Lehet, hogy egész életedben introvertáltnak hitted magad – miközben mindenki extrovertáltnak lát?
Ha te is rajongsz a személyiségtesztekért, mint sokan mások, különösen azok, akik szeretnek önreflexíven gondolkodni és érdeklődnek a pszichológia iránt –, nagy eséllyel találkoztál már a Myers–Briggs személyiségteszttel. Ez az önbeszámolós rendszer többek között azt vizsgálja, hogy inkább introvertált vagy extrovertált vagy-e.
Az introvertáltak jellemzően egyedül vagy szűk, bizalmas körben töltődnek fel, míg az extrovertáltak társaságban, emberek között nyernek energiát. Még ha sosem töltötted ki hivatalosan a tesztet, valószínűleg van egy belső képed arról, melyikhez állsz közelebb. A személyiségtípusunk ismerete segíthet jobban megérteni önmagunkat és másokat és abban is, hogy olyan önmagunkról való gondoskodást válasszunk, amire valóban szükségünk van. Az „introvertált” és „extrovertált” fogalmak azonban már nem fednek le mindent. Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallani az „ambivertált” kifejezést is, amely az introvertált és extrovertált jellemzők keverékét jelöli. De a paletta itt sem ér véget: megjelent egy új fogalom, az „otrovert”, amelyet Dr. Rami Kaminski vezetett be. De mit is jelent pontosan ez az új személyiségtípus – és honnan tudhatod, hogy rád is igaz?
Mi az az otrovert, és miben különbözik az introvertálttól?
Ha belül inkább introvertáltnak érzed magad, miközben kifelé extrovertáltként működsz, könnyen lehet, hogy otrovert vagy. Amelia Kelley traumaorientált terapeuta szerint az otrovert olyan ember, aki kívülről energikusnak, társaságkedvelőnek tűnik, és látszólag nincs nagy szüksége egyedüllétre, miközben az idegrendszere valójában inkább introvertált módon működik. Vagyis akkor töltődik fel igazán, ha kevesebb inger éri, és egyedül vagy nyugodt közegben lehet, ennek ellenére kifejezetten jól alkalmazkodik a társas helyzetekhez. Ez a gyakorlatban úgy nézhet ki, hogy valaki magabiztosan mozog társaságban, időnként a figyelem középpontjába kerül, jól kommunikál és vezető szerepet is képes vállalni, ugyanakkor több visszavonulásra, csendre és regenerálódásra van szüksége ahhoz, hogy újra egyensúlyba kerüljön.
Hasonlóságok és különbségek
Az introvertáltakhoz hasonlóan az otrovertek is ott nyerik vissza az energiájukat, a belső egyensúlyukat és a jóllét érzését, ahol kevesebb az inger: csendesebb környezetben, szűkebb társaságban, mélyebb kapcsolódások során. A különbség azonban abban rejlik, hogy az otrovertek sokkal komfortosabban és hatékonyabban működnek társas helyzetekben – különösen akkor, ha ezek a helyzetek vezetői jelenlétet, szervezést vagy szereplést igényelnek, például egy céges eseményen vagy egy gyerekzsúr lebonyolításakor. Ez az introvertált–extrovertált kettősség gyakran eredményezheti azt az érzést, hogy az otrovert „kívülálló”. Nem véletlenül: az „otro” spanyolul azt jelenti, hogy „más”.
Hasonlóságok és különbségek
Cheryl Groskopf terapeuta szerint ez az érzés nem abból fakad, hogy az otrovertek antiszociálisak vagy elzárkózóak lennének. Épp ellenkezőleg: rendkívül érzékenyek a társas dinamikákra, figyelmesek, megfigyelők, és mély, őszinte kapcsolódásra vágynak. Mégis gyakran élhetik meg azt, hogy egy lépéssel hátrébb állnak a többiekhez képest. Olyan, mintha jelen lennének a társas térben, de nem teljesen látható módon. Sokszor hagyják el a közösségi helyzeteket azzal az érzéssel, hogy nem igazán tudtak lehorgonyozni, nem érezték a kölcsönösséget vagy a valódi biztonságot.
Az otrovertek tehát élvezhetik a beszélgetéseket, a társas együttléteket, sőt akár a csoportos helyzeteket is, mégis gyakran marad bennük egy finom belső távolságérzet, mintha valami nem teljesen rezonált volna bennük. Ez az új személyiségtípus segíthet árnyaltabban megérteni azokat, akik nem férnek bele tisztán sem az introvertált, sem az extrovertált kategóriába és talán végre nevet adhat egy régóta ismerős, mégis nehezen megfogalmazható belső élménynek.
Forrás: Huffpost / Képek: