Bár az ember mindennapjaihoz hozzátartozik, hogy megnézi magát, akár egy pillanatra is, mégsem feltétlenül merül fel a kérdés, hogy hogyan készül a tükör. Utánanéztünk annak, hogy mi módon jön létre ez a berendezési tárgy, ahogy annak is, hogy mióta van rá mód, hogy lássuk magunkat!
A tükör, mint tárgy sokakat megihletett már: erre épül Hófehérke története, és Palya Bea is énekelt róla, nem is akármilyen mondanivalójú dalt! Az azonban, hogy hogyan készül a tükör, nem mindenki számára ismert.
Ez a tárgy régebben kifejezetten luxuscikk volt, annál is inkább, mert az emberek misztikus kiegészítőnek tartották. A tükör megjelenése előtt egyedül a víz volt arra képes, hogy megmutassa, hogyan néz ki az ember, majd az ókorban az ezüst, a réz és vette fel vele a versenyt. Hátrányuk volt, hogy idővel elszíneződtek, így csak ideig-óráig mutattak képet.
A középkorban, amikor felfedezték az üvegkészítés mikéntjét, egy kisimított fémfelületre helyezték az üveglapot, így mivel nem érintkezett levegővel, az oxidációs problémák megszűntek.
Az 1200-as években Velence egyik szigetén, az üvegmunkáiról elhíresült Muranóban fedezték fel a tükörkészítés első ismert technikáját. Egy üveglapra ólomlemezt helyeztek, amit higannyal öntöttek fel, egy vékony fémbevonatot képezve az üveg hátsó részén. Egy időben a muranói tükör olyan drága volt, amint az arany. A higanyt az idők során felváltotta az úgynevezett ezüstfoncsor, amit a mai tükrök készítésénél is alkalmaznak.
Hogyan készül a tükör?
A tükör készítéséhez először is egy üveglapot alaposan megtisztítanak úgy, hogy minden, a felületén lévő porszem vagy érintésből származó olajos folt maradéktalanul eltűnjön róla. Ezután forró, ioncserélt vízzel is lemossák, ami azért szükséges, mert a hagyományos csapvíz kárt okoz a tükör felületén.
Elsőként cseppfolyósított ónt egyengetnek el az üveg felületén, majd ezután következik az ezüst, ami az üvegen nem tapadna meg, ám az ón segítségével tartósan fel tudják vinni. Ahogy a folyékony ezüst megkeményedik, úgy kezd el egyre jobban tükörre hasonlítani az üveglap. Az ezüstöt egy rézréteggel zárják le, majd 71 fokon megszárítják. Ezután utolsóként egy festékréteget kap, amit 99 fokon egy percen belül megszárítanak, majd egy második fedőréteget is elsimítanak rajta, amit 118 fokon szárítanak meg.
Egy gyors, savas mosással eltávolítanak minden esetleges fémdarabkát, majd átnézik, hibák után kutatva. Ezután egy speciális géppel vágják méretre a kész tükröt, és alakítanak ki vele különböző formákat.
A tükör készítése mára már ipari körülmények között zajlik, de technikájában hasonló ahhoz, amit eleink dolgoztak ki századokkal ezelőtt.
Nyitókép forrása: Shutterstock / Puzzlepix