Egyetlen csepp vérből kimutatható, hogy egy személynek milyen betegségei vannak – ezt az álmot adta el kész technológiaként a jó családból származó Elizabeth Holmes, akiben néhány éve még sokan a következő Steve Jobs-t látták, s akinek az üzleti és politikai élet legnagyobb kutyái dőltek be. A befektetők dollárszázmillióit kockáztató Holmes most akár 20 év börtönt kaphat.
Vannak, akik az évtized üzleti átveréseként, mások az évszázad csalásaként emlegetik Elizabeth Holmes titkokra és hazugságokra épülő bizniszét. A Theranos ügye azért került most a figyelem középpontjába, mert a kaliforniai San Joséban múlt héten kezdődött el Holmes pere, s ha a 12 rendbeli csalás vádjában bűnössége beigazolódik, akár 20 évre a rácsok mögé kerülhet a startup világ egykor ünnepelt sztárja. Pedig minden olyan szépen kezdődött…
A nő, aki tudta, mit akar
„Mi leszel, ha nagy leszel?” – szegezték a kérdést a kilencéves Elizabeth-nek egy családi összejövetelen. „Milliárdos.” – vágta rá a kislány. „Miért nem inkább elnök?” – faggatta tovább a rokon. „Az elnök majd elvesz feleségül. Mert lesz egymilliárd dollárom.” – mondta a legkomolyabban és leghatározottabban Elizabeth Holmes.
A fenti párbeszédet John Carreyrou, a The Wall Street Journal (WSJ) oknyomozó újságírója idézi Rossz vér c. könyvében, amelyben leírja Holmes és a Theranos történetét és lebuktatását.
Elisabeth Holmes mindig pontosan tudta, hogy mit akar. 2002 tavaszán, rektori ösztöndíjjal vették föl a Szilícium-völgy szívében fekvő Stanford Egyetemre, ahol a biotechnológia irányába kaput nyitó vegyészmérnöki képzést választotta, ezzel megteremtve a tudományos háttér látszatát későbbi projektjéhez. Állítólag már itt kijelentette, hogy nem doktorálni akar, hanem pénzt keresni, és tisztában volt azzal is, hogy ha nyomot akar hagyni a világban, akkor úgy kell meggazdagodni, hogy közben az emberiség javát szolgálja.
Egy évvel később, alig 19 évesen megalapította a Theranost és azt ígérte, hogy soha nem látott reformot hoz az egészségügybe: nem kell már több ampullányi vér egy laborvizsgálathoz, mert cége Edison névre keresztelt, kenyérpirító méretű szerkezete egyetlen csepp vérből képes lesz kinyerni a szükséges adatokat, és akár 200 féle betegséget tud majd azonosítani.
Hiteles háttér
Elizabeth Holmes-nak nemcsak a tudása volt megkérdőjelezhetetlen a kívülállók számára, hanem családi háttere is hitelességét és megbízhatóságát támasztotta alá: édesapja neves diplomata, édesanyja az USA kongresszusának befolyásos tagja volt, családja generációkra visszamenően Washington politikai elitjéhez tartozott. Ennek ismeretében már érthető, miként tudta elhitetni a politikusokkal és befektetőkkel, hogy startupja valóra tudja váltani az ígéretét. Olyan csúcskategóriás nevek álltak a projektje mellé, mint Henry Kissinger, Nobel-békedíjas korábbi amerikai külügyminiszter vagy George Schultz, a Nixon- és a Reagan-kormány egykori minisztere, de említhetnénk Rupert Murdoch médiamágnást is.
A női Steve Jobs
Persze, az összhatáshoz kellett még Elizabeth karizmatikus személyisége és hipnotikus karaktere, aki hatalmas kék szemekkel és mesterkélt mély hangjával Steve Jobs női reinkarnációjaként adta el magát – erre a fekete garbó viselésével is jócskán rájátszott. A színjátékot – akarva-akaratlanul – a média is teljes vállszélességgel támogatta, egyik cikk a másik után jelent meg a fiatal üzletasszony elképesztő erőfeszítéseiről, 16 órás munkaidejéről, egészséges életmódjáról, családi, valamint üzleti kapcsolatairól és életének egyéb példás dolgairól. A Fortune, a Forbes és számos más magazin a címlapon hozta a sikertörténetét, Barack Obama kitüntette.
A befektetők körülbelül 700 millió dollárt invesztáltak a Theranosba, a vállalatot néhány év után már közel tízmilliárd dollárra értékelték.
A lufi kipukkadt
Mindeközben a Theranosnál semmi nem történt. Nem létezett a sokat emlegetett Edison, pontosabban létezett, de a herpeszvíruson kívül jóformán semmit nem tudott megbízhatóan kimutatni. A tesztek eredményeit hamisították, a technológia sikerességéről következetesen hazudtak: többek közt azt állították, hogy a Pfizer és az amerikai hadsereg is ezt használja – a befektetők és politikusok pedig éppen ilyesmiket akartak hallani. A startup működését senki nem látta át, az egyes részlegek egymástól teljesen elszigetelten működtek, a dolgozók hallgatását szigorú titoktartási szerződésekkel vették meg.
A lufi 12 év elteltével pukkadt ki, amikor a WSJ felderítette a startupok világának eddigi legnagyobb átverését. Érdekes, hogy Elizabeth Holmes ekkor sem ismerte el a kudarcát, hanem épp ellenkezőleg: minden lehetőséget megragadott a médiában és szakmai rendezvényeken, és határozottan állította, hogy a WJS sztorijából egy szó sem igaz.
A múlt héten megkezdődött per hónapokig is elhúzódhat, és ha Elizabeth Holmes bűnösnek bizonyul, akár 20 év börtönt és 250 ezer dolláros bírságot is kaphat. Holmes természetesen ártatlannak vallja magát, ennek megfelelően a védelem álláspontja az, hogy a fiatal üzletasszony egyetlen bűne az, hogy lelkes volt, optimista, a végsőkig hitt a Theranosban, így nem vezethetett félre tudatosan senkit.
A Reuters információi szerint emellett Holmes ügyvédei arra is hivatkoznak majd, hogy a nőnek kapcsolata volt a cég másik vezetőjével, Ramesh Balwanival, aki éveken át pszichésen és szexuálisan bántalmazta őt, az így kialakult traumák miatt pedig védencük nem is lett volna képes szándékos csalás elkövetésére.
Kíváncsian várjuk az ügy végét, és figyel a Szilícium-völgy is, hiszen a döntés az egész startupkultúrát megrengetheti.
