“Jim Carrey egy nagyszerű karakter, örülök, hogy megkaptam a szerepét.”
A mai születésnapos Jim Carrey Kanadában született James Eugene Carrey néven, egy négygyerekes családba. Sablonosnak hangzik, de kiskorában tényleg ő volt az osztály mókamestere, aki pofavágásaival és hangutánzással szórakoztatta diáktársait az órák közötti szünetekben.
Nem volt könnyű gyermekkora, tizenéves korában édesapja, Percy elveszítette az állását, a család hajléktalanná vált egy időre, sokszor megesett, hogy az autójukban voltak kénytelenek aludni. Carrey így kiskamaszként dolgozni kényszerült, hogy segítse családját anyagilag, édesanyja betegsége miatt pedig ott kellett hagynia az iskolát, és egy gyárban lett takarító, hogy még több pénzt kereshessen. Azonban közben sem tett le komikusi álmairól, és a tükör előtt gyakorolta különleges arckifejezéseit.
Írt például egy levelet a Carol Burnett Shownak, amelyben megkísérelte meggyőzni a tulajt, hogy utánzásos produkciói mennyire jók és mennyivel emelnék a műsor színvonalát. Ugyan elutasító levelet kapott válaszul, ez cseppet sem vette el a kedvét, sőt, minden egyes akadály csak egyre jobban motiválta és hajtotta előre őt ahhoz, hogy elérje a vágyott sikert. Ez igaz volt rá akkor is, amikor 1991-ben elhunyt az anyukája, három évvel később pedig az apukája is.
Tizenhét évesen Los Angelesbe költözött, hogy fellépjen a The Comedy Store nevet viselő, újonnan nyitott klubban, mint stand-up komikus. Az egyszeri fellépésből végül rendszeres munka lett, melynek köszönhetően a kor egyik nagyágyúja, Rodney Dangerfield is sokszor meghívta őt önálló műsorába. Ekkortól kezdve már képes volt a fellépésekből megélni, és elindulhatott a hírnév felé vezető úton. a The Comedy Store-ban ismerte meg első feleségét, Melissát, akivel nyolc évig voltak házasok, és van egy lányuk, Jane.
A nyolcvanas években rövidebb produkciókban kapott szerepeket, melyek miatt ugyan híres nem lett, ám kapcsolatok és barátságok szövődtek a munkák során, például ekkor lett jóban Damon Wayansszal. Damon bátyja, Keenen hívta meg őt az In Living Color című szkeccsműsorba, ahol különböző karaktereket játszott el öt évadon át – például Fire Marshal Billt, az inkompetens tűzoltóparancsnokot, a férfias testépítőlány Vera de Milot, vagy épp magát Jay Lenot. Így tehát lassan, de biztosan lépkedett felfelé a humor-ranglétrán, és egyre többen ismerték meg a nevét. Hamarosan a filmvásznon is megjelent, első filmes munkája az Utazó koporsó volt, majd jött a Csak egy harapás,és A földi lányok csábítóak. Az In Living Color 1994-ben véget ért, attól kezdve filmes karrierjére kezdett koncentrálni.
Amikor berobbant a mozivásznakra
A hírnevet aztán az Ace Ventura: Állati nyomozó hozta meg a számára – amit majdnem Rick Moranis játszott el – mely által világszerte ismertté vált jellegzetes mimikája, humora és stílusa. Carrey bevallása szerint a különc nyomozó mozdulatait madarak mozgásáról mintázta. Ezt gyors egymásutánban követte a Dumb és Dumber – mely nemcsak munka volt számára, hiszen második felesége filmbeli partnere, Lauren Holly lett – A maszk, mely egyben Cameron Diaz első mozifilmje volt. Utóbbi film – melyben széles fehér fogsorát eredetileg számítógépes technikával akarták az arcára varázsolni, de ő helyette inkább megtanult beszélni a protézissel – meghozta számára első Golden Globe-jelölését is.. Az 1995-ös év hasonlóan gyümölcsöző volt a színésznek, ekkor jelent meg az Ace Ventura második része, mely a Hív a természet alcímet viselte, és ebben az évben játszotta el a Mindörökké Batmanben a sötét ruhás igazságosztó ellenfelét, Rébuszt.
A kevéssé sikeres Kábelbarát (1996) után következett karrierjének újabb nagy sikere, a Hanta boy (1997), amelyben egy ügyvédet alakított, aki kisfia mágikus születésnapi kívánságának “köszönhetően” 24 órán keresztül képtelen hazudni. Carrey azonnal igent mondott a munkára a forgatókönyv elolvasása után, annyira boldog volt, hogy egy normális embert alakíthat – még Dr. Genya szerepét is visszautasította miatta az Austin Powers-filmekben. A tőle megszokott módon mindent beleadott a játékába, és holtfáradtan ért haza a forgatási napok végén. Sokan nem tudják, de például abban a jelenetben, ahol Fletcher a bíróság mosdójában összeveri magát, elvileg nem használtak sok speciális hangot, hanem mindegyik ökölcsapás Carreytől származott.
Az első Golden Globe-díjat a Truman-show (1998) és az Ember a Holdon (1999) főszerepeiért kapta, utóbbiban Andy Kaufman előadóművészt játszotta el. Utóbbi forgatásról sokan azt mesélték, hogy nem volt könnyű a színésszel dolgozni, mivel Carrey ragaszkodott hozzá, hogy kamerán kívül is szerepben maradjon. A kétezres éveket a Grincs megformálásával indította, mely ma is az egyik legnépszerűbb karácsonyi filmek közé tartozik. Eddie Murphy és Jack Nicholson is jelentkeztek a Grincs szerepére, de mind megegyezhetünk abban, hogy Jim Carreynél jobban senki sem tudta volna eljátszani. Carrey 92 napot töltött teljes Grincs-öltözékben a forgatás során, amiről úgy nyilatkozott, hogy olyan érzés volt, mintha “élve eltemették volna”. De megérte a fáradság, hiszen a siker mellett még azt is elmondhatta, hogy filmjének premierjén ott volt Erzsébet királynő is.
A minden6óban Morgan Freeman oldalán játszott, az Én és én meg az Irénben René Zellwegerrel (és az életben is egy pár voltak egy ideig), a felejthetetlen Egy makulátlan elme örök ragyogásában pedig Kate Winslettel. Sokak szerint az utóbbiban nyújtott alakításáért megérdemelte volna akár az Oscar-díjat is, és ez volt az egyik első film, melyben látszott, hogy nem “csak” egy sima vicceskedő figura. Később remekelt A 23-as szám című thrillerben, játszott az Igenemberben, leforgatta a Dumb és Dumber kevésbé sikeres második részét, majd ismét egy új oldalát láthattuk 2016-ban a Sötét bűnökben. Utoljára a Sonic, a sündisznó főgonoszaként láthattuk a mozivásznon 2020-ban, illetve a Saturday Night Live szkeccsműsorban közel egy évadon keresztül ő alakította Joe Bident, aki akkor még csak elnökjelölt volt.
A 2018-as Most nevess! című sorozata alapvetően vígjáték műfajú, ám tele van szívszorító és szomorú pillanatokkal – sokan mondják, hogy Carrey igazából saját magát játszotta el benne. Megismerve Jim Carrey személyiségét és életútját, van valami abban a sokat ismételt mondásban, miszerint azok a legszomorúbb emberek, akiknek lételeme, hogy másokat boldoggá tegyenek és megnevettessenek. A színész sosem titkolta, hogy depresszióval küzdött éveken át, emiatt például igyekezett távol maradni a kávétól és mindenféle addiktív anyagtól annak érdekében, hogy megőrizhesse mentális egészségét. A 2010-es évek közepén el is tűnt egy hosszabb időszakra, ekkor filmjei helyett azzal került be a hírekbe, hogy óriási, tőle szokatlan szakállat növesztett (“már nagyobb sztár, mint én, saját Twittere is van”), valamint azzal a szomorú hírrel, hogy exbarátnője, Cathriona White öngyilkosságot követett el.
2017-ben azonban visszatért, és kiderült, hogy festőstúdiójában töltötte legtöbb idejét, ahol naphosszat alkotott – erről dokumentumfilm is készült I Needed Color címmel. A festészet mindig is jelen volt az életében a színészet mellett, erről így mesélt: “amikor sokat kezdtem el festeni, annyira megszállottá váltam, hogy otthon mozdulni sem lehetett, mindenhol képek voltak, lassan a bútorzat részévé váltak, volt, hogy azokon ettem.”Amilyen vicces figurának tűnik, annyira bölcs, tapasztalt és mélyérzésű ember Jim Carrey, aki a manifesztációban is hisz – no nem a mantrázásban. “Sokan praktikusságnak álcázott félelemből választunk életutat magunknak, mert amit igazán szeretnénk, nevetségesen távolinak és elérhetetlennek tűnik. Így meg sem próbáljuk megkérni az univerzumot, hogy segítsen – hát én vagyok rá az élő példa, hogy igenis megkérhetjük rá, be fog jönni.”
