A „kék zónák” kifejezést azoknak a helyeknek a leírására használják, ahol feltűnően sokan élnek meg nagyon magas kort. Ezek a térségek azért váltak a kutatók érdeklődésének középpontjává, mert a lakóik nemcsak hosszabb ideig élnek, hanem gyakran egészségesebben is öregszenek. De vajon Magyarországon is léteznek olyan régiók, amelyek közelebb állnak ehhez a mintához?
A világ bizonyos pontjain az emberek feltűnően sokáig élnek. Ezeket a területeket kék zónáknak nevezik – olyan régióknak, ahol kiemelkedően magas a százéves kort megélők aránya. A kutatások szerint ezekben a térségekben nem csupán a genetika számít: az életmód, a közösségi kapcsolatok és a környezeti tényezők együtt segítik a hosszú és egészséges életet. Felmerül azonban a kérdés: vajon Magyarországon is léteznek olyan térségek, ahol az emberek átlagosan tovább élnek?
Európai kitekintés
Az Európai Unió országai között jelentős különbségek vannak a várható élettartam tekintetében. A rangsort jelenleg Spanyolország vezeti, ahol az átlagos élettartam meghaladja a 83 évet. A második helyen Svédország áll, és általában a skandináv országok – például Finnország – is kiemelkedően jó egészségügyi mutatókkal rendelkeznek. A mediterrán térség szintén az élmezőnyhöz tartozik. Nem véletlen, hogy a világ öt ismert kék zónája közül kettő is Európában található: az olaszországi Szardínia szigetén és a görögországi Ikarián. Ezeken a helyeken a természetközeli életmód, a kiegyensúlyozott étrend és az erős közösségi kapcsolatok mind hozzájárulnak a hosszú élethez.
Magyarország helye az európai rangsorban
Magyarország az európai átlag alatt szerepel a várható élettartam tekintetében. Az adatok szerint az ország a lista alsó harmadában helyezkedik el, nagyjából 74 év körüli átlaggal. Bár ez elmarad az uniós átlagtól, hosszabb távon mégis pozitív tendencia figyelhető meg: az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt a születéskor várható élettartam. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2023-ban a férfiak várható élettartama körülbelül 73 év volt, míg a nőké valamivel több mint 79 év.
Jelentős különbségek az országon belül
Magyarországon belül is komoly regionális eltérések láthatók. A statisztikák szerint a leghosszabb életkort jellemzően Nyugat-Magyarországon érik el az emberek. Különösen Győr-Moson-Sopron vármegye emelkedik ki, de Pest, Zala és Veszprém vármegye is kedvezőbb mutatókkal rendelkezik. Ezzel szemben az északkeleti régiókban – például Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy Nógrád vármegyében – alacsonyabb a várható élettartam. A különbségek mögött több tényező állhat: az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, az életszínvonal, a gazdasági helyzet, valamint az életmódbeli szokások is jelentős szerepet játszanak.
Mi számít igazán a hosszú életnél?
Magyarország ugyan nem tartozik a világ hivatalosan ismert kék zónái közé, amelyek közé Okinawa Japánban, Nicoya Costa Ricán vagy Loma Linda Kaliforniában is tartozik, de a hazai adatokból jól látszik, hogy az életmód és a környezet még az országon belül is jelentős hatással van az élettartamra. A hosszú élet titka tehát nem egyetlen tényezőben rejlik. A kiegyensúlyozott életmód, a társas kapcsolatok, a mentális jóllét és az egészségügyi ellátás minősége együtt alakítják, hogy egy adott térségben mennyi ideig élnek az emberek. Ezért is izgalmas kérdés, hogy vajon mely magyar térségek állnak a legközelebb ahhoz, amit a világ más részein kék zónának neveznek.
Forrás: longevitymagazin / Képek: Midjourney