Lázadó természetként indult, később „betörte a felelősség”: mindenét alárendelte a szerelmének. Tiszteletben tartotta apósa, VI. György király kérését, miszerint hiába járatlan terület a férfi kísérő szerepe egy királynő mellett, a legfontosabb, hogy védelmezze Erzsébetet, bármi áron. Megtette, ám a maga módján, a saját stílusával, évtizedeken keresztül, s noha sok mindent tudunk róla, mégis, a 99 éves korában jobblétre szenderült herceg élete nem kevés érdekességet hordozott magában. Ezekből elevenítünk fel néhányat.
„Fülöp herceg olyan ember, aki nem egykönnyen fogadja a bókokat, mégis, most el kell mondjam: ő volt az erősségem és a támaszom az elmúlt években” – mondta férjéről II. Erzsébet királynő az 50. házassági évfordulójukon, 1997-ben. Való igaz, az 1947-ben házasságot kötött fiatalok nem tudhatták, mennyi mindent tartogat számukra az élet: végül 73 évet éltek le egymással Fülöp 2021. áprilisában bekövetkezett haláláig.
Nem véletlen, hogy beszédében Erzsébet az erősségének és támaszának nevezte férjét, hiszen az őszintesége miatt sokszor gorombának titulált Fülöp kibogozhatatlan származása és hányatott gyermekkora ellenére sokszor olyan öntudattal vetette bele magát a brit királyi család konfliktusaiba és feladataiba, mintha erre született volna. Felesége megkoronázásakor azonban hatalmas felelősség nehezedett az ő vállára is, nemcsak azért, hogy támogassa a fiatalon hatalomra kerülő Erzsébetet, hanem amiatt is, pontosan milyen szerepet ügyeskedik ki magának királyi hitvesként. Férfi mivoltát megőrizve. Fülöp herceg megugrotta az akadályt, s még sok mást is a házasságuk 73 éve alatt.
1. Fülöp herceg hányatott gyermekkorral indult neki a nagyvilágnak
A Fülöpről szóló írások szinte kivétel nélkül a herceg hányatott gyermekkorával hozzák összefüggésbe kemény jellemét. Fülöp 1921. június 10-én látta meg a napvilágot a Görög Királyságban, Korfu szigetén András görög királyi herceg és Alíz battenbergi hercegnő egyetlen fiúgyermekeként. (Egyébként négy lánytestvére volt.)
Nem sokáig élvezhette azonban a napfényes görög hont, hiszen családját még csecsemőkorában kiűzték az országból, s őt magát egy narancsos dobozban csempészték ki onnan. Miután édesanyja pszichiátriai kezelésre szorult, s édesapja ott hagyta a családot egy cselédért, Fülöpöt egy bentlakásos iskolába íratták Nagy-Britanniában, ahonnan egyenes út vezetett számára a Brit Királyi Haditengerészethez.
Érdekesség, hogy egész életében igyekezett kibogozni családfáját, hiszen valójában az Erzsébettel való házassága előtt lett csak brit állampolgár, s vette fel a Mountbatten vezetéknevet.
Ha valaha definiáltam magam bármiféle nemzet sarjaként, azt mondanám magamról, hogy skandináv vagyok, legfőképpen dán
– mondta egy 1992-es interjúban, ám tény, hogy a dán-görög hercegként született Fülöp valójában egész életében küzdött a gyökértelenséggel.
2. Nácik is voltak a felmenői között
A kibogozhatatlan családfa főképp a második világháború során vált némileg kellemetlenné Fülöp számára: Cecile nevű nővére például egy náci tiszthez ment feleségül. Amikor 1937-ben elhunytak egy repülőszerencsétlenségben, Fülöp Németországba ment a temetésre, ahol csupa náci katona között kellett lépkedjen. Nem véletlen tehát, hogy Erzsébettel való házasságkötésére nem hívták meg Fülöp nővéreit. A sors fintora, hogy a pszichiátriai betegséggel küzdő édesanyja, Alíz viszont zsidókat bújtatott a második világháború során, amikor visszaköltözött szülőhazájába, Görögországba. (Ennek apropóján édesanyját Jeruzsálemben temették el, miután posztumusz kitüntették a cselekedeteiért.)
3. Fülöp herceg, a háborús hős
Férfiként Fülöp egészen másképp vette ki a részét a nácikkal való háborúból: tengerészgyalogosként szolgálta a „választott hazáját”. Ezzel kapcsolatban 2002-ben látott napvilágot egy érdekes történet, amelyet egy veterántársa osztott meg a nagyközönséggel. Egyik éjszaka folyamatos bombázások érték a hajót, amelyen szolgáltak, így Fülöpnek az az ötlete támadt, hogy elterei a támadó repülőgép figyelmét egy tutajjal, és a fedélzetén gomolygó füsttel. A csel bevált, így Fülöp a teljes legénység életét megmentette kreativitásával azon az éjszakán: nem csoda, hogy háború után, 1952-ban a flotta admirálisává nevezték ki.
4. Művészi és tervezői véna
Fülöp azonban nemcsak katonaként volt ismeretes családtagjai számára, hanem gyengéd férjként és apaként is. Ennek egyik ékes megnyilvánulása a kilencvenéves korában festményeiből rendezett kiállítás, amelyen egy exkluzív darab is helyet kapott: Fülöp ugyanis feleségét, a királynőt festette le egy intim pillanatban – amikor az épp az újságot olvasta reggelizés közben. Fülöp egyébiránt nemcsak a festésben jeleskedett: számos ékszert tervezett a királynőnek, amelyeket Erzsébet mindig szívesen viselt a nagyobb rendezvényeken.
5. Ő volt a brit királyi család első környezetvédője
Ugyan a brit királyi családból leginkább fia, III. Károly ismeretes a környezetvédelmi tevékenységeiről, nem véletlen, hogy a trónörökös figyelme már korán ebbe az irányba fordult. Édesapja ugyanis elkötelezett környezetvédő hírében állt.
Ha ilyesfajta sokszínűség adatott meg nekünk ezen a földön, rettenetes butaságnak tűnik, hogy elpusztítjuk azt
– nyilatkozta ezzel kapcsolatban a BBC-nek egy vele készült interjúban. Fülöp meggyőződése szerint minden lénynek egyenlő joga van a létezéshez, így az embernek nincsenek elsőbbségi jogai azügyben, hogy eldöntse, ki él, s ki hal meg.
6. Kérdéses, hogy valaha megcsalta-e Erzsébetet
Erzsébet apja, VI. György eleinte nehezményezte, hogy lánya Fülöp mellett tette le a voksát – már ami a házasságot illeti: túlságosan szabad szellemnek ítélte meg jövendőbeli vejét. Ugyan Fülöpöt többször is „meggyanúsították” házasságuk 73 éve alatt, hogy megcsalta Erzsébetet, az összes nő, akivel összefüggésbe hozták, tagadta, hogy viszonyuk lett volna. Nem véletlen, hogy aranylakodalmukon Fülöp a következőkkel méltatta feleségét: „Azt hiszem, a fő lecke, amit megtanultuk, az, hogy a tolerancia minden boldog házasság alapvető összetevője. Tőlem elhihetik: a királynő rengeteg türelemmel rendelkezik.”
