A Család a dombon Patak Gyöngyvér legújabb kötete, melyben napló-szerűen, mégis izgalmasan írja le a vidékre költözés viszontagságait.
A Család a dombon véletlenül landolt nálam: könyvesboltos barátnőm adta a kezembe, hogy végre nyissak a világra, és ne mindig újraolvassam a már ismert történeteket. Filmekkel is hasonló a helyzet: inkább megnézem tízszer ugyanazt, mint hogy egy újabbnak nekiálljak. Ezen változtatandó nekiálltam Patak Gyöngyvér könyvének, és egy pillanatra sem bántam meg!
Család a dombon, azaz vidéki idill családdal
A történet a Napsütötte Toszkánát juttatta eszembe, csupán magyar, családcentrikus közegbe helyezve. Adott egy egygyermekes család – lassan kettő! – akik megelégelik a városi életet, így házat építenek egy vidéki faluban. Irigylésre méltó a táj és a ház egyaránt. Már-már együtt rendezzük be a lakot a főszereplővel, aki a dédmama kertjéből hoz hajtásokat és virágmagokat, így saját otthonába is juttatva a gyerekkorából. Szinte saját fülünkkel halljuk az égdörgést és a villámlást, ami sokkal látványosabb itt, mint a háztömbök gazdagította városban.
A ház felújítása – akárcsak a való életben – nem megy zökkenőmentesen, és olyan problémák is előkerülnek, ami leginkább a vidéken élők számára lehet ismerős: a természet által megrongált kert és az egerek a házban.
A mindennapokban megismerhetjük a kisgyerekes anyák gyakori problémáit is, jelesül a bújócska hevében túlságosan ügyesen eltűnő gyerekek esetét, illetve a hisztit is. A főhősnek két választása van ilyenkor: sír vagy nevet, és az olvasók legnagyobb szerencséjére általában az utóbbit teszi.
A házat és gyerekeket érintő történeteken túl egy házasságba is beleláthatunk, ahogy abba is, hogy milyen nehézségekbe ütközik az ember lánya, ha könyvkiadásra adja a fejét.
Patak Gyöngyvér regényét olvasva úgy érezhetjük, mintha egy barátnőnkkel kávézgatnánk és ő mesélné el, hogy éppen mi van velük. Az már csak rajtunk múlik, hogy többször ülünk le kávézni vele, vagy addig ülünk a virtuális kávéházban, míg el nem mesélte a történetét.
Nyitókép forrása: Karsa Tímea