Történetének legmonumentálisabb előadásaként tartja számon a Centrál Színház a január 14-én bemutatott Networköt, amelyben egy tévébemondó (Alföldi Róbert) a híradóban bejelenti: hamarosan élő adásban lesz öngyilkos…
A darab alapjául Sidney Lumet 1976-os, sokszorosan Oscar-nyertes filmje, a Network szolgált, s noha a produkció elsősorban a tévé manipulatív hatalmáról szól, az előadás során rá kellett döbbennünk: az internet és a közösségi média világában a 46 éves sztori aktuálisabb nem is lehetne.
A provokatív történet egy apokaliptikus szatíra a média pokoli és manipulatív hatalmáról. Howard Beale (Alföldi Róbert) az UBS csatorna híradójának bemondója, akivel 25 év után közlik: az alacsony nézettség miatt kirúgják. Erre ő végső kétségbeesésében az esti hírműsorban bemondja, hogy hamarosan élő adásban főbe lövi magát. A morbid bejelentés példátlan reakciókat szül, nemcsak a csatornánál – az egész világ a feje tetejére áll. Alföldi hitelesen alakítja az öngyilkosjelöltből önjelölt prófétává avanzsált Howard karakterét, miközben időnként az az érzésünk, hogy nem is szerepet játszik, hanem önmagát adja.
A látványos videótechnikának köszönhetően a szó szoros értelmében életre kel a színpadon a UBS stúdiója. Reflektorok, kamerák, képernyők tucatjai között sürgölődnek a stáb tagjai, az operatőröktől kezdve a sminkeseken át a rendezőig, mi pedig úgy érezzük, mintha hirtelen belecsöppentünk volna a tévétársaság díszletébe és életébe – egy tévécsatornáéba, amely vezetői a nézettség érdekében bármilyen elvetemült megoldásokra képesek.
Sidney Lumet alkotását 1977-ben tíz kategóriában jelölték Oscar-díjra, és ebből négyben győzedelmeskedett. Közel negyedszázaddal a premier után, 2000-ben a Networköt az amerikai filmes örökség részévé nyilvánították, az Amerikai Filmintézet (AFI) 2007-es listáján pedig minden idők száz legnagyobb amerikai filmje között a 64. helyen szerepel.
A hazai ősbemutatót Puskás Tamás rendezte, aki elmondta: „Ritkán olvas az ember olyan darabot, ami ilyen erővel vágja mellbe, mint ez. Pontosan szól a frusztrácóinkról, az elégedetlenségünkről és arról, hogy mennyire nehéz ebben a globális világban élni és azt jól csinálni! Ez a darab pontos tükröt tart, melybe sajnos nem nagy öröm belenézni. 1976-ban ez inkább egy szatíra volt, mára tanmesévé vált.”
A produkcióban keverednek a műfajok: a színház, a tévéműsor, a mozi és az elő show elemei, s a színpadról érkező provokáció hatására bekiabálásunkkal időnként magunk is Beale közönségévé válunk.
Az előadásban Alföldi mellett többek között, Martinovics Dorinát, László Zsoltot, Fehér Tibort láthatjuk, és egy különös szerepben Bodrogi Gyula is feltűnik. Az előadás mozgóképes világáért Gothár Márton felel, a díszlet- és jelmeztervező Pallós Nelli, az előadás eredeti zenéjét Puskás Dávid szerezte.
Az előadás beharangozója itt tekinthető meg: