A nagyobb neheztel a kicsire? Így védheted ki a testvéri féltékenységet

Mit tehetünk annak érdekében, hogy az idősebb testvér ne érezze magát kiszorítva vagy mellőzve az újdonsült családtag érkezése miatt?

Az új jövevény érkezése a családba mindig nagy készülődéssel, izgalommal és örömmel jár, emlékszem, mennyire  boldog voltam ötévesen, amikor kiderült, hogy kisöcsém születik. Addig csupán irigykedtem az óvodatársaimra, akiknek volt testvérük, és lám, végre nekem is lett!  Persze, a legtöbb kisgyerek örül annak, hogy játszópajtása és bajtársa születik, de a baba hazaérkeztével beálló változásokat már igencsak kevesen nézik jó szemmel.

testvérek
Forrás: unsplash.com

Van rá esély, hogy betolakodóként fog gondolni az újszülöttre, akivel mostantól meg kell küzdenie szülei figyelméért, hiszen eddig csak ő volt anya és apa szeme fénye, most pedig itt ez az új, még idegen apróság, aki folyton sír és nem lehet vele játszani sem. Hiába minden felkészítés, hiába a „te leszel a nagy testvér”, a család élete megváltozik, és ezt sok kisgyerek veszi zokon. Még a legkiegyensúlyozottabb szülőtől sem várható el, hogy ugyanakkora figyelemben részesítse a nagyobbik testvért, mint a kisebb születése előtt – ez persze nem egyenlő az elhanyagolással. Így aztán az újszülött gondozása, a napi teendőkkel való zsonglőrködés mellett a nagyobb gyerek féltékenysége is beléphet a képbe. Mit tehetünk, hogy ezt elkerüljük?

Tanítás

Elejét vehetjük a dorgálásnak és a feszültségnek, ha megtanítjuk a nagyobb testvért, hogyan nyúljon helyesen, óvatosan a babához. Még akkor se hagyjuk őket kettesben, ha már megtanulta ügyesen tartani a kicsit, és tudja, hogy hogyan vigyázzon rá – de mindenképp jelezzük, hogy milyen jól csinálja.

Gyors reakciók

Ha bármikor azt látjuk, hogy nem gyengéden bánik a nagyobb testvér a kicsivel, esetleg megütné, cselekedjünk azonnal. Jelezzük neki, hogy ez nem elfogadható viselkedés, de mindig legyen mód arra, hogy jóvátegye, és tovább foglalkozzon a kistestvérével – addig, amíg tud vele kedvesen bánni.

Mutassunk példát

A szülők tudják, hogy a gyermekek ezerszer többet tanulnak a tetteinkből, mintsem a szavainkból. Így ebben az esetben is alkalmazhatjuk a példamutatás tudományát.

Figyeljünk oda, mit mondunk

Fontos a pozitív visszacsatolás, hiszen nem szeretnénk, hogy azt érezze a gyermekünk, az új jövevény megérkezése óta csak rossz dolog történik vele, és a szülei mindig leszidják. Persze, hogy feszültséggel teli időszak ez, de jó, ha odafigyelünk arra, hogy a gyermek ne azt hallja egész nap tőlünk, hogy mit csinált rosszul és mit ne tegyen soha többet.

Legyünk támogatóak

Mondjuk el a nagytestvérnek, hogy tudjuk, hogy most minden megváltozott körülötte, hogy megértjük, amiért nehezen viseli ezt az új helyzetet. Tudassuk vele azt is, hogy igyekszünk visszazökkenni a „rendes” kerékvágásba, csak ez eltarthat egy darabig.

Egy kis extra szeretet

Sosem árt egy kis minőségi együtt töltött idő, amikor csak ketten vagyunk a nagyobbik csemetével. Ilyenkor elfeledtethetjük vele azt az érzését, hogy mellőzötté vált a baba miatt, és újra a figyelem központjában érezheti magát.

Vonjuk be a nagyobbat

Mindenki szereti hasznosnak érezni magát, vonjuk be a az idősebbet a kicsi körüli teendőkbe, segítsen felhúzni a zokniját, készítsen róla fotókat, vagy terelje el a figyelmét játék közben. Így nem fogja azt érezni, hogy a baba valami piedesztálra emelt dolog (bár valószínűleg nem ezt a szót használja majd), akihez neki semmi köze.

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Mi szükséges a baba nyugodt alvásához és mi nem?