A kutyák rengeteg mindent tanulnak tőlük, azonban ők is annyi mindent taníthatnak neked, ha figyelsz rájuk egy kicsit. Például azt, hogy az apró dolgokra is érdemes figyelni és élvezni azokat.
Valószínűleg kevés olyan kutyaőrült ember van, mint én. Nagyjából mióta az eszemet tudom, azóta imádom őket. Valahol a 101 kiskutya mese megnézése után veszhettem el, sanszos, hogy a születésem után nem sokkal megnézették velem a szüleim, mert nem emlékszem olyan pillanatra sem, amikor nem voltam teljesen szerelmes a kutyákba.
10 évesen került a családomhoz az első eb, akit én választottam. Azt még nem írnám, hogy én voltam a gazdája, mert bár gyerekként folyamatosan együtt játszottunk, és igyekeztem kivenni a részemet a neveléséből, de azért ennyi idősen az oroszlánrészét a szüleim végezték. Azóta pedig kisebb megszakításokkal, de mindig volt kiskedvencem.
Nem kell hangsúlyozni, mégis sokszor elmondjuk, pedig biztosan érzed te is, hogy egy rohanó világban élük. Szinte folyamatosan sietünk valahová, késésben vagyunk, kapkodunk. Átszaladunk az egész életen.
Séta a kutyával
A házikedvencek szeretik a folytonosságot, a napirendet, a megszokást. Ezért igyekszem figyelni arra, hogy mindig ugyanúgy legyen a séta, a vacsora, minden. Nyilván, ez nem sikerül mindig.
A séta az egyik kedvenc elfoglaltságom Benjivel. Mert elképesztő komótosan és nyugodtan tud cammogni Budapest utcáin, minden szagot kielemezve, mindent megnézve. Gyakran hagyja, hogy idegen emberek percekig dögönyözzék, vagy csak szimplám megáll, leül és nézi az emberek forgatagát, az autókat, a mindenhová sietést és nem érti. Csodálja, sűrű, gyors, színes, szagos, de minek is rohanni?
A kutyák élete rövid, 10-15 év. Mégis nyugalmat árasztanak, nem akarnak rohanni sehová, nem félnek, hogy valamiről lemaradnak, rá tudnak csodálkozni mindenre. Úgy szemlélik a világot, ahogy mi emberek sose tudnánk. Sosem felejtem el, hogy egyszer sétáltunk egy téren a IX. kerületben Budapesten. Valamilyen gyerekeknek szóló program volt, ugrálóvárral. Benji lecövekelt pár méterrel az ugrándozó kicsiktől és lenyűgözve nézte percekig, ahogy pattognak. Nem csináltak mást csak ugráltak. Ő pedig órákig képes lett volna őket nézni.
Máskor séta közben, ha kinéz magának valakit, akivel szeretne megismerkedni, legyen az ember vagy kutya, szintén megállunk. Akár perceket is várunk, hogy illető hozzánk érjen, mert tőle bele kell gyűjteni a simogatást és kész. Hogy mi alapján néz ki magának embereket? Passz! A fiatal lányokat szereti, ez biztos, de mindig beletrafál, olyat választ, aki imádja.
Elképesztő türelem
Sokszor tömegközlekedünk együtt, a városon belül is, de gyakran utazunk vonattal vidékre is. Benji hihetetlenül türelmes minden utazás során. Legtöbbször bevágja a szunyát, főleg a nyugodtabb vonaton. Buszon, metrón pedig a tömeget figyeli.
Pár hete egy értelmi fogyatékossággal élő kisfiú édesanyja szólított meg, hogy megsimogathatja-e a fia a kutyámat. Benji nem képzett kutya, de alapvetően csoda jófej, így egy rövid habozás után belementem. A kisfiú hihetetlenül boldog volt, hogy egy mackókutyát simogathat, Benji pedig élvezte a vakarászást. Azonban úgy kapaszkodott bele a bundájába, hogy egy pillanatra azért megijedtem. Attól nem féltem, hogy megharapná, vagy hasonló. Inkább attól, hogy arrébb lép, a kisfiú pedig eleshet, de Benji ehelyett megnyalogatta a kisfiú kezét, aki vidáman kacarászott ezen. Soha nem volt korábban dolga beteg gyerekekkel, mégis mintha tudta volna, hogy ennek a simogató kéznek a tulajdonosára nagyon kell figyelni.
Élj a pillanatnak
A kutyád nem tudja, hogy mindjárt elkésel a munkából, hogy fél órád van a moziig és még sminkelni kellene, ahogy azt sem, hogy öt perc és indul a vonat. Nem nézegeti a híreket, nem figyeli a közösségi médiát, nem irigy Tóth Julcsira, hogy már megint Görögországban nyaral. Egyszerűen csak a pillanatnak él, igyekszik kiélvezni mindent, a gyerekeket az ugrálóvárban, a hömpölygő tömeget.
Itt a nyár, ha teheted és van kutyád, ülj ki vele piknikezni egy parkba, vagy sétáljatok egy nagyot – szigorúan csak akkor, amikor nincs már forróság. Figyeld, hogy milyen nyugodt és boldog már csak attól, hogy figyelhet, hogy veled lehet. Minden pillanatát élvezni fogja, ne nyomkodd közben unottan a mobilod, csak szenteld neki a figyelmed. Megnyugtató lesz és hamar megtanít kikapcsolni, kicsit rá és magadra figyelni, befogadni a világ apró örömeit, amik mellett egyébként csak elrohannál.
Borítókép forrása: Pexels / Kampus Production
