Ugyan Ádám és Éva óta tudjuk, hogy a menstruáció a „gyengébbik nem” problémája, mégis ritkán beszélünk a témáról a női élsportolók kapcsán. Mennyiben befolyásolja a női élsportolók teljesítményét a menstruáció, s hogyan kellene átformálnunk az ezzel kapcsolatos gondolkodásunkat?
Valami történik a menstruáció körül – ezt bátran kijelenthetjük, hiszen az elmúlt időszakban egyre-másra előkerül a női ciklus témája.
Szeptember elején hazánkban is nagy port kavart, amikor a terézvárosi képviselő-testület elfogadta Soproni Tamás polgármester javaslatát, nevezetesen, hogy a kerületi önkormányzati cégeknél havonta egy extra, fizetett szabadnapot biztosítanak a dysmenorrheás nőknek, feltéve, ha azok orvosi igazolással tudják alátámasztani, hogy a menzesz alatt erős fájdalmaktól szenvednek. (Azóta egyébként az erzsébetvárosi képviselő-testület is csatlakozott a kezdeményezéshez.)
Nagyjából ezzel egyidőben Nagy-Britanniában is terítékre került a kérdés, csak más – mondhatni nem várt – aspektusból: a brit sprinter, Dina Asher-Smith (borítóképünkön középen) magasabb finanszírozási keretet követelt azoknak a kutatásoknak, amelyek a menstruáció sportteljesítményre gyakorolt hatását vizsgálják. Tette mindezt azután, hogy az Európa-bajnokság 100 méteres távjának címvédésekor erős PMS-sel, majd menstruációs görcsökkel küzdött.
Úgy érzem, ha ez a férfiak problémája lenne, millióféleképpen igyekeznénk leküzdeni, de a nők esetében senki nem törődik ezeknek a kutatásoknak a finanszírozásával
– tette hozzá vereség után dühösen a sportoló. Valóban ez a helyzet? S miért lenne fontos a menstruáció figyelembevétele a női élsportolóknál, egyáltalán: mennyire reális ez az elképzelés?
Tabu a sportpályákon
Nem Asher-Smith az egyetlen, aki valaha szóvá tette a menstruáció hatását a sportteljesítményére: Fu Yuanhui, a 2016-os Olimpia 4×100 méteres távjának bronzérmes úszója a verseny utáni sajtótájékoztatón mindenkit megdöbbentett, amikor elárulta, hogy menstruálva úszta le ezt az őrült hosszú távot, s mindeközben rendkívül fáradtnak és sebezhetőnek érezte magát, amelyet egyértelműen a ciklusának tudott be. Annak ellenére, hogy nem kifogásként, hanem szimpla megállapításként hangzott el a szájából az igazság, sokan meglepődtek rajta: mintha a női sportolók kapcsán megfeledkeznénk arról az igen egyszerű tényről, hogy bizony, ők is menstruálnak.
Hozzá hasonlóan a négyszeres olimpiai bajnok Laura Trott kerékpáros is azt mondja, egészen elképesztő, mekkora tabuk övezik a menstruációt, ezért fontosnak tartja, hogy minél többen, több fórumon szólaljanak fel ezügyben.
A témát körbejárva láthatjuk, hogy valóban meglehetősen kevés tudományos kutatás van a témában, s ha lehet ilyet mondani, azok nagyrészt egy végtelenül egyszerű konklúzióra jutnak, miszerint a ciklus valóban befolyásolja a teljesítményt (megdöbbentő), ugyanakkor arról nem szól a fáma, mit tegyenek a sportpályák amazonjai annak érdekében, hogy minimalizálják a ciklus okozta károkat és hátrányokat a sportteljesítményükre nézve.
Beszabályozott menstruáció
Ugyan, azzal laikusként is tisztában vagyunk, hogy egy olimpiai első és második helyezett között sokszor csak ezredmásodpercnyi különbségek vannak, mégis, a férfiak dominálta edzőtársadalom gyakran megfeledkezik arról, hogy a női sportolóknak hónapról hónapra jó néhány nehéz napon kell keresztülmenniük.
Épp ezért, a sportolók körében igen gyakori a fogamzásgátló tabletták szedése, hogy minimalizálják a menzesz edzésekre gyakorolt hatását: ezekkel a gyógyszerekkel lényegében mesterséges módon állítják be a ciklusukat. Ezzel viszont gyakran az ár ellenében eveznek, hiszen nem az edzést igazítják a menstruációhoz, hanem pont fordítva. Mindemellett ez potenciális veszélyekkel jár a nőkre nézve, hiszen az ilyesfajta tabletták szedése vérrögök kialakulásával járhat, emellett hosszabb távon magas vérnyomást és mellrákot is eredményezhetnek.
Azt is érdemes észben tartani, hogy a sportolók is vágyhatnak gyermekáldásra, s akkor már nagyon nem lesz mindegy, hogyan is tartották fent évtizedeken keresztül az edzés-menstruáció törékeny egyensúlyát, hiszen mára köztudott, hogy bizonyos fogamzásgátlók igen lassan ürülnek ki a szervezetből.
Mindezek mellett azonban arról sem érdemes megfeledkeznünk, hogy a rendszeres menstruációs ciklus hasznos a szervezetünknek hosszú távon. Felborulása esetén csökkent ösztrogén-szinttel kell számolnunk, ami – különösen majd idős korban – megnöveli a csonttörések kockázatát. Az élsportolók tekintetében is kimutatták a felborult menstruációs ciklus és a gyakori sérülések közötti összefüggést: a kutatás szerint az elmaradozó menstruáció ösztrogén szintre gyakorolt hatása miatt sérülékenyebbek a (felmérésben résztvevő) futók csontjai, így nagyobb eséllyel szenvednek csonttörést, illetve egyéb ízületi bántalmakat, mint egészséges társaik.
Lassan változó szelek
Szerencsére (lassacskán) megtörni látszik az a gyakorlat, miszerint gyógyszerekkel igyekeznek beállítani a menstruációs ciklust: a tengerentúlon egyre több edző ismeri fel, hogy nem a nők testét kellene megerőszakolni a ciklus „állítgatásaival”, hanem sokkal inkább követni kellene annak folyamatos változásait, hogy meg tudják határozni, mikor kell visszavenni az edzés tempójából és intenzitásából, vagy épp mikor kellene növelni azt. Mindezeket figyelembe véve elérhető a női sportolók sportteljesítményének javulása úgy, hogy nemükből adódó hátrányukat az előnyükre fordítják.
Ezt a gyakorlatot természetesen nem vakon végzik a szakemberek: a Fit for Women például egy olyan, külön erre a célra létrehozott, cikluskövető alkalmazás, amely igyekszik megkönnyíteni a női élsportolók és edzőik dolgát az edzéstervezésben és felkészülésben.
Ahogy a fentiekből kitűnik, az említett sportolónőknek hála, egyre gyakrabban esik szó a menstruáció edzésre és sportteljesítményre gyakorolt hatásáról, de igen sokat köszönhetünk az olyan csapatoknak is, mint a Chelsea fociklub vagy az Egyesült Államok női labdarúgó és úszócsapata, amelyek az említett alkalmazást használják annak érdekében, hogy az élsportolók menstruációját igazítsák az edzésekhez és ne fordítva, sőt! Nem átallják promotálni azokat a szélesebb közönség számára sem.
Természetesen nem reális elképzelés, hogy a versenyeket a hölgyek menstruációs ciklusához igazítsák, az ugyanakkor tény, hogy elkél némi változás azon a téren, hogyan állítsuk be úgy a menstruációs ciklust az élsportolóknál, hogy a módszertől ne szenvedjenek hátrányt sem ők, sem a sportteljesítményük akár rövid, akár hosszú távon. Épp ezért – Asher-Smith szavait visszhangozva – szükség lenne olyan tudományos kutatásokra, amelyek nemcsak józan paraszti ésszel is kikövetkeztethető megállapításra jutnak, hanem sokkal mélyebben, sportspecifikus módon látnak hozzá a probléma megoldásához.
Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix
Források: ITT, ITT, ITT, ITT
