Az általános vélekedés szerint a gyerekek csak féléves vagy egyéves kor után tanulnak meg hintázni, pedig már az anyaméhben ringatózva fejlődnek, ennek hatása pedig egész életüket végigkíséri.
A hintázás tevékenysége már az ősember számára sem volt ismeretlen, hiszen mielőtt felegyenesedve járni kezdett volna, többnyire a faágakon, erősebb növényeken hintázva közlekedett. De említhetnénk bármelyik történeti kort, a gyerekjátékok között mindig helyet kapott a hintázás, akár csak egy darab kötél formájában.
Az ipari forradalom és a gyerekmunka törvényi szabályozása után a játszóterek is elterjedtek, ahol az egyik legfontosabb és legtöbbet használt játék a hinta lett. De vajon miért?
Ennyi minden történik velünk hintázás közben
Az ide-oda mozgás az anyaméhben eltöltött időkre emlékeztet, ezért megnyugtat; mivel viszonylag gyorsan változtatunk helyet a térben, izgalmasnak érezzük a hintázást; mozgásunk során egyszerre játszunk a gravitációval és saját súlyunkkal, ezzel megtapasztaljuk az irányítást is.
A folyamatos helyzetváltoztatás hatására fejlődik az egyensúlyozás képessége. Ezt azért is érdemes kicsi kortól fejleszteni, mert kapcsolatban áll a tervezéssel, nyelvi rendszerrel, érzelmi szabályozással és az olvasással is.
A hintázás gyorsabb működésre ösztönzi az agyat azáltal, hogy aktiválja a prefrontális kéregben lévő kapcsolatokat. Az izmokból és ízületekből áramló információkat az emberi test a központi idegrendszer felé továbbítja, amelyek hatására az aktívabbá, valamint képessé válik a további fejlődésre. A hintázástól kitisztul a fej, a nyomasztó gondolatok eltűnnek, és felhőtlenség, vidámság lép a helyükbe.
Hatással van az alvásra és a hangulatra is
Napjainkra több tanulmány során bebizonyosodott, hogy a rendszeresen hintázó gyerekek jobban és mélyebben alszanak. Az ok nagyon egyszerű: az előre-hátra, forgással járó mozgás segít egyensúlyban tartani az agy neurológiai aktivitását. A gyerekek ettől lelazulnak, könnyebben elalszanak és kevesebbszer riadnak fel.
Egyes szakértők szerint a hinta az érzékszervi problémákkal küzdő gyerekekre is jó hatással lehet. Ha például nehezen tűrik meg a ruha vagy annak címkéjének érintését a bőrükön, túlérzékeny a hidegre és/vagy a melegre, a hangos zajokra, miegymásra, akkor a hintázás ezeken is segíthet.
Hintázással ugyanis egyensúlyba kerülnek a túlingerelt területek, nyugtató hatása miatt ezért autizmussal vagy Asperger-szindrómás gyerekek számára is ajánlják. A hintázás mindemellett az izomzatot is fejleszti: a hasizmot, a lábakat és a karokat egyaránt megmozgatja. Na, és persze az a tényező sem elhanyagolható, hogy hintázás közben a gyerek végig a szabad levegőn van, ami szintén erősíti szervezetét.
A hintázás nemcsak jó, költséghatékony is
Manapság nem túl ritka, hogy egy összetett készségeket fejlesztő játékot a gyerekek nem csupán szeretnek, de az szinte teljesen ingyen van.
A játszóterek hintáira bármikor ingyen felpattanhat, de egy kerti hinta sem olyan drága, ha a költségét lebontjuk azokra az évekre, ameddig a gyerek használni fogja. Plusz, ha van otthon pár barkácsszerszám és egy erős kötél, akár te is készíthetsz neki hintát.
Ha a fentiek megvannak, akkor már csupán egy használaton kívüli gumiabroncs vagy egy szálkamentes deszka, illetve egy megfelelő fa vagy állvány. Arra nagyon figyeljünk, hogy a fáról ne eshessen semmi a hintázó gyerek nyakába, a hinta alatti részt pedig tartsuk tisztán, akadálymentesen.
Ha teheted, rugalmas gumiból készült biztonsági anyaggal is lefedheted a talajt. Ha mindemellett szeretnéd, hogy gyermeked karizmai és kreativitása is fejlődjön, a hinta mellé – megfelelő távolságra – lelógathatsz egy sima kötelet, alján csomóval.
Ezt aztán a kötélmászástól kezdve a „tarzanos” játékokon át mindenfélére felhasználhatja a gyerek. Szintén hasznos játék a fészekhinta, amelyet jó erős anyagból akár otthon is elkészíthető: ebben egyszerre van jelen a hintázás, forgás és az elbújás élménye, ami még inkább az anyaméhre emlékezteti a gyereket.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix