A jelenleg zajló koronavírus-járvánnyal, valamint a megoldást jelentő vakcinákkal kapcsolatban már tavaly fellángoltak a színesebbnél színesebb összeesküvés-elméletek. De mik azok a konteók, honnan erednek és miért hisznek bennük ekkora tömegek?
Gyíkemberek a világ vezetői között, a valójában lapos Föld, repülőgépek okozta rákos megbetegedések (chemtrail), szabadkőműves világuralom és az 5G okozta világjárvány – valószínűleg sokan találkoztunk már ezekkel a kulcsszavakkal, melyek mindegyike jól (vagy kevésbé jól) megkomponált összeesküvés-elméletekre utal. A világ népességének kisebb-nagyobb tömegei hisznek is bennük, míg a fennmaradó százalék csak döbbenten csóválja a fejét.
Mi az elméletek alapja?
Az angolul conspiracy theory-nak, magyarul összeesküvés-elméleteknek vagy konteóknak nevezett jelenségek hívei meg vannak bizonyosodva arról, hogy különböző, általában hatalommal bíró csoportok a „kulisszák mögül” mozgatják a szálakat, vagyis a világ eseményeit. E csoportok a felszínen persze nem árulják el ördögi terveiket, céljaik pedig egyértelműen rosszak, ártani akarnak vele az emberiségnek vagy a népesség nagy részének. E teóriák közül néhánynak van alapja, másoknak nincs, de tulajdonképpen nem az igazságtartalmuk jelenti a legnagyobb problémát.
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan hihet bárki az ilyen, sokszor minden alapot nélkülöző elméleteknek, egészen az emberi valóságértelmezésig kell visszamennünk. Mindenki azt a világot ismeri behatóan, ami körülveszi őt, ezért ha olyan valamivel találkozik, ami távolabb áll tőle – például egy rendkívül bonyolult tudományos tény – arról valószínűleg első körben hiányos ismeretei lesznek. Viszont mi emberek utáljuk, ha valamit nem tudunk, ezért igyekszünk betömni ezeket a lyukakat mindenféle információmorzsával. Itt jön képbe a logikára való támaszkodás. Az emberiség évezredek óta szeret összefüggéseket, szabályosságokat felfedezni annak érdekében, hogy megkönnyítse életét, gondoljunk csak az évszakok, vagy az apály-dagály váltakozására. Azonban sokszor hajlamosak vagyunk olyanokba is mintázatokat és többlettartalmat belelátni, ahol csupán a véletlenről van szó. Ez rendszerint teljesen ártalmatlan, szórakoztató dolog, mint például amikor emberi arcot látunk a felhőbe, ám sokan képesek elragadtatni magukat és mindent mindennel összekötni.
Hogyan terjednek?
Nem lehet azt állítani, hogy a konteóknak csak az egyik vagy csak a másik társadalmi csoport hisz, mivel bárki bedőlhet nekik nemtől, kortól, végzettségtől vagy országtól függetlenül. Azonban nagy befolyásoló tényező az ilyen elméletek megszületésében és terjedésében a hatalomban és/vagy a tudomány embereiben való csalódás.
Konteók már az internet előtt is léteztek, de a világháló és a közösségi média turbófokozatra állította őket. Az egyik legelterjedtebb „eszköz”, ami táplálja őket, az az úgynevezett fake news, vagyis az álhírek tömege. Az álhíreket – legyenek azok szándékosan gerjesztettek vagy hiányos tájékozottságból adódóak – sokszor nehéz megkülönböztetni az igaziaktól, és ha valamit sokszor, sok embertől hallunk, előbb-utóbb igazzá válik a fejünkben.
Miért olyan megingathatatlanok?
Egy egyetemi professzorom példájával élnék, miszerint „Tegyük fel, hogy a falvakban több a gólya, mint a városokban, illetve azt is, hogy vidéken több gyerek születik – tehát a gólya hozza a gyereket!”. Látszólag összefüggést nélkülöző tények között is könnyen találhatunk kapcsolódási pontokat, pláne, ha még keresünk is.
Hozzá kell tennünk még azt is, hogy a közösségi felületek algoritmusaikkal is hozzájárulnak a konteók terjedéséhez olyan módon, hogy személyre szabottan jelenítik meg a híreket és tartalmakat az egyes felhasználóknak. Ezért van az, hogy egy idő után olyan buborékokban élünk ezeken az oldalakon, amikben legtöbbször csak az általunk valósnak vallott vélemények, cikkek, tartalmak jelennek meg – így ha egyszer-egyszer belefutunk egy ellentétes előjelű írásba, nem magunkat fogjuk megkérdőjelezni, hanem azt.
A már említett álhírekben gyakran találkozhatunk a konteók alapjainak számító kijelentésekkel, amik legtöbbször olyan egyszerű, és ezáltal nehezen cáfolható mondatok, mint hogy „az 5G okozza a koronavírust”. Persze attól, hogy nehezen cáfolható, még nem lesz igaz, de az elméletek híveit pedig csak erősíti a hitükben, ha simán azt mondjuk rájuk, hogy tévednek.
Miért veszélyesek?
Van különbség aközött, hogy valaki hisz egy-egy elméletben, valaki pedig veszélyezteti miatta a saját vagy mások testi épségét.
Az oltásellenes mozgalom nem újkeletű dolog, egy 1998-as félrevezető tanulmány robbantotta ki, ami sajnos egy neves orvosi szaklapban is megjelent. Egy mindössze 12 gyermek bevonásával készült kutatáson alapult, és a kutató összefüggést talált a kombinált MMR (mumpsz, kanyaró és rubeola elleni) oltás és az autizmus kialakulása között. Elmélete megdőlt, az oltásellenesség azonban szárnyra kapott és nem csitul azóta sem, évente gyermekek millióit pont emiatt nem viszik el a kötelező oltásaikra szüleik, és sokan a koronavírus-vakcinákat is ezért utasítják el. Ebből is látható, hogy mi történik akkor, ha egy konteó túlságosan nagy méreteket ölt.
A másik jó példa az összeesküvés-elméletek veszélyességére az USA Capitoliumának idei ostroma, melyben nagy számban vettek részt az úgynevezett QAnon-mozgalom követői. Szerintük ugyanis létezik egy olyan elit a világban, aki kiskorúakat kényszerít mindenféle dologra, majd azok végeztével pedig elfogyasztják őket. Amíg ez a vélekedés az interneten marad, addig „oké”, hiszen senkinek nem esik bántódása, ám január hatodikán ez kilépett a világhálóról és tettlegességgé fajult.
