Egy új kutatás azt vizsgálta, mivel lehet rávenni a gyerekeket arra, hogy megegyék a zöldséget is a tányérjukról. Merthogy az iskolai menzán a gyerekek első választása ritkán esik zöldségre vagy gyümölcsre.
Ám ha több időt töltenek az étkezőasztalnál ülve, akkor nagyobb valószínűséggel elfogyasztják majd az egészséges ételeket is. Az Illinoisi Egyetem kutatócsapata szerint amennyiben egészségesen táplált gyerekeket szeretnénk, akkor ehhez az iskoláknak hosszabb ebédszünetet kellene bevezetniük.
Az ebédszünet nagy része nem étkezéssel telik
Melissa Pflugh Prescott, az Illinoisi Egyetem élelmiszer-tudományi karának segédprofesszora szerint a gyerekek átlagosan csak tíz percet, vagy még annyit sem töltenek a sulis menza asztalánál. Noha az ebédszünet ennél általában hosszabb, a diákok idejének legnagyobb részét mégis az ételért való sorban állás veszi el. Plusz az ebédszünet gyakran egybeesik a pihenésre szánt időkeretükkel is. „Vagyis a gyerekeknek valójában sokkal kevesebb idejük jut ebédjük elfogyasztására, mint az ebédszünet teljes hossza” – magyarázza a segédprofesszor.
A zöldség és a gyümölcs többnyire megmarad
A kutatás szerzői a 10 és a 20 perces ülve töltött ebédidő alatt elfogyasztott gyümölcsök és zöldségek mennyiségét hasonlították össze, eredményeik egyértelműek.
Prescott szerint a rövidebb ebédszünet alatt a gyerekek jóval kevesebbet esznek a zöldség- és gyümölcsválasztékból, míg az innivalókból és a főételekből nagyjából ugyanannyit. Értelemszerűen a legjobban várt ételből vesznek először, és csak akkor látnak hozzá az ebéd többi részéhez, ha elég idő jut rá. Ha nem, akkor többnyire a zöldségek és gyümölcsök maradnak érintetlenül.
Így zajlott a kísérlet
Prescott és kollégái egy nyári táborban részt vevő gyerekeken végezték megfigyeléseiket. A tábor ebédlőjét úgy rendezték be, mint az iskolai menzákat, ahol a diákok sorban állnak, és kiválasztják az aznapi ételüket. A kísérletben szereplő fogásokat az amerikai nemzeti programnak megfelelően, a helyi iskolák menüi alapján válogatták össze.
Véletlenszerű sorrendben váltották a rövid és hosszú ebédszüneteket, az ételek azonban ugyanazok voltak a rövid és a hosszú ebédszünetes napon is, hogy a kutatók kizárhassák a különböző ételtípusok választásából adódó eltéréseket, és csak az időtényezőre fókuszálhassanak.
Lefényképezték a nebulók tálcáját, és ellenőrizték az asztalhoz ülés és az ebéd befejezése közt eltelt időt. Emellett monitorozták az ebéd közbeni viselkedést is, például az ételek megosztását, a társaikkal való kommunikációt és a telefonhasználatot is.
Az ebédszünet végén a gyerekek a tálcákat a maradékkal együtt egy kocsira tették, majd a kutatók kitöltettek velük egy kérdőívet az ebéd ízletességéről és külleméről. A szakemberek ezt követően a maradékok lemérésével megbecsülték az elfogyasztott étel mennyiségét. Bár gyümölcsből több fogyott, mint zöldségből, összességében mégis mindkettőből jóval többet elfogyasztottak a hosszabb, ülve töltött ebédszünet alatt.
Mindezek alapján tehát elmondhatjuk, hogy noha kétségkívül jó ötlet növelni a zöldségek és gyümölcsök arányát az iskolai menüben, a kutatás eredményei mégis azt sugallják, hogy ez önmagában kevés. Szükség lenne emellett hosszabb ebédidőre is, hogy a gyerekek minimum 20 percet az asztalnál ülve tölthessenek.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
