Richelieu külön cicaházat épített négylábú barátainak, Nagy Katalin „munkamacskái” az őrség tagjaiként fizetést is kaptak, Lincoln pedig állami eseményeken is dédelgette kedvenceit. Nemcsak a kutyáknak, a macskáknak is igen nagy rajongótábora van a történelmi személyiségek között.
Richelieu bíboros
Armand Jean du Plessis de Richelieu, közismert nevén: Richelieu bíboros államférfi, XIII. Lajos főminisztere – A három testőr című film „főgonosza” – imádta a macskákat. Palotájában külön cicaházban laktak négylábú barátai, elsősorban perzsamacskák és angórák. Állítólag munka közben mindig ült az ölében egy cica. Az állatoknak szellemesen és nagy odafigyeléssel adott nevet. Ludovic de Cruel (azaz Kegyetlen Lajos) például nagy patkányvadász volt, Paróka nevű macskája pedig azért kapta a nevét, mert kiscica korában egy parókából pottyant Richelieu lábai elé. Halálakor 14 macskája volt. Állatszeretete nagyon komolyan hozzájárult ahhoz, hogy a korabeli francia társadalom elfogadta társállatként a macskákat.
Nagy Katalin cárnő
Nagy Katalin orosz cárnő két orosz kék macskakolóniát tartott a szentpétervári Téli Palota felső emeletén. Nagyon szerette ezt a fajtát, és gyakran ajándékozta őket uralkodóknak vagy nagyköveteknek. A palota pincéjében a „munkamacskák” laktak, amelyek feladata a rágcsálók sakkban tartása volt. Őket sem kell azonban sajnálni, az őrség tagjainak számítottak, fizetést és extra ételt is kaptak.
Egykori szeretője, Grigorij Potemkin herceg egy angóramacskát ajándékozott Katalinnak, aki annyira imádta a cicát, hogy gyakran „minden macskák macskájának” és „bársonyos mancsú macskának” nevezte azt.
Abraham Lincoln
Abraham Lincoln, az Egyesült Államok 16. elnöke olyan nagy macskabarát volt, hogy a First Lady, Mary Todd egyszer azt mondta: a macskák a férje egyetlen hobbija. Kóbor állatokat fogadott be, és több macskát is tartott a Fehér Házban. William Seward külügyminiszter két cicát adott neki, Tabbyt és Dixie-t, akiket az elnök még a hivatalos eseményeken is dédelgetett. Egyszer egy állami vacsorán az asztalról etette Tabbyt. Amikor a felesége kifejezte nemtetszését, Lincoln megnyugtatta: „Ha az aranyvilla elég jó volt Buchanannak (a korábbi elnöknek), akkor szerintem Tabbynek is jó lesz.”
1865 márciusában, a polgárháború idején Lincoln felkereste Ulysses Grant tábornokot a virginiai Petersburgben. Három kiscicát vett észre a távíróházban, és David Porter admirális szerint így szólt hozzájuk: „Cicák, hála istennek ti nem értitek ezt a szörnyű viszályt.” Mielőtt elment, megbízott egy ezredest, hogy gondoskodjon a kismacskák ellátásáról.
Mark Twain
A macskák legnagyobb rajongója mégis Mark Twain, a nagy amerikai író volt. Tőle származik a mondás: „Isten teremtményei közül csak egy van, amit nem lehet igába hajtani. Ez a macska. Ha lehetséges lenne, az ember és a macska keresztezése, az az ember javát szolgálná, a macskán viszont rontana.” Ennek megfelelően élt: volt, hogy 19 macskát tartott egyszerre. Richelieu bíboros nyomdokain haladva különleges nevet adott nekik. Volt közöttük, amelyik a Buffalo Bill, Sátán, Belzebub vagy Zoroaszter névre hallgatott. A Bambino nevű cica egyszer elszökött, és Mark Twain elkeseredésében feladott egy újsághirdetést New Yorkban, amiben 5 dollár jutalmat ígért a megtalálónak. Másnap több mint ezer fekete cicát vittek Ötödik sugárúti otthonába még akkor is, amikor Bambino néhány nap múlva magától előkerült.
Nemcsak a cicáknak, a kutyáknak is igen nagy rajongótábora van a történelmi személyiségek között. Ha szívesen olvasnál róluk, kattints IDE!
Nyitókép: Nagy Katalin orosz cárnő kedvenc macskafajtája, az orosz kék / Fotó: Shutterstock / PuzzlePix
