A 4S Street Erdély egyik legütősebb pop-rock zenekara, akik friss energiával, őszinte szövegekkel és fülbemászó dallamokkal robbantak be a köztudatba.
A formáció nemcsak a határon túli zenei színtér meghatározó szereplője, de Magyarországon is egyre többen dúdolják a dalaikat. A 4S Street azért menő, mert egyszerre hitelesek, lendületesek és elképesztően jól szólnak élőben – és mert megmutatják, hogyan lehet a zenében hidakat építeni generációk és országok között.
A kétszeres Fonogram-díjas és kétszeres Petőfi zenei díjas 4S Street idén nyáron minden eddiginél több helyen lép színpadra, miközben a napokban megjelent új klipjük, a „Köszi, hogy eljöttél”, ami már most közönség kedvenccé vált. A zenekar frontemberével, Alin Nicutával beszélgettünk a dal születéséről, a közelgő Budapest Parkos koncertjükről és arról beszélgettünk, hogy néhány napja Junior Artisjus díjat kaptak.

Coloré: Köszi, hogy eljöttél… Beszédes cím…Kinek a fejéből, pontosabban a lelkéből pattant ki a ,,Köszi, hogy eljöttél” című dalotok? Érezhető benne egy mély szomorúság…
Alin Nicuta: A dalszöveg Mihály Csabához, a zenekar billentyűséhez kötődik. A zenei alapötletet először a próbateremben csiszolgattuk közösen, majd a stúdióban Horváth Gáspár segített abban, hogy végleges formát öltsön a dal. Merő túlzás lenne azt mondani, hogy mély szomorúság van jelen a dalban, de tagadhatatlanul jelen vannak olyan mély érzések, amelyek sokszorosan felerősödhetnek a hallgatókban, adott esetben pont amiatt, hogy magukra ismerhetnek a sorokban.
Coloré: Mit jelent számotokra a „Köszi, hogy eljöttél” című dal, és mennyire tükrözi a saját élményeiteket a dalszöveg?
Alin Nicuta: Korábban nagyon sokszor beszéltünk arról, hogy a dalaink általában megélt események alapján íródnak. Ez most sem volt másképpen, hiszen számunkra nagyon fontos az őszinteség átadása. Bár a dalszövegek írása elsősorban Csabára és rám korlátozódnak, az évek alatt annyira megtanultunk együtt rezegni zenészekként és szerzőtársakként egyaránt, hogy pontosan ismerjük egymás lelkivilágát. Az is érdekes, hogy az elmúlt hét évben számtalanul előfordult velünk, hogy ugyanazokat a helyzetekben találtuk magunkat. Eleinte teljesen másképpen éltünk meg mindent, de utóbbi időben egyre inkább azt vesszük észre, hogy teljesen egymáshoz alakultunk és bizonyos helyzetekben ugyanúgy reagálunk. Innentől kezdve a dalszövegeink már zenekaron belül is teljesen másképpen hatnak és kivétel nélkül mindenki együtt rezeg minden egyes papírra vetett sorral.
Coloré: Dávid Attila, egy erdélyi rendező készítette a klipet, akivel már több alkalommal is dolgoztatok együtt! Miért rá esett újra a választás? Milyen volt a közös munka?
Alin Nicuta: Bármilyen munkafolyamatról van szó, számunkra nagyon fontos, hogy megteremtsünk egy olyan kreatív közeget, ahol kivétel nélkül mindenki egy célért dolgozik. Ez a fajta mentalitás mindig előnyünkre vált és minden alkalommal ez egy alapvetés számunkra. Attilával legelőször a Fordulj még c. dalunk klipjénél dolgoztunk együtt 2023-ban és azóta ez a harmadik klip, amit nekünk rendezett. A közel két éves munkakapcsolat mellett most már egy baráti viszony is van közöttünk, ami elengedhetetlen pillére a bizalmunknak. Attila egy végtelenül kreatív ember, aki bármilyen körülmények között tud eredeti ötletekkel előállni és pillanatokon belül képes inspirálttá válni.

Coloré: A klip egy szerelmi háromszöget mutat be. Hogyan született meg ennek az ötlete, és miért éreztétek fontosnak pont ezt a történetet elmesélni?
Alin Nicuta: Ez egy olyan helyzet, ami bárkivel megtörténhet és sajnos a legtöbb emberrel meg is történik. Mivel mi is hétköznapi emberek vagyunk, akik hétköznapi helyzeteket élnek meg, ezért arra törekszünk, hogy mindazokhoz szóljunk akik jártak már ugyanebben a cipőben. Mai napig rengeteg esetben tudunk erőt meríteni bizonyos dalokból és pontosan tudjuk, hogy egy-egy jól megírt őszinte sor mekkora erőt tud adni, amikor felismerjük magunkat benne. Mi ugyanerre törekszünk és sokszor jó érzés tölt el minket, hogy ezáltal bíznak bennünk az emberek.

Coloré: A dal is különleges zenei producert kapott Horváth Gáspár, azaz JumoDaddy személyében, akinek a stílusa igencsak távol áll tőletek! Milyen volt először együtt dolgozni Jumodaddy-vel, és mi az, amit a leginkább tanultatok ebből az együttműködésből?
Alin Nicuta: Nagyon fontosnak tartjuk, hogy úgy teremtsünk komfortot magunknak, hogy közben a határainkat egyre inkább kitoljuk és időnként olyan helyzeteket teremtünk, amikor valamelyest kizökkenhetünk a szokásos munkafolyamatokból. A menedzserünk egy koncert után mutatott be Gáspárnak és rövid beszélgetés után rögtön éreztük az összhangot. Nem sokkal később már egy stúdióban találtuk magunkat és elkezdtünk dolgozni a dalon. Gáspár gyakorlatilag rögtön felismerte a zenekar egységét és külső fülként pontosan annyit adott hozzá a munkafolyamathoz, amennyit a dal megkövetelt. Terveink szerint nem áll meg itt a közös munka, júniusban újabb dalokat fogunk közösen rögzíteni.
Coloré: Nemrég igazi nagyágyúkat követve megkaptàtok a Junior Artisjus díjat. Tavaly például Azahriah, vagy akár Carson Coma is részesült ebben az elismerésben! Hova helyezitek a karrieretekben ezt a szakmai elismerést?
Alin Nicuta: A szakmai elismeréseknek mindig súlya van és amellett, hogy a figyelem középpontjába helyeznek egyúttal egy kényelmes terhet is raknak a vállunkra. Egyrészt megerősítenek minket a munkánkban másrészt pedig erőt adnak a folytatáshoz. Hála Istennek az évek során többször díjazott minket a szakma, amiért kifejezetten hálásak vagyunk. Szerzői mivoltunk ilyen módon nem volt még elismerve és ez különösen fontos számunkra, hiszen napjainkban a kreativitás és művészi sokszínűség egyre inkább háttérbe szorul a technológiának köszönhetően. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk megmaradni már-már régi vágásúnak mondható zenészeknek, akik trendek helyett inkább általános érzéseket próbálnak közvetíteni. Hogyha ez továbbra is eljuthat a közönséghez és a szakmához, akkor vélhetően továbbra is nagyon boldogok leszünk.

Coloré: Különleges év az idei számotokra, mert azon túl, hogy rekordszámú koncertre készültök, Budapestre költöztetek egy nagy közös házba! Hogyan élitek meg a magyarországi életet, milyen nehézségekkel kell megküzdjetek egy ekkor városban a 15 ezres Gyergyószentmiklós után?
Alin Nicuta: A zenekar életében számtalan meghatározó pillanat volt az évek során. Az együttlakás szintén egy olyan helyzet ami akár nehéz helyzeteket is szülhet de mi a mi esetünkben kifejezetten megkönnyíti a munkát. Az elmúlt néhány koncertszezont úgy teljesítettük, hogy évnyi több tízezer kilométert utaztunk. A koncertjeink többsége pár éve már Magyarorrszágon van ezért szükségszerű volt a nyári időszakra áthelyezzük a bázisunkat. Egyelőre szokjuk a helyzetet de már most érezzük, a pozitív hatásait, hiszen 9-10 óra utazás helyett, most minden könnyen elérhető közelségbe került és teljesen más így színpadra állni hétről-hétre. Egyelőre szokjuk az ittlétet de mindannyian jó úton vagyunk. Hozzátenném, hogy a belváros zaját messziről elkerültük és egy olyan helyen lakunk, ami az otthoni csendet idézi.
Coloré: Az új album munkálatai már zajlanak. Mire számíthatnak a rajongók: inkább maradtok a megszokott 4S Street hangzásnál, vagy tovább kísérleteztek az új zenei irányokkal?
Alin Nicuta: Ilyen tekintetben semmiféle tudatosság nem jellemez minket. Nem keresünk régi recepteket, nem dolgozunk sematikusan. Igyekszünk időről időre megújulni, de nem kifordulni önmagunkból. Évről évre változunk, ami akarva-akaratlan tetten érhető a zeneiségünkben is. Nincs két egyforma nap, nincs két egyforma érzés, nincs két egyforma dalszöveg és nincs két egyforma dal sem. Egyszerűen tesszük a dolgunkat és írjuk a dalokat. Jó úton vagyunk a lemezzel, szép lassan kerekednek ki a dalok. Idén biztosan meg fog jelenni még néhány dal, jövő év elején pedig érkezik a negyedik nagylemez.

Coloré: Szeptember 4-én a Budapest Parkban léptek fel. Ez a koncert lesz az első önálló fellépésetek ezen a színpadon. Milyen különlegességekkel készültök erre a nagy napra?
Alin Nicuta: Egymagában különleges lesz ez az este, hiszen ahogy említetted, ez az első önálló koncertünk a Parkban. Ez egy olyan este lesz, ami rólunk, a közönségről, az elmúlt hét évről és a dalainkról fog szólni. Nem telik el úgy nap, hogy ne gondolnánk szeptember 4-re, hiszen ez egy olyan koncert lesz, aminek az ötlete már évek óta ott motoszkál a fejünkben, a lehetőségre viszont várni kellett.