Az évente mindössze egyszer látható szentjánosbogár rajzás felejthetetlen élmény, ezért aki nem akar lemaradni róla, annak tíz napon belül érdemes ellátogatnia valamelyik „bevilágított” helyszínre. Az ezernyi zöld lámpásként repkedő rovarok násza egyébként közel sem olyan romantikus, mint gondolnánk – sőt, kifejezetten horrorisztikus.
Tavasszal a mesés hóvirágmező, június vége felé pedig a szentjánosbogártánc vonzza mágnesként a látogatókat az Alcsúti Arborétumba, ahol múlt hétvégén, egészen pontosan június 18-án elkezdődött a szentjánosbogár rajzás. Az év egyik leglátványosabb természeti jelensége előreláthatóan két hétig, azaz körülbelül június vége-július elejéig tart, így aki kíváncsi a fénymorzézó rovar rajra, annak mielőbb érdemes betervezni a nem mindennapi esti sétát.
Mi az a szentjánosbogár rajzás?
A szentjánosbogár elnevezés igencsak megtévesztő, ugyanis ezek a rovarok egyáltalán nem szentéletűek. Egyrészt már lárvaként (is) könyörtelen ragadozók (jaj azoknak a csigáknak és rovarlárváknak, amelyek a közelükbe kerülnek), másrészt a fényben úszó kéthetes nászidőszakuk sem éppen egy romantikus szerelmi történetre, sokkal inkább horrorfilmre emlékeztet. Ilyenkor a nőstények a fűben villódzva várják párjukat, akik akár 50 méterről is kiszúrják a hívogatóan világító társukat. A fénykibocsátás, azaz a biolumineszcencia egy kémiai reakció eredménye: amikor a luciferin nevű anyag a luciferáz rovarenzim segítségével oxidálódik, „felkapcsol” a szentjánosbogár lámpása.
Párzás után a hím azonnal elpusztul, a nőstény pedig arra fordítja maradék energiáját, hogy három nap alatt minél több (mintegy 50-100) tojást lerakjon, majd miután végzett a petézéssel, ő is kimúlik.
Mintegy kétezer fajta szentjánosbogár él szerte a világban, nálunk mindössze három faj fordul elő. Érdekesség, hogy a nőstények – normális esetben – csak a saját fajuk fénymorzéjára válaszolnak. Előfordul azonban az is, hogy leutánozzák más fajok fényjeleit, hogy azok hím példányait magukhoz vonzzák és felfalják. Nincs nehéz dolguk a nőstények, ugyanis kétszer akkorák, mint a hímek, és még ha repülni nem is tudnak, gyorsan végeznek a tőrbe csalt hímmel. Ez ám az igazi gyertyafényes vacsora!
Horrorisztikus háttérinformációk ide vagy oda, a szentjánosbogár rajzás ezernyi fénylő minilámpással páratlan látványt nyújt, bevilágítva az erdőt. Egyik legjobb hazai megfigyelőhely az Alcsúti Arborétum. Mivel a rovarok általában este nyolc után kapcsolják fel a fényeiket, tíz körül pedig már vége is a show-nak, így estenként ebben az idősávban (20.30, 20.45, 21.00) indulnak a kb. másfél órás vezetett séták.
Regisztráció nem szükséges, jegyet a helyszínen lehet váltani: felnőtteknek 2600, diákoknak és nyugdíjasoknak 1500 forint, a három év alatti kicsiknek pedig ingyenes a belépő. Háziállatokat bevinni tilos, fotózni szabad, de kizárólag vaku nélkül, az arborétum kijelölt útvonalain. Vihar és esős időjárás esetén az arborétum zárva, és nem indulnak szakvezetések. Az érdeklődők minden információt megtalálnak az arborétum weboldalán.
Azok, akiknek nem esik útba Alcsútdoboz, más helyszínek közül is válogathatnak: a rajzás többek közt Eplényben, a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben, a Diósjenői Erdei Szabadidőparkban, a Zirc Arborétumban, Pannonhalmán vagy Tata Tóvároskertben is megfigyelhető.
