Interjút ma már számtalan felületen készítenek: rádióban, televízióban, újságban, illetve videó és podcast formájában is. Ezek keretében elhangzott jó néhány komoly beszélgetés, amelyek érdemesek voltak arra, hogy interjúkötetben kapjanak helyet.
Manapság nincs a világon olyan téma, amiről ne írtak volna már könyvet. Egyre népszerűbbek az életrajzi írások és az interjúkötetek – utóbbiak anyagai jellemzően már elhangzottak szóban a tévében, rádióban vagy valamelyik online felületen, s ezeket ültették át később a riporterek olvasható formába.
Miért olvassunk interjúkötetet?
E kiadványok vitathatatlan előnye, hogy a különböző televíziós- és rádiós adásokkal ellentétben talán tovább megmaradnak, így segítségükkel láthatjuk, hogy egy-egy interjúalany hogyan látta a világot jó pár évvel ezelőtt. Összegyűjtöttük a kedvenceinket, amelyekben több olyan, ma már nem élő színész, zenész és énekes mondta el véleményét vagy történetét, akik egy adott korszakban próbáltak élni és túlélni. Ezek az interjúmesék nemcsak egy-egy emberről szólnak, hanem egy egész időszakról is, függetlenül attól, hogy éppen mikor hangzottak el.
Szilágyi János – Kollégák
Szilágyi János a magyar riporterek egyik legnagyobb alakja. Már a ’60-as évek végétől rádiózott, egyik legismertebb műsora az 1980-ban indult Halló, itt vagyok! volt, melyben hallgatókkal beszélgetett hol személyesen, hol a telefonon keresztül. A Kettesben és a Köszönöm az interjút! című könyvek után a Halló, itt vagyok! is megjelent, amit 2008-ban a Kollégák című interjúkötet követett. Ebben a szerző nem meglepő módon olyan kollégáit szólaltatja meg, akik általában másokkal, másokról beszélgetnek, nem saját magukról. Az egykor Story Tv-n futó műsor anyagát rendezte kötetbe a szerző, így Gundel Takács Gábortól kezdve Bolgár Györgyön át Krizsó Szilviáig megszólaltatta közeli és távoli munkatársait. A kötet különlegessége, hogy minden egyes interjúalany személyes, kézzel írott üzenetét is beletették, megerősítve, hogy áldásukat adják arra, hogy könyv formában is megjelenjen a beszélgetés. Azurák Csaba például azt írja, hogy ugyan kapott díjakat, a legnagyobb elismerés számára mégis az interjúválogatás címe, és az, hogy ő ebben a formában benne lehet.
Vámos Miklós – Lehetetlen + Rögtön
Összeállításunkban Vámos Miklós az egyetlen, aki nem riporterként vált ismertté. A József Attila- és Prima Primissima díjas író ugyan jogi pályára készült, végül dramaturgként helyezkedett el. Első regénye 1976-ban jelent meg, amit további 34 követett; legutóbb az Ötvenhét lépés című kisregény. A szerző magáénak tudhat novellásköteteket, drámákat, elbeszéléseket, kis- és nagyregényeket, továbbá fordítóként és filmek forgatókönyvírójaként is tevékenykedik. Az író a televízióba is kirándulást tett, elsőként Lehetetlen című műsorával, melyben színészek, zenészek és írók meséltek neki. Ezeket gyűjtötte egy csokorba az 1997-ben megjelent 135 Lehetetlen történet című kötetével. Húsz évvel később egy dupla kiadás jelent meg, amiben nemcsak a Lehetetlen, hanem a Rögtön című műsor vendégeinek beszélgetései is olvashatók. Előbbiben nincsenek kérdések és válaszok, hanem egy-egy történetet mesélnek el a szereplők, míg a Rögtön esetében a meghívott vendégek beszélgetnek egymással. Az elbeszélések tanulságosak, viccesek és megindítóak. E történetek jellemzően a régmúltból valók, így igazi időutazás részesévé válhat az olvasó.
Kadarkai Endre – Világtalálkozó
Kadarkai Endre a fiatalabb riportergeneráció egyik – ha nem a – legtehetségesebb tagja. Szinte születése óta erre a pályára készült: tudatosan figyelte Vitray Tamás, Szilágyi János és Friderikusz Sándor kérdezési technikáit. Mindössze tizennyolc éves volt, amikor jelentkezett a Riporter kerestetik című tehetségkutatóba, s sikeres bemutatkozását követően hat éven keresztül volt a Napkelte munkatársa. 2009-től a Zugló Tv-ben volt látható Arckép című műsora, ahol tehetségét olyannyira megcsillantotta, hogy egy idő után egymás után adták a kilincset az ismertebbnél ismertebb személyiségek. Ezután több tévécsatornánál feltűnt, végül azonban a Klubrádióban helyezkedett el. Műsorait nemcsak az éterben élvezhetjük, hanem a Youtube-on is. Az Akik visszajöttek című podcast nemrég ért véget, így mostanában a Szavakon túl és a Világtalálkozó című műsorokkal jelentkezik rendszeresen, ez utóbbiból készült a tavaly megjelent válogatáskötet. Az alapvetően hosszabb interjúk rövidebb verzióban, mégis lényegre törően olvashatóak, így akár írásban is élvezhető kedvenc riporterünk és interjúalanyainak munkássága.
Bárdos András – Mit szól hozzánk?
Bárdos Andrást elsősorban televíziós szakemberként tartjuk számon, ám a média több területén is megfordult. 1988-tól a Magyar Rádiónál kezdett dolgozni, majd három évre rá kezdte el munkásságát a Magyar Televíziónál, ahol 1998-ig dolgozott műsorvezetőként és szerkesztőként. Több televíziónál megfordult, mint híradós és műsorvezető, mely közben végig tanította mesterségét a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol jelenleg is rektorhelyettesi feladatokat lát el. Több műve is megjelent: az Ítélet, a Love Story, a Show, és a Vágó Istvánról, illetve Kern Andrásról készült portrékötet is. Legelőször a 2002-es Mit szól hozzánk? került nyomtatásba, ami ugyancsak tévéstúdióban felvett interjúk írott változata. Bárdos András színművészeket, humoristákat, politikusokat, tévés személyiségeket és kollégáit is megszólaltatja. A kiadványban szerepelnek azok az sms-ben feltett kérdések is, amiket a nézők intéztek egy-egy alanyhoz, és természetesen az arra adott válaszok is belekerültek.
Szegő András – Bombasiker
Szegő András a legismertebb újságírók közé tartozik. Közgazdászként kezdte tanulmányait, majd a Testnevelési Főiskola sportvezető szakára is járt. 1970-től több, mint két évtizeden keresztül volt a Képes Sport munkatársa, továbbá az MTV sportközvetítéseiben is segédkezett. 1994-től a Nők Lapja szerzője: rendszeresen megjelennek interjúi és publicisztikái. 2003-ban jelent meg első interjúkötete, a Magánbeszélgetések, melyben régebbi interjúit foglalta össze, majd ezt követte a Bombasiker, 2011-ben. Ebben olyan embereket is megszólaltatott, akik nem adnak úton-útfélen interjút: Lajos Marit, Lőrincz L. Lászlót, Vavyan Fablét vagy például Nemere Istvánt. A kötet, ahogy címe is sejteti, elsősorban a sikerre koncentrál, és az útra, ami ahhoz vezet. A szerzőn kifejezetten érződik, hogy ki az, akit igazán kedvel, akire felnéz, így valamelyest az ő lelkébe is bepillantást nyerhetünk a könyv által.
Természetesen a felsoroltakon kívül is megtalálhatók interjúkötetek a piacon, így aki szívesen olvasgat ilyen témában írásokat, bátran nézzen szét akár antikváriumokban is!
Nyitókép forrása: Coloré
