Érdekes jeleket fedeztek fel a kutatók a Mars felszínén, amik arra is választ adhatnak, hogy hogyan alakult ki az élet a Földön.
A Mars megannyi titkot rejt, s a kutatók minél többet szeretnének megfejteni. Legutóbb a Mars ősi iszapjában talált jelek lepték meg a szakembereket, ugyanis számos következtetés levonható belőlük. A legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy hogyan keletkezett az élet a Földön, és a tudósok legnagyobb meglepetésére előfordulhat, hogy nem a itt találják meg erre a válaszokat!
A NASA Curiosity marsjárója ősi iszaprepedéseket talált a bolygó felszínén, ami azért érdekes, mert valószínűleg a földi élet kialakulásának volt köze a bolygónk nedves és száraz körülményeinek váltakozásaihoz. Az iszapban talált nyomok vizsgálatával kiderülhet, hogy hogyan alakult ki az élet a Földön, így közelebb kerülhetnek az egyik legnagyobb kérdésének megoldásához.
Mi derül ki a Mars talajából?
A nemrégiben megjelent új tanulmány részletesen bemutatja az iszaprepedés jellegzetes hatszögletű mintázatát, ami az első bizonyíték lehet a korai Marson előforduló ciklusokra. Mint mondják, ezek a repedések akkor alakulnak ki, amikor a nedves és száraz körülmények ismétlődően előfordulnak.
A marsjáró először 2021-ben fotózta le a repedéseket a talajban. A marsi föld vizsgálata kimutatta, hogy az üledékes réteg rendkívül gazdag agyagban és különböző sós ásványokban, azaz szulfátokban. Ez azért érdekes, mert míg az agyagásványok a vízben képződnek, a szulfátok leginkább a víz kiszáradásával alakulnak ki.
Ebből a szakértők következtetéseket tudnak levonni arra nézvést, hogy az adott kráter különböző korszakaiban mi ment végbe a talajban. Az iszap kiszáradt és összezsugorodott, miáltal T-alakú csomópontok jöttek létre, majd a talaj a folyamatos nedvesség és szárazság hatására Y alakúvá, s végül hatszögletűvé vált.
A repedések szélén kemény szulfátréteg alakult ki, ami ellenállóvá tette a repedéseket az erózióval szemben, így évmilliárdokig őrizte tartalmukat. Ennek azért van jelentősége, mert ez a bizonyíték arra, hogy hajdanán a Mars éghajlata is hasonlított a Földéhez, azaz rendszeresen váltakoztak a nedves és a száraz évszakok. A ciklusok nélkül ugyanis nem alakulhat ki élet.
Bár a víz nélkülözhetetlen az élethez, óvatos egyensúlyra van szükség – nem túl sok vízre, nem túl kevésre. Természetesen kémiai reakciókra is szükség van az élet kialakulásához, így szénalapú molekulák hosszú láncaira, amelyeknek létrejöttét a nedves és száraz ciklusok váltakozása szabályozza.
Mint a kutatók mondták, a tizenegy év kutatás alatt több olyan bizonyítékot is találtak, ami arra utal, hogy az ősi Marson létezett mikrobiális élet.
A Mars kutatásával sokkal könnyebb dolguk van, mintha a mi Földünket vizsgálnák, ugyanis a Marson nincsenek tektonikus lemezek, amik újrahasznosítják a felszínt, ezért szinte mindent ki lehet deríteni róla.
Forrás: NASA.
Nyitókép forrása: Pixabay