Bizonyított tény, hogy a kutyatartás jó hatással van a testi, lelki egészségünkre, nem mellesleg a szőrös kiskedvenc személyében olyan társakra lelhetünk, amire ritkán van példa manapság. Az állattartás azonban óriási felelősség, így – akárcsak a házasság és gyermekvállalás előtt – érdemes átgondolnunk, valóban készen állunk-e egy akár évtizedekig tartó elköteleződésre.
Nehezen lehetne cáfolni azt a tényt, miszerint a kutyatartás számos örömteli pillanatot okoz a családnak. Mára nemcsak a büszke kutya- és macskatulajdonosok vélik így, hanem a tudomány képviselői is, akik már több alkalommal bebizonyították: nemcsak általános életkedvünkre, hanem bizonyos problémákra is megoldást jelenthet a szőrös kedvencek közelsége. Egy 1950 és 2019 között végzett, hosszú távú vizsgálat szerint a kutyatulajdonosok tovább élnek, mint magányosan élő embertársaik, mivel az ő vérnyomásuk általában véve alacsonyabb, s emiatt jobban reagálnak az őket érő mindennapi stresszre.
Ha már szóba került a stressz: számos tanulmány kimutatta már a szőrös társak „nyugtató hatását”: e kutatások szerint az állatok közelsége olyan nyugalmas környezetet és komfortot jelent a tulajdonosok számára, amely által csökkenthető a szorongás és a depresszió. Nem véletlen, hogy bizonyos fajtákat arra képeznek ki, hogy segítsenek egyes pszichiátriai betegséggel élő gazdáikon: a Purdue Egyetem állatorvostani tanszékén felfedezték, hogy a PTSD-vel (poszttraumás stressz szindróma) küzdő veteránok mind fizikailag, mind lelkileg könnyebben lendülnek át a holtpontokon, ha egy „service dog”, azaz egy ilyesfajta feladatokra kiképzett kutya van a segítségükre.
Ugyanakkor a háziállattartás (akárcsak a gyermekvállalás) egy rendkívül nagy felelősséggel járó, átlagosan 8-15 éven át tartó feladat, ezért, mielőtt kiskutyát veszünk magunkhoz, érdemes elgondolkodni azon, vajon az életkörülményeink megfelelnek-e a kis jövevény érkezésének.
Ezeket kérdezzük meg magunktól, mielőtt belevágunk a kutyavásárlásba
Bármekkora is a vágy bennünk arra, hogy kiskutyát vegyünk magunkhoz, mindenképp érdemes realisztikus, s nem mellesleg őszinte módon hozzáállnunk a döntéshez. Első körben gondolkodjunk el azon: valóban készen állunk arra, hogy egy szőrös életről gondoskodjunk éveken vagy akár évtizedeken keresztül?
Az ilyen s ehhez hasonló kérdések megválaszolásához érdemes felmérnünk a mindennapjaink menetét, az általános időbeosztásunkat. Gondolkodjunk el azon, valójában mennyi időt töltünk odahaza, és mennyit tudnánk ebből (különösen a beszoktatási szakaszban) a kutyusunkra szánni. Pároknál mihamarabb érdemes letisztázni azt is, ki-mennyit tud „beleadni” a kutyafelügyeletbe és nevelésbe, s hogyan tudjuk a szürke hétköznapokban egységesen megosztani egymással a kutyasétáltatás, tápvásárlás és etetés feladatait.
Hasonlóan fontos az életkörülményeink felmérése is: akármennyire is szeretnénk, lehetőség szerint tartózkodjunk a nagytestű kutyáktól, ha mindössze néhány négyzetméteren lakunk a belvárosban és kevés időnk van a kutyasétáltatásra. Higgyük el, saját magunk és a kutyusunk számára is előnyösebb, ha őszintén letisztázzuk a fajta kontra négyzetméter kérdést még azelőtt, hogy ráeszmélnénk: újfundlandink elfoglalja a teljes nappalinkat.
A kölyökkutya beszerzése előtt érdemes azt is átgondolni, mekkora büdzséből gazdálkodhatunk, egy kistestű kutya havi etetése alsó hangon tízezer forintnál kezdődik, s akkor még nem beszéltünk az esetlegesen felmerülő egészségügyi problémák kapcsán kifizetendő gyógyszerekről és az állatorvos költségeiről.
Kutyavásárlás előtt ugyanilyen fontos az is, hogy tájékozódjunk az általunk szimpatikusnak talált fajta sajátosságairól milyen általános tulajdonságokkal bír, mekkora térre van szüksége a mindennapokban, mennyire ragaszkodó típus, milyen aktivitású, mik a gyakori betegségei stb. és mennyire passzol az adott fajta a mi életmódunkhoz, személyiségünkhöz, családi körülményeinkhez.
Ha mindezeket a pontokat figyelembe vettük, átgondoltuk, megbeszéltünk a környezetünkkel, s úgy döntöttünk, kiskutyát veszünk magunkhoz, a jövevény érkezése előtt még mindig számos dologról kell gondoskodnunk, hogy felkészülten fogadhassunk kedvencünket új otthonában.
Felkészülés a jövevény érkezésére
A kölyökkutyák, akárcsak a gyerekek rendkívül figyelmes, kíváncsi lények, így gyakran indulnak felfedezésre a házban, a ház körül. Tudnivaló, hogy bizonyos szobanövények veszélyesek lehetnek a kutyákra, így például tartózkodjunk a liliomtól, az aloe verától, a borostyántól, a buzogányvirágtól, a tarkalevéltől, a hegyescsúcsú futókától, a legénypálmától a ciklámentől stb. odahaza: szabaduljunk meg ezektől a növényektől a kiskutya érkezése előtt, vagy helyezzük őket olyan helyre, amelyről biztosan tudjuk, nem éri el azokat.
Ha a kutyus nem a lakásban, hanem a kertben tölti majd ideje nagy részét, vizsgáljuk meg, nem átjárható-e számára a kapu, nincs-e rés a kerítésen. Érdemes szemügyre vennünk a kerti mérgező növényeket, tüskés bokrokat is: utóbbiak tüskéi könnyedén felsérthetik a kiskutya puha bőrét, a mérgező növényektől pedig szabaduljunk meg!
A kiskutya érkezése előtt érdemes lehet néhány dolgot beszereznünk: gondoskodjunk például a fekhelyéről, szerezzünk be egy ketrecet és pelenkákat, etető- és itatóedényeket, játékokat, nyakörvet és pórázt, valamint a növekedését elősegítő eledelt számára. Utóbbi kapcsán érdemes tájékozódnunk arról, vajon a kiválasztott kutyafajtánakmelyik táp lenne a legmegfelelőbb hosszú távon, hogy megőrizzük emésztőrendszere egészségét.
A Royal Canin kölyökkutyák számára kifejlesztett nedves és száraz tápjai megfelelő tápanyagokat biztosítanak bármely életkorú, testméretű és fajtájú eb számára, többek között chihuahua, angol buldog, francia bulldog, boxer és jack russel terrierek számára kifejlesztett eledelt is találhatunk a kínálat között.
Érdemes arra is ügyelni, pontosan mikor szakítjuk el a kiskutyát a mamájától. Általában a 8-10 hetes kor a legmegfelelőbb arra, hogy új otthonba szállítsuk, ezt pedig (lehetőség szerint) időzítsük úgy, hogy az első néhány napot együtt tölthessünk vele. Ezáltal kialakíthatjuk benne az alapvető „ős”bizalmat, nem mellesleg megismerkedhetünk egymással, hiszen az elkövetkezendő éveket, évtizedeket egymás társaságában fogjuk tölteni.
