A D-vitamin elengedhetetlen az egészséges csontokhoz és erős immunrendszerhez, de vajon a gyermekek elegendő mennyiséghez jutnak? Cikkünkben ismertetjük a D-vitamin előnyeit, valamint a legjobb forrásait.
Kutatások szerint az amerikaiak 42 százaléka D-vitamin-hiányban szenved, de a helyzet a világ számos országában hasonlóan aggasztó. Dr. Kecia Gaither, a New York-i Lincoln Kórház igazgatója szerint a megfelelő mennyiségű D-vitamin biztosítása mindig is kihívást jelentett a legtöbb ember számára, különösen azoknál, akik a bőrvédelmet előnyben részesítik a napsugárzással szemben, a koronavírus-járvány felbukkanása óta pedig még nehezebb természetes módon hozzájutni.
Miért olyan fontos a D-vitamin?
A D-vitamin számos jótékony hatással bír úgy a gyermekek, mint a felnőttek számára. Az esszenciális vitamin többek között hozzájárul a csontok egészségéhez, megerősíti az immunrendszert, folyamatos szedésével csökken a koraszülés kockázata, valamint számos egyéb betegség megelőzésében is segít. Nem véletlenül mondják a szakemberek, hogy a kismama életmódja gyermeke egészségének legfontosabb alapköve. Na, de nézzük kicsit részletesebben, hogy miért is hasznos a D-vitamin.
Erősebb csontok: ha gyermekük csontjainak egészségéről van szó, a szülők többsége azonnal a kalciumra gondol, csakhogy a D-vitamin legalább annyira fontos. Egy 2008-as, a JAMA gyermekgyógyászati szaklapban megjelent tanulmány szerint a szervezet ugyanis csak a D-vitamin jelenlétében képes hasznosítani a csonterősítő ásványi anyagot. A gyerekek csontjai egész kiskoruktól kezdve serdülőkorukig fejlődnek, ezért ebben az időszakban nagyon fontos, hogy elegendő kalciumot és D-t kapjanak. Ritka esetekben előfordulhat, hogy a D-vitamin-hiánya az angolkór nevű betegség kialakulásához vezet. Az angolkór vagy rachitis a fiatal, gyorsan növekvő szervezet kalcium- és foszforanyagcseréjének összetett zavara, melyet elsősorban a D-vitamin hiánya okoz. Ritkább formája a kalcium- vagy foszforhiány okozta rachitis. Jobbára már fiatalkorban jelentkezik: a jellegzetes csontrendszeri elváltozásokat (dongaláb, a gerinc és a mellkas torzulásai) különféle melléktünetek kísérhetik, mint például ekcéma, gyomor-, bélhurut, a pajzsmirigy duzzadása. A betegség felnőttkorban jelentkező formáját oszteomaláciának (csontlágyulásnak) nevezzük.
Erős immunrendszer: dr. Gaither szerint a D-vitamin létfontosságú szerepet játszik az immunrendszer védelmében is. Az eddig publikált tanulmányok ráadásul azt mutatják, hogy ha a vér D-vitmain szintje eléri az 50 nanogramm/ml-et (ng/ml), akkor a szervezet védelmet élvez a vírusos légúti fertőzésekkel szemben – ami különösen fontos a COVID-19 tükrében.
Csökkenti a koraszülés kockázatát: a D-vitamin előnyei kiterjednek a várandós nőkre is. „Kutatások szerint a koraszülés kockázata 60 százalékkal csökken, ha a vér D-vitamin szintje 40 ng/ml vagy magasabb” – mondja Dr. Gaither.
Betegségmegelőzés: a kutatók azt is vizsgálják, hogy a D-vitamin szerepet játszik-e az olyan betegségek megelőzésében, mint a rák és a szívbetegség – bár a National Institutes of Health (NIH) szerint nincs elegendő bizonyíték az ok-okozati összefüggések kimutatására.
Mennyi D-vitamint kell szedniük a gyerekeknek?
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) szerint az optimális mennyiség napi 400 nemzetközi egység (NE) D-vitaminnak felel meg a 12 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél, és napi 600 NE az idősebb gyermekek és serdülők esetében. „A legtöbb szakértő és tudós egyetért abban, hogy a 40-60 ng/ml-es vérszint az ideális tartomány a D-vitamin számára, amely akár 50 – vagy ennél is több – százalékkal csökkentheti a betegségek kialakulásának valószínűségét” – magyarázza Dr. Gaither. Míg az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) szerint a teljesen vagy részben anyatejjel táplált csecsemőknek 400 NE D-vitamin-kiegészítőt kell kapniuk (cseppek formájában), amíg teljesen el nem választják őket, illetve D-vitaminnal dúsított tejet kell fogyasztaniuk, mivel az anyatej nem tartalmaz elegendő D-vitamint a baba szükségleteinek kielégítéséhez. Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy a kutatók szerint nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a D-vitamin túladagolásának bármilyen egészségügyi előnye lenne. Az NIH szerint a túladagolás ellenben hozzájárulhat olyan tünetekhez, mint a fogyás, a szívritmuszavarok és a vér kalciumszintjének hirtelen megemelkedése.
Melyek a legjobb D-vitamin források?
A D3-vitamin-ellátottság alapvetően nem étrendi kérdés. Önmagában az ételekből, élelmiszerekből nehezen lenne megvalósítható a napi szükséglet. Az átlagos magyarországi étrend felnőttek esetén, az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) eredményei alapján, nőknél körülbelül 2 μg-ot (80 NE) férfiaknál 2,5 μg-ot (100 NE) biztosít. Az egy- és háromévesek 87 százaléka elégtelen mennyiségű D-vitamint visz be kizárólag a táplálkozásukat tekintve. Bizonyos élelmiszerek azonban hozzájárulnak a napi bevitel eléréséhez. A D-vitamin fő táplálkozási forrásai közé tartoznak például a zsíros halak, a halak mája, a halmájolaj, a tojássárgája, a máj, valamint a D-vitaminnal dúsított élelmiszerek, mint például egyes margarinok, tejitalok, reggelizőpelyhek. Dr. Gaither mindenesetre azt tanácsolja, hogy félévente érdemes ellenőrizni a gyerekek D-vitaminszintjét, ami vérvétel útján lehetséges.
Természetes immunerősítők kicsiknek
Egyre több orvos javasolja a D-vitamin-pótlást a téli időszakban, hiszen bebizonyosodott, hogy ez a zsírban oldódó vitamin a C-vitaminhoz hasonlóan támogatja a szervezet védekezőképességét. Ám mindezeken kívül is számos természetes immunerősítő hatású megoldás létezik, mely gyerekeknél is beválik.
Méhpempős méz
A mézet a gyerekek többsége szereti, akár egyszerűen kiskanállal falatozva, akár langyos teába téve, esetleg vajas kenyérre kenve. A méz természetes antibiotikum, mely vértisztító és vérnyomáscsökkentő hatással is bír. A méhpempő, mely a méhkirálynő eledele, pedig még ezt is lekörözi: százötvennél is több biológiailag aktív összetevőt tartalmaz. A benne lévő hidroxi-2-decenoic sav antibakteriális, antiviriális és antimitotikus hatású anyag, melynek köszönhetően fogyasztása nemcsak a baktériumok, de a vírusok és a gombák ellen is védi a szervezetet. Míg gamma-globulin-tartalmának köszönhetően serkenti az immunrendszer működését. Mivel a méhpempő önmagában savanykás, gyerekeknek érdemes mézzel együtt adni. Megelőzésre adjunk neki egy héten át napi egy teáskanálnyit, ha már elmúlt hatéves. Amennyiben egy és hat év közötti, úgy elegendő napi egy kávéskanál méhpempős méz. Ezt követően ajánlott két hét szünetet tartani, majd következhet egy újabb egyhetes kúra.
Probiotikumban gazdag ételek
Az immunerősítésről legtöbben elsőként a vitaminokra asszociálnak, ám ezeken túl a bélflóra egészségének megőrzése is nagyon fontos. Az emberi emésztőrendszert hasznos baktériumok milliárdjai népesítik be. A megfelelő emésztés mellett ezek a jótékony baktériumok az immunrendszer helyes működéséhez is hozzájárulnak. Megakadályozzák, hogy a káros baktériumok megtapadjanak a nyálkahártyán, és segítik az olyan ásványi anyagok felszívódását, mint a vas, a kalcium, a magnézium. Napjainkra számos kutatás igazolta, hogy a probiotikumban gazdag ételekkel nem csak az emésztés és a közérzet javítható, de csökkenthető a felső légúti fertőzések és az influenzaszerű tünetek előfordulása. Gyerekek és felnőttek számára egyaránt javasolt a jó minőségű natúr joghurtok, kefirek, lágy sajtok, illetve a savanyú káposzta fogyasztása.
Illóolajok a párologtatóba
A kicsik immunrendszerének működése nem csupán a helyes táplálkozással erősíthető. Számos illóolaj baktérium- és vírusölő hatású, így hígítva ezek is használhatóak a szoba párásítására. Az eukaliptusz kedvelt olaj légzőszervi panaszok esetén, a benne lévő eukaliptol segíti a légutakban letapadt váladék kiürülését. A levendulaolaj amellett, hogy antimikrobiális hatású, csillapítja a fájdalmat és nyugtat is. A citrom illóolaja fertőtlenítő, baktérium- és vírusölő tulajdonságú. Mindegyik nagyon finom illatú, bármelyiket csepegtethetjük akár egy tál vízbe, melyet aztán a radiátorra helyezünk, de még jobb, ha beszerzünk egy aromadiffúzort. Utóbbi nagy előnye, hogy nem meleg, hanem hideg párát juttat a levegőbe, mely kifejezetten hatásos a fűtési szezonban gyakoribbá váló légúti betegségek ellen. Ideális körülmények között a lakás páratartalma negyven-hatvan százalék közötti, ha nálunk ennél alacsonyabb, mindenképpen tanácsos párologtatni. Negyven százalékos páratartalom alatt a légutak kiszáradhatnak – ilyenkor a gyerekek reggelente torokfájásra panaszkodnak – ami nagyban hozzájárul a nátha, az influenza vagy akár a krupp kialakulásához is.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
