új tapasztalat volt számára. Újra felfedezte a szüleit, a testvéreit és saját magát. Pasi azonban még mindig sehol. Pedig azt hitte, ha magában mindent “lerendez”, jönni fog az igazi, a herceg a fehér lovon. Ontotta magából a bölcsességeket a közösségi oldalakon, és a felét hitte is. De sem a lájkok, sem az újra megtalált önmaga nem tette boldoggá. Folyamatosan azt kérdezte magától: ha minden rendben van velem, ha mindent megtettem, miért nem talál rám a szerelem, az igazi, a társ, akit most már megérdemlek. Nem vette észre, hogy útközben, a magára és családjára találás közben szép lassan belecsontosodott az egyedüllétbe. Nem akart már kompromisszumokat kötni, még kicsiket sem, hiszen a nagy belefektetett munkát nem akarta elveszíteni, amit hosszú évekig épített fel. Szép lassan bezárkózott magába és továbbra is azt keresi, hol a hiba, hol van az az apró pont, amit nem lát, ami miatt ő már sosem lehet boldog. Még mindig hisz benne, hogy ha ezt az apró pontot megtalálja magában, jön a csoda, a nagy bumm, a villámcsapás. Ez azonban cseppet sem ilyen egyszerű. A szingliség ugyanis sokszor a saját magunk védekezési reakciója, egy döntés, amivel a barátaink, ismerőseink nem tudnak mit kezdeni.

Forrás: Pixabay

Nem lehet szóba hozni a pasitémát

Kriszta történetét Edina mesélte el, aki nem tudja, hogyan segíthetne barátnőjén, vagy egyáltalán szüksége van- e segítségre. – A pasitémát és a babatémát nem lehet szóba hozni előtte, bárhogy jön szóba, azonnal támad, mert azt hiszi, azért mesélek neki egy ismerősünk terhességéről, hogy számon kérjem rajta, neki miért nincs még gyereke – meséli Kriszta barátnője, Edina. – Amikor én babát vártam, hónapokig nem beszélt velem. Írt egy üzenetet, hogy neki ez most sok, hogy értsem meg, nem tud aktívan részt venni a boldogságomban, ami a saját boldogtalanságára emlékezteti. Sokáig haragudtam rá, de aztán beláttam, hogy neki most arra a csendre van szüksége, amibe nem hallatszik be a babasírás. A mai napig nem kerültünk újra olyan közel egymáshoz, mint ahogyan régen voltunk. Próbálom kerülni a témát és vannak napok, amikor úgy tűnik, teljesen rendben van önmagával, de vannak időszakok, amikor érzem a keserűséget és a szomorúságot a szavaiból. Nem tudom, hogyan segíthetnék neki, mi lenne a jobb: ha beszéltetem vagy ha szóba sem hozom a párkapcsolat témáját. Most, hogy gyakorlatilag sehová nem tud menni, sehol nem tud ismerkedni, több a rosszabb időszak. De nem akarom, hogy azt gondolja, sajnálom emiatt – mondja Edina.

Nem biztos, hogy magányos

A pszichológus szerint egyáltalán nem törvényszerű, hogy aki egyedül van, egyben magányos is. – Alapvetően még mindig felkapják a fejüket az emberek, ha valaki szingli, holott ez lehet az illető saját tudatos vagy tudattalan döntése is – mondja Makai Gábor klinikai szakpszichológus, terapeuta. – Először is el kell fogadni, hogy valaki szingli. Lehet, hogy ő így érzi jól magát, hogy éppen olyan időszakát éli, amikor nincs szüksége komoly párkapcsolatra, elég mondjuk egy lazább viszony. Aki szingli, nem feltétlenül magányos. A covid helyzet megnehezíti a szingliséget is, hiszen az illető azt eheti észre, hogy ami eddig működött, az már nem megy. Alkalmazkodnia kell a helyzethez, kezdeményezni, olyan eszközökhöz nyúlni, amivel kapcsolatba léphet másokkal. Alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy most már nem elég, ha elmegy egy szórakozóhelyre, vagy társaságba, hanem neki kell kezdeményeznie a kapcsolódást. Fontos, hogy ilyenkor az illető ne a sebeit nyalogassa, ne a múltba révedjen, hanem keressük egymást online, telefonon. A barátok is segíthetnek ebben, de alapvetően az illetőnek magának kell megtennie az első lépést, neki kell akarnia, hogy ne otthon, egyedül a négy fal között üljön egyedül, hanem keresse mások társaságát – tanácsolja a szakember.

Borítókép forrása: Pixabay

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Mi szükséges a baba nyugodt alvásához és mi nem?