Mennyi az annyi? Míg néhány országban eltekintenek tőle, más helyeken nemcsak elvárt, hanem szinte kötelező a kiszolgálószemélyzet honorálása.
A borravaló, mint a minőségi kiszolgálás méltányolása nem újkeletű találmány, hiszen a feljegyzések szerint az 1600-as évekbeli brit teakertekből ered. A 17. század elején megnyíltak az első teaházak Londonban, ezek a vendéglátóegységek viszont még csak urakat fogadtak belső tereikben: a hölgyeknek kint, az úgynevezett teakertekben kellett várakozniuk. Ugyanakkor a gyengébbik nemmel szimpatizáló férfiak, – akik a pozitív jövő reményében szerettek volna kedveskedni feleségüknek – gyakran szupportálták pár centtel a felszolgálókat, hogy forrón érkezzen meg az asztalhoz a tea. (A jattot egyébként angolosan kezelték: az aprót a T.I.P.S. nevű fadobozba helyezték, amely mozaikszó a „to ensure promt service”, azaz „a gyors kiszolgálás érdekében” mondatból származik.)
Közép-Európában ugyanakkor nem véletlenül „borravaló” címszó alatt fut a jatt, hiszen a kontinensen a kocsmákból indult útjára a szokás: vagy azért adakoztak jó szívvel a fogyasztók, hogy ne csak félig, hanem mindig tele legyen az a bizonyos pohár, vagy azért, hogy minél gyorsabban jussanak hozzá a folyadékhoz. A kifejezéshez hazánkban egy, a nőkre nem túl jó fényt vető mendemonda is kapcsolódik, miszerint azért jutalmazták a női felszolgálókat borravalóval, mert a gyors kiszolgáláson kívül egyebet is elvártak tőlük…
Mi a helyzet ma?
Napjainkban általánosságban elmondható, hogy a legtöbb európai országban 10-15%-os borravaló az elfogadott. Hazánkkal kezdve a sort érdekes változáson ment át az elmúlt néhány évben a magyar jattkultúra: míg korábban általában a 10%-os borravaló volt az elfogadott, mára egyre több vendéglátóhelyen inkább szervízdíj formájában jelenik meg a kiszolgálás honorálása, s az a korábbiakhoz képest már magasabb, mintegy 15%-ot tesz ki. Fizetéskor (jobb esetben) felhívják a figyelmünket arra, hogy a számla tartalmaz-e szervízdíjat, ilyenkor pedig már csak a vendégen múlik, hogy ezen kívül szeretné-e borravalóval megfejelni a kiszolgálást.
Spanyolország
Spanyolországban a helyiek általában csak minimális borravalót hagynak ott az étkezések után. (Gyakori, hogy csak szimplán felkerekítik a végösszeget vagy a zsebükben lévő apróval honorálják a kiszolgálást.) Külföldiként azonban érdemes felkészülni: ha elégedettek voltunk a szervízzel, 7-13% közötti készpénzzel háláljuk meg azt, pláne, ha az étkezéshez friss kenyeret, olívát és egyéb falatkákat hoztak „ajándékba”. (Persze csak akkor, ha tényleg extraként járt az étkezéshez, afféle étel-aperitifként.)
Olaszország
Az olaszok, akár az élet többi területén, úgy a borravaló kapcsán is meglehetősen lazák: nem szükséges jattot adnunk a pincéreknek, de persze lehet! Olaszországban a legtöbb helyen ugyanis bele van építve a borravaló a végösszegbe (ezt a számlán olvasható „compert” szócska jelzi). Az a legegyszerűbb, ha felkerekítjük a számla végösszegét, vagy 5-10%-nyi készpénzzel háláljuk meg a kiszolgálást. Hasonlóképp a spanyolokhoz, itt is érdemes az előételként kapott falatkákat méltányolni, pláne, ha azok nincsenek rajta a számlán.
Horvátország
Szomszédainknál nem elvárás a kiszolgálásért járó extra, de ha mindenképp gavallérok szeretnénk lenni, érdemes egy kávé vagy egy palack víz árát otthagyni a vendéglátóegységben. Egy átlagos vacsoráért maximum 3-5%, míg egy különleges étkezésért maximum 10-15% borravalót adjunk.
Görögország
Görögországban (a többi Balti-államtól eltérően) általában tartalmazza az étterem számlája a 16%-os szervízdíjat, így a kiszolgálás minőségétől függően rajtunk áll, hogy ezen felül szeretnénk-e méltányolni a pincér munkáját. Ha nagyon elégedettek voltunk a kiszolgálással, érdemes felkerekíteni a számlánkat, hogy mosolyt csaljunk a személyzet arcára.
Törökország
Törökországban egy dolgot mindenképp érdemes emlékezetünkbe vésni: kizárólag a készpénzes borravalót fogadják el, s azt is csak módjával. Az egyszerűbb éttermekben elegendő, ha a fennmaradó apróval háláljuk meg a személyzet munkáját, míg egy felkapottabb vendéglátóegységben 5-10%-os jattal érdemes számolni. Az extra helyeken elfőfordulhat, hogy a számla alapvetően tartalmazza a szervízdíjat, de a fentiek alapján, ha biztosra szeretnénk menni, készpénzben nyújtsuk át a pincérnek a jattot.
Franciaország
Az összes forrás rendkívül egyértelműen emlékezik meg a francia vendéglátás jattkultúrájáról: a legkisebb kávézókban is benne van a jatt a számlában (ezt a „couvert” szócska jelzi), így nem szükséges külön apróval kedveskednünk a személyzetnek. Nem ritka persze, hogy a nagystílű helyiek a 15%-on felül is adnak további 10%-ot a pincérnek, de a francia árakat ismerve ettől könnyedén eltekinthetünk.
Németország
A németeknél már kacifántosabb a dolog, ugyanis akárcsak itthon, úgy a németeknél is a fizetés során szóban kell jeleznünk, mennyi borravalót adunk a kiszolgálásért: egy nagyobb étkezéskor 10%-kal érdemes számolni. Ugyanakkor a németek nem nagyravágyók: ha mindössze egy dolgot rendeltünk (például vizet vagy kávét) elegendő, ha felfelé kerekítjük az összeget, s néhány centtel örvendeztetjük meg a kiszolgálószemélyzetet.
Csehország
A csehek hasonlóképp élnek a borravaló lehetőségével, mint mi, magyarok: a jobb helyeken általában a számla részeként tüntetik fel a jattot, de még mindig előfordul, hogy a vendég jóindulatára bízzák inkább a döntést. Ezesetben 10-15%-kal érdemes számolni, pláne akkor, ha nincs benne a borravaló a számlában.
Svédország
Svédországban leggyakrabban szervízdíjként tüntetik fel a jatott a számlán, ugyankkor előfordul, hogy a kiszolgálószemélyzet semmiféle igénnyel nem él, s nem is várják el. Ha mindenképp szeretnénk meghálálni a pincérek (egyébként sokszor háládatlan) munkáját, 10%-nyi borravalóval érdemes készülni.
Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix