Nem is hinnéd, mekkora szerepe volt Magyarországnak a gyereknap elterjedésében

Hazánkban 1906-ban rendezték meg az első gyereknapot, az Országos Gyermekvédő Liga jóvoltából.

„Május utolsó vasárnapján, vagyis gyereknapon mindenki újra gyerek lehet.” Ha akarnánk, sem tudnánk vitatkozni Gimesi Dóra – A legvidámabb gyereknap című könyvének soraival, hiszen a felnőttek többsége szeretettel emlékszik vissza ezekre a napokra, amik nevetéssel, szeretettel teltek. Azt viszont kevesen tudják, mekkora szerepük volt őseinknek abban, hogy Európában elterjedhetett a gyereknap.

A gyereknap rövid története

Az ember talán nem is gondolná, hogy Törökország (Ankara) egyike volt az első európai országoknak, ahol megtartották a gyereknapot. Az ötletgazda Mustafa Kemal Atatürk államfő volt, aki véget vetett a szultánok uralmának, kivívta országa függetlenségét, majd megalapította a Török Köztársaságot. Törökországban tehát – 1920. óta – április 23-a egyszerre gyereknap és függetlenségi nap. Atatürk úgy vélte, hogy a jövő a gyermekek kezében van, nekik kell megőrizniük az ország szabadságát és függetlenségét, ezért is esik egy napra ez a két ünnep.

Gyereknap Regen
Gyermeknapi rendezvény a Casino kerthelyiségében (1958, Budapest, Margitsziget, kép forrása: Fortepan/Bauer Sándor)

A gyereknap elterjedésének szempontjából az 1925-ös év is mérföldkőnek számított, miután a genfi Gyermekjóléti Konferencián döntés született arról, hogy június elseje legyen a gyerekek napja. Ami hazánkat illeti, nálunk 1950. és 1953. között június első vasárnapján, 1954 óta pedig minden évben május utolsó vasárnapján tartják a gyereknapot. A döntéshozók célja az volt, hogy az ünnep mindenképp munkaszüneti napra essen, hogy a szülők elég időt tölthessenek gyermekeikkel.

Továbbra is Magyarországnál maradva, Antalóczy Adél – Modern ünnepek című könyvében arról ír, hogy hazánkban Törökországnál is előbb, 1906-ban rendezték meg az első gyereknapot, méghozzá az Országos Gyermekvédő Liga jóvoltából. Lépésükkel a második világháborúig tartó évtizedes hagyományt teremtettek. Akkoriban szintén májusban ünnepelték a gyerekeket, országszerte kétnapos, adománygyűjtő rendezvényekkel, ahol a nemesi származású asszonyok és hölgyek zöld perselybe gyűjtöttek pénzt a gyerekeknek. Antalóczy Adél szerint bár a gyűjtőakció sikere időnként elmaradt, ám a gyereknap társadalmilag ismert és elfogadott eseménnyé vált. Plusz, ahogy írja „az adománygyűjtő gyereknap nem volt egyedi Európában, de a kezdeményezés sajátosan magyar.”

Ahogy fentebb már írtuk, 1950. óta május utolsó vasárnapja a Nemzetközi Gyermeknap – a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949. novemberi határozata alapján. A kezdeményezés célja elsősorban a háború sújtotta országok gyermekeinek megsegítése volt, többnyire jótékonysági akciók szervezésével. A világ számos országában bevezetett Nemzetközi Gyermeknap szintén fontos célja, hogy felhívja a figyelmet a gyerekek jogaira és az ő saját kis világuk fontosságára.

Ugyancsak Antalóczy könyvben olvashatunk arról, hogy nem a Nemzetközi Gyermeknap az egyetlen gyereknap. Az UNICEF például a Gyermekek Világnapjának nyilvánította szeptember 20-át; november 20. a Gyermekjogok Világnapja; augusztus 4. a Bennszülött Gyermekek Napja; míg az Eltűnt és Bántalmazott Gyermekek Napját május 25-én tartják. Utóbbi amerikai kezdeményezés, amelyhez egy nagyon szívszorító történet kapcsolódik: egy Etan Patz nevű kisfiúnak örökre nyoma veszett Manhattanben, mielőtt felszállt volna az iskolabuszra. Az eset 1979-ben történt, a hatéves kisfiú aznap ment volna először egyedül iskolába. A kisfiú képét tejes dobozokra nyomtatták a tengerentúlon, de hiába, a gyermek sosem került elő. Eltűnésének napját – május 25-ét – 1983-ban Ronald Reagan elnök az elveszett gyerekek napjává nyilvánította.

Etan Patz Gyereknap Eltunt Gyermekek Napja
Etan Patz a világ egyik leghíresebb eltűnt gyermek volt (Kép forrása: The San Diego Union-Tribute)

Így hatott a koronavírus-járvány a magyar családokra

Tízből nyolc, kiskorú gyermeket nevelő megünnepli a gyereknapot május utolsó vasárnapján – derült ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) 2021- es, reprezentatív felméréséből. Az ezer fő részvételével készült kutatás emellett rávilágított, hogy a szülők bensőséges kapcsolatot ápolnak gyermekeikkel. A Kopp Mária Intézet gyermeknapi felmérése arra kereste a választ, hogyan ünneplik a magyar családok a gyereknapot, milyen a szülő-gyermek kapcsolat, illetve hogy változott ez a koronavírus-járvány alatt. „Azoknál a magyar családoknál, ahol 18 évnél fiatalabb gyermeket nevelnek, 80 százalék megünnepli a gyereknapot. Minél fiatalabb a válaszadó, annál inkább fontos számára, hogy megemlékezzen erről a napról” – idézi a kutatás eredményét az Index.

Ami az ünneplés módját illeti, a válaszadók több mint fele (64 százaléka) azt válaszolta, hogy közös családi programot szerveznek. 33 százalékuk ajándékokkal, 29 százalékuk pedig valamilyen szabadidős tevékenységgel teszi különlegessé gyermeke számára ezt a napot.

Arra a kérdésre, hogy mennyire szoros a kapcsolatuk a gyermekeikkel, tízből kilenc édesanya és édesapa mondta azt, hogy gyermekük megosztja vele az örömét, tízből nyolcnak pedig a bánatát is elmondja. Kiderült, hogy a gyerekek többsége az édesanyjukhoz fordul a problémáival, és a nagycsaládos szülők érzik leginkább, hogy gyermekeik nyitottabbak feléjük (86 százalék). Végezetül, a megkérdezettek több mint negyede (27 százalék) arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány alatt jobb, szorosabb lett gyermekével a kapcsolata, kétharmaduknak pedig nem változott. Reméljük, hogy az idei gyereknap is sok örömet, nevetést hoz a családoknak.

Borítókép forrása: Fortepan/Bauer Sándor

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

A legvonzóbb csillagjegyek az asztrológia szerint rangsorolva