Fábián Janka az utóbbi tíz évben robbant be a köztudatba különleges hangvételű regényeivel. Legutóbbi az Árvízi napló, amiben az 1838-as budapesti árvíz történetét dolgozza fel regényes formában.
Fábián Janka angol-történelem szakon végzett, majd francia szakon is szerzett diplomát. Angol-francia nyelvtanárként kereste a kenyerét, amikor is úgy alakult az élete, hogy elvesztette a munkáját. Ekkor érezte azt, hogy ideje nekiállni, és megvalósítani régi álmát: családi segítséggel kiadatta könyveit. Ekkortájt vette fel írói álnevét is, melyet nagymamája, Fábián Johanna után választott.
Mára már több, mint húsz kötete jelent meg. 2017-ben az Aranykönyv nevű internetes szavazáson megkapta az első díjat Az utolsó boszorkány lánya című kötetéért. Művei közt sorozatok is szerepelnek: rögtön az elsőként jelent meg az Emma-trilógia.
Árvízi napló – a pesti tragédia elbeszélése
A kötet a Cholera-napló folytatása, ám ennek olvasása nélkül is tudjuk értelmezni a történetet, és helyükre tudjuk tenni a szereplőket. A kolerajárvány után, 1838-ban újabb csapás érte Budapestet: kiöntött a Duna. Az előző kötetből megismert Vilma ír ezúttal naplót, és osztja meg velünk a pesti eseményeket. Ugyan számítanak a közeledő tragédiára, mégis váratlanul éri őket, amikor tényleg megtörténik. A jómódú életből hamarosan menekülés és túlélésért való küzdelem lesz.
Olyan ismerős figurák is megjelennek a történetben, mint Wesselényi Miklós, Landerer Lajos és István főherceg.
A kisregény arra keresi a válaszokat, hogy egy ilyen sorscsapás után hogyan lehet újrakezdeni az életet, és ott folytatni, ahol vége lett. Kell egyáltalán úgy folytatni, vagy változtatni kell eddigi életvitelünkön?
Fábián Janka nagyon jól végigvezet bennünket a korszakon: segítségével könnyedén elhelyezzük magunkat 1838-ban, és mi is aggódva figyeljük a duzzadó Dunát, együtt várjuk a mentőcsónakot, és siratjuk az elesetteket.
Az Árvízi naplón keresztül megérthetjük, hogy milyen nehézségekkel küzdöttek meg elődeink, akiknek úgy kellett megoldaniuk a korszak problémáit, hogy mai szemmel nézve semmi nem állt rendelkezésükre.
Természetesen a szerelmi szál sem marad ki ebből a naplóból, ami egyfajta fényként jelenik meg, hiszen látni, hogy a legnagyobb bajban sem felejtenek el az emberek szeretni.
A kötet ideális, ha van 2-3 szabad óránk, ugyanis ennyi idő épp elég rá. A könyvet befejezve visszatérhetünk a rövid időutazásból, és azt kívánjuk, hogy hadd térjünk vissza – csak egy hasonló tragédiától mentes időszakba.
Szereted a történelmi regényeket?
Ha szívesen olvasol ilyesmit, biztosan tetszeni fog a Füredi lány is, ami egy korunkból a 18. századba került lány történetét meséli el. A főszereplőnek több, mint kétszáz évet visszautazva kell megtanulnia boldogulni, barátokat szerezni, és megtalálni a boldogságot egy olyan ember oldalán, aki ugyan élete férfija, teljesen más korban él.