Kötelező olvasmányokra nem csak a gyerekeinknek van szüksége, de bizony nekünk szülőknek is. Annak érdekében, hogy mindig kellő türelemmel és empátiával forduljunk gyermekünk felé, érdemes fellapozni néhány olyan szakirodalmat, amik akár a nehéznek vélt kamaszkorban is irányt mutatnak. – „Csak legyünk túl a kamaszkoron!” „A kamaszok megőrülnek a hormonjaik miatt… És megőrjítenek minket, szülőket, tanárokat!” Ugye mindenkinek ismerős mondatok? Sokszor beszélnek így a felnőttek az „elviselhetetlen” kamaszokról. De mi van, ha tévedünk, és a kamaszkor valójában gyermekeink nagy lehetősége?
A kötelező olvasmányok általában senkinek sem lesznek a kedvencei, ám az általános műveltség elengedhetetlen részét képezik. Felnőttként az oktatási intézmények elhagyása után ugyan senki sem kötelezhet minket egyes művek elolvasására, de mindenképpen jól járunk, ha kézbe veszünk egy-egy szakirodalmat, például a gyermeknevelés kapcsán.
A szülővé válás mindenkinek egy nehéz és komplex folyamat, annak ellenére, hogy a világ legcsodálatosabb utazása bizony óriási kihívást is jelent. A feleségből édesanya, a férjből édesapa válik a csöppség érkezésével, az új felelősségteljes „pozícióban” pedig mindkét félnek akadnak olyan feladatai, amik gyakran túlnőnek rajtuk. Talán éppen ezért az az ideális állapot, ha két ember nevel fel egy gyermeket, hiszen így a feladatok és a gyermekáldással járó édes teher is megoszlik.
Már a bébi születésekor akadnak olyan szituációk, amikre senki sem tudja felkészíteni a leendő szülőket. A hetek, hónapok és évek múlásával pedig ezek a nem várt akadályok csak fokozódnak. A dackorszak majd a kiskamasz és kamaszkor bizony sokkal keményebb feladatokkal jár, mint egy újszülött ellátása.
A legtöbb nehéz pillanatban tökéletesen beválik ha az édesanya az ösztöneire hallgat és megérzései szerint kezeli a helyzetet, ám akadnak olyan szituációk is, amik bizony következetességet igényelnek. Szerencsére egyre több edukációs könyv és podcast segíti a szülőket a gyermek aktuális korosztályában felmerülő nehézségek megoldásában.
Könyvek tekintetében a bőség zavarából válogathatunk, ám mielőtt elvesznénk a könyvesboltok polcain ücsörgő jobbnál jobb könyvek között, érdemes beszerezni azokat, amiknek biztos, hogy hasznát is vesszük. Kezdjük a sort Hal Edward Runkel „ Ordításmentes gyereknevelés című könyvével.
Hal Edward Runkel: Ordításmentes gyereknevelés
Ki ne vágyott volna arra, hogy hangos szóváltás nélkül oldja meg az otthoni konfliktusokat? Ki ne szeretne boldog, kiegyensúlyozott felnőttet nevelni a gyermekéből? Hal Edward Runkel házasság- és családterapeuta szerint a harmonikus kapcsolatok fenntartásának kulcsa az önuralom. Mert aki nem ura önmagának, az másokat sem tud irányítani és befolyásolni. Ha szülőként megőrizzük hidegvérünket, ha nyugodtan, lazán és megértő módon viszonyulunk gyermekünkhöz, ugyanakkor segítőkésznek mutatkozunk a krízishelyzetekben, akkor képesek leszünk játszmák helyett a problémáink megoldására koncentrálni. De vajon ezt a viselkedési és nevelési stratégiát hogyan valósíthatjuk meg a gyakorlatban?
Runkel szerint nem attól lesz jó szülő valaki, hogy teljesíti a gyermek minden kívánságát, vagy átvállal tőle minden terhet. Épp ellenkezőleg! Azt tanácsolja, hogy a szülő elsősorban önmagára, a saját életére figyeljen: így alakíthat ki egészséges, kiegyensúlyozott kapcsolatot a család minden tagjával, és így biztosíthat gyermekének megfelelő függetlenséget és teret. Mert a gyereknek erre van szüksége. Persze, a határokat a szülőnek kell meghúznia, hiszen a korlátlan szabadság katasztrófához vezethet. A szerző módszere hatékonyságát személyes és saját praxisából vett példákkal igazolja, közvetlen és humoros stílusának köszönhetően pedig mi magunk is könnyedén elsajátíthatjuk az általa javasolt technikákat, és megoldhatjuk a nézeteltéréseinket – ordításmentesen.
Hal Edward Runkel elismert párkapcsolati szakértő, család- és házasságterapeuta, mediátor. Könyvei – köztük a The New York Times-bestseller Ordításmentes gyereknevelés – sok-sok ezer példányban kelnek el világszerte, szakértőként pedig rendszeresen tart előadásokat. Feleségével, Jennyvel, akivel középiskolás koruk óta együtt vannak, boldog házasságban élnek, két gyermeket nevelnek.
Talán az én könyvem lesz az első, amelyben azt olvashatjuk: vessünk véget annak, hogy a szülő élete a gyerek körül forog, és tanuljunk meg újra önmagunkra figyelni.
A kamaszkor kritikus pillanatait valószínűleg akkor sem tudnánk tökéletesen menedzselni ha az összes könyvet előre elolvasnánk, de az teljesen biztos, hogy ha csak egyet kellene választani a sok közül, akkor az Daniel J. Siegelm Agymenés című írása lenne.
Daniel J. Siegel: Agymenés
„Csak legyünk túl a kamaszkoron!” „A kamaszok megőrülnek a hormonjaik miatt… És megőrjítenek minket, szülőket, tanárokat!” Ugye mindenkinek ismerős mondatok? Hát persze, hiszen sokszor beszélnek így a felnőttek az „elviselhetetlen” kamaszokról. De mi van, ha tévedünk, és a kamaszkor valójában gyermekeink nagy lehetősége?
A tinédzserek nem felmenőiket akarják bosszantani örökös ellenkezésükkel, pimaszságukkal, okoskodásukkal. Ezekért az állítólagos rossz tulajdonságokért, a szélsőséges viselkedésért, az egész tünetegyüttesért ugyanis az agyban lejátszódó hormonális változások a felelősek. Daniel J. Siegel szerint ha a kamaszok és a felnőttek megértik ezek természetét, akkor jó esély van rá, hogy az állandó konfliktusokat együttműködés váltsa fel, és valódi, mély kapcsolatok szövődjenek közöttük.
A szerző tudományos alapossággal, mégis közérthetően, konkrét és érzékletes példákon át úgy mutatja be a kamaszkort, mint a bátorságot, kreativitást fejlesztő, rendkívül fontos életszakaszt. Hiszen ekkor teszünk szert jó néhány fontos képességre, ismerjük meg a világot, alakítunk ki szoros kapcsolatokat másokkal – és ekkor alakítjuk ki viselkedésmódozatainkat a világ egyre bonyolultabb problémáinak leküzdésére, ekkor fedezzük fel, kivé is válunk majd felnőttként. A könyv legfőbb üzenete, hogy a kamaszkort nem összeszorított foggal túlélni, hanem inkább tudatosan megélni kell, kihasználva a benne rejlő intellektuális és emocionális értékeket.
Daniel J. Siegel klinikai pszichiáter és agykutató, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem oktatója, gyakorló terapeuta, számos elismert gyermeknevelési könyv szerzője, amelyek közül több magyar nyelven is megjelent.
A kamaszkorral kapcsolatos egyik legerősebb tévhit úgy tartja, hogy a tomboló hormonok miatt a kamasz „megőrül”, „bedilizik”. Ez egyszerűen nem igaz. A hormontermelés ilyenkor csakugyan megnő, de a kamaszkorban zajló folyamatokat nem a hormonok határozzák meg. Ma már tudjuk, hogy a kamaszok által tapasztalt dolgok elsősorban az agy fejlődése miatti változások miatt történnek. Ezen változások ismerete megkönnyítheti kamasz olvasóim életét és az olyan felnőtt olvasóimét is, akiket kamaszok vesznek körül.
Nyitókép forrása: Getty Images
