Egyedi, varázslatos, őrült világokat alkotott, angol gyerekek százezrei nőttek fel meséin, majd történetei meghódították a filmvásznakat is. Ma lenne 105 éves Roald Dahl.
Karcsi és a csokoládégyár, Matilda, Meghökkentő mesék, Szofi, HABÓ – fantasztikus történetek és szereplők, melyek alkotóját a huszadik század egyik legnagyobb mesemondójaként tartják számon. A walesi születésű Roald Dahl több, mint ötven könyvet, megannyi színdarab, rövid történetet és verset írt élete során.
Szülei Norvégiából települtek át Walesbe az 1880-as években, itt született meg legidősebb fiuk 1916-ban, akit anyaországuk nemzeti hőséről, a Déli-sarkot elsőként meghódító Amundsenről neveztek el. A kis Roald többször is iskolát váltott, és tanárai egyik helyen sem gondolták különösebben tehetségesnek, ellenben a fallabdázáshoz nagyon is értett. 1934-ben a Shell vállalatnál kapott állást, ennek köszönhetően olyan egzotikus helyeken dolgozhatott, mint Kenya vagy Tanzánia. Szafariútjai során rengeteg állatot látott, melyek valószínűleg ihletet adtak későbbi meséihez. Aztán kitört a második világháború, amely őt is elérte Kelet-Afrikában, végül azonban nem ott szolgált, hanem csatlakozott a Brit Légierőhöz. Nem egy légicsatában vett részt, hazatérése után pedig diplomata lett Washingtonban. Emellett az angol titkosszolgálat, az MI6 is „besorozta” és az amerikai fővárosból küldött haza jelentéseket – úgy, mint akkoriban például Ian Fleming, akinek később James Bond karakterét köszönhettük.
Dahl világa
A háborúból hazatérve a kertjében található fészerben szeretett és tudott a legjobban alkotni, ahol volt egy régi, kiszuperált karosszéke. Ebben ülve születtek regényei, amiket ceruzával vetett papírra az ölében, és naponta legalább négy órát dolgozott rajtuk. Legelső könyve 1943-ban jelent meg, méghozzá Walt Disney felkérésére A légi manók (The Gremlins) címmel. A repülőkön galibákat okozó manók története végül nem lett megfilmesítve, így a nevén kívül alig van köze a nyolcvanas években elkészült Gremlins, magyarul Szörnyecskék címet viselő horror vígjátékhoz – pedig sokan azt hiszik, hiszen a mozi is volt olyan elvetemült, mint Dahl alkotásai.
A James és az óriásbarack eredetileg óriáscseresznyéről szólt volna, de Dahl írás közben megváltoztatta, mondván, egy barack sokkal csinosabb és puhább, mint egy cseresznye – na meg könnyebben is utazta be rajta a világot az árva James. Ezt is megfilmesítették, 1996-ban egy vegyes technikával készült animációs film formájában született újjá.
Roald Dahl több száz új szót alkotott regényeiben – fel is adta a leckét a fordítóknak – e szokásáról az Oxford University Press egy nyolcezer szavas különkiadásban is megemlékezett. A szavak legtöbbje a magyarul Szofi és a HABÓ, eredetileg The BFG (The Big Friendly Giant) című történetben jelent meg. HABÓ, vagyis HATALMAGOS AZONÁLTAL BARÁTSÁGOS ÓRIÁS és Szofi kalandjait 2016-ban Steven Spielberg vitte vászonra egy animációs film képében. De nem ez a legismertebb mozi, ami Dahl-regényből készült, hanem a Charlie és a csokigyár. A sztori az író csokoládé iránti szeretetéből táplálkozik, mely még derbyshire-i iskolaévekben kezdődött – a Cadbury csokikat ugyanis az ő iskolájukba is vitték teszteltetni a diákoknak. Híres alkotása volt még a Matilda, amit szintén ismerhetünk a vászonról Danny DeVito, Mara Wilson és Pam Ferris főszereplésével, a Fantasztikus róka úr, amit a zseniális Wes Anderson filmesített meg, és a Boszorkányok is, amiből már két adaptáció született, az egyik éppen tavaly.
A felnőttek azonban annak idején nem gyerekeknek szóló történetei, hanem a Meghökkentő mesék (Tales of Unexpected) által ismerték meg Dahl nevét, ami hozzánk egy közel tíz éven át futó tévésorozatként jutott el. Az atmoszférát leginkább az Alkonyzónáéhoz lehetne hasonlítani, egyszerre borzongató és humoros történeteket olvashat/láthat az ember, ha követi Dahl és más írók alkotásait.
Halálakor épp egy harmadik könyv volt készülőben Charlie (Karcsi) Bucket főszereplésével (az első kettő ugye a csokigyárról valamint az üvegliftről szólt), ami aztán így félbeszakadt.
Magánélete
Roald Dahl jó barátságot ápolt Ernest Hemingway-jel, aki már világhírű író volt, amikor megismerkedtek, Dahl viszont csupán egy egykönyves szerző.
1953- ban feleségül vette Patricia Neal amerikai színésznőt, akivel 30 évig voltak együtt. Patricia után Felicity lett a felesége, aki a mai napig ápolja Dahl hagyatékát és örökségét. Amikor az író 1990 őszén elhunyt, egyfajta viking temetést tartottak neki, vagyis eltemették vele együtt ceruzáit, kedvenc borait és cipőit is. Unokája, Sophie Dahl – akinek neve nem véletlenül egyezik a Szofi és HABÓ címszereplőjével – modellként kezdte karrierjét, de végül nagyapja nyomdokaiba lépve ő is író lett.
Great Missendenben, ahol az író több évtizeden keresztül lakott és alkotott, ma múzeum áll az emlékének szentelve.
