Ha egy könyvön a “The New York Times bestseller listája” matricát látjuk díszelegni, arra gondolunk, hogy akkor ez biztos jó alkotás lehet, érdemes megvenni. De vajon tényleg ennyi az egész, ha jó a könyv és sokan olvassák, automatikusan ott a helye?
Felkerülni a The New York Times bestseller listájára egyet jelent a sikerrel, nem is véletlen, hogy rengeteg író vágyik erre a címre, de a közvélekedéssel ellentétben nem elég jól írni és jó sok könyvet eladni. A magazin már adott néhány felszínes választ arra vonatkozóan, hogy mi alapján állnak össze heti listáik, de még mindig messze vagyunk a megoldástól, egy egyetemi professzor például a Coca-Cola receptjéhez hasonlítja a The New York Times- bestsellerré válást:
Elég jó elképzelésünk van arról, hogy mi kell hozzá, de nem ismerjük az egyes összetevők pontos arányát.
Jelenleg ez Amerika leghíresebb könyves sikerlistája, mely 1931 októberében jelent meg először, és egészen 1942-ig csak az amerikai nagyváros legtöbbet eladott könyveit tartalmazta. Aztán az évek során “a lista”-ként hivatkozott, a The New York Times Book Review által szerdánként közölt gyűjtés országos szintűre bővült, és mára már nem csak egy lista – külön taglalja a puhakötésű kiadványokat, a hangoskönyveket, az e-bookokat és önálló rangsora van például a gyerekkönyveknek, a tinikönyveknek, az üzleti témájú írásoknak és így tovább.
A The New York Times bestseller lista követelményei
Hogy kerülhet fel egy kötet erre a patinás listára? Röviden: az adott szerző el kell, hogy adjon legalább 5000 példányt a könyvéből (az allistától függően ez a szám magasabb is lehet) egy hét alatt különböző kiskereskedőknél és több helyszínen (az USA-ban, de persze maga a szerző nem kell, hogy amerikai legyen). Ez rendkívül könnyűnek tűnik, ugye? Na de itt jön a csavar, ugyanis minden egyes lista 10-15 helyezést tartalmaz, ezért küzdenek a versenyzők hetente, és a magazin kiválasztási rendszerét is homály fedi. Elmondásuk szerint a bestseller lista azt kívánja tükrözni, hogy az egyes vásárlók mely könyvek iránt érdeklődnek országszerte, és közben igyekszik kivédeni azokat a csalásokat, amikor valakik tucatszámra vásárolnak egy-egy címből. A végső sorrend a könyveladási számokból áll össze, az adatok az előző vasárnaptól szombatig terjedő periódusból származnak és a rangsor könyvek millióit veszi figyelembe minden héten “a kirakatoktól kezdve az online kereskedéseken át a független könyvesboltokig”. Emellett a magazin nem árulja el, hogy pontosan hogyan is dől el az egész, mondván “szeretnénk megkímélni a könyvkereskedőket a nyomástól és megakadályozni azt, hogy az emberek szándékosan fel akarjanak kerülni a listára”.
Kritikus hangok
Attól, hogy egy kitünetés fényes és jól hangzik, még nem biztos, hogy tükrözi is a valóságot, a közönség igényeit. Az Oscar-díjhoz hasonlóan a The New York Times bestseller listáját is sok kritika éri, elsősorban a döntéshozatal titkossága miatt, mivel valószínűleg nem csupán arról van szó, hogy a legtöbb eladást generált könyvek automatikusan bekerülnek az első helyekre, hanem a listák szerkesztői is belenyúlnak a sorrendbe, így oda a pártatlanság.
„Frusztráló, amikor az ember megkapja a tényleges számokat a listán szereplő összes könyvről, és egy alacsonyabb számmal rendelkező könyv magasabban van a listán, mint kellene” – mondta egy könyvkiadó képviselője az Esquire magazinnak. “Tudjuk, hogy ez a kapcsolatok vagy a The New York Times miatt van, amely jobban kedveli az egyik kötetet, mint a másikat.” Ezt persze a készítők tagadják.
A rangsor azért is sok kritikában részesül, mert előnyben részesíti a rövid távú, “gyors adatokat” a hosszabb távú eladások mértékével szemben. Rendszeresen figyelmen kívül hagyják a folyamatosan jól fogyó könyveket, mivel mindig csak egy-egy hetet vesznek figyelembe. Így a friss címeknek nagyobb esélye van felkerülni, mint azoknak, amik régebben jelentek meg, de fix tömegek érdeklődnek irántuk. Ugyanakkor ez hozza magával azt is, hogy számos frissen megjelent könyvet kiszorítanak azon társaik, melyeknek sikerült felkerülniük a listára, és a nagyközönség már bestsellerként ismerte meg őket, ami újabb és újabb eladásokat generált. Például az Evelyn Hugo hét férje című regény 78 héten át szerepelt a legjobbak között, mert a bestseller jelző miatt tömegek vették meg, majd tartották az élvonalban, és ez alatt az idő alatt pedig egy csomó, hasonlóan jó könyvet kiszoríthatott. Ördögi kör.
Tippek azért vannak
Sokféle stratégiát alkalmaznak a kiadók és a magánkiadású könyvek szerzői annak érdekében, hogy ott láthassák könyvcímeiket a listán, a Novlr.com ezeket gyűjtötte össze.
Az eladások sokszínűsége
Ha sokféle olvasó olvassa egy szerző adott könyvét, az jól tükrözi az általános népszerűséget, mondják a The New York Timesnál. Éppen ezért a földrajzi elhelyezkedés is nagy szempont az értékesítések sokszínűsége szempontjából. Ha a könyvet megvásárló összes ember egy helyről származik, mondjuk csak egy város vagy megye lakói veszik, azt sugallja a lista szerkesztőinek, hogy a könyv lokalizált, és nincs általános vonzereje az emberek nagyobb csoportja számára.
Az író legyen látható és elérhető
Minden valamirevaló író, aki szeretné promotálni szellemi termékét, készít(tes)sen magának egy írói oldalt, honlapot vagy közösségi média fiókot, ahol az olvasók megtalálják a legfontosabb információkat róla és a könyveiről. Hol lesz a legközelebbi író-olvasó találkozó, kik ajánlják, mikortól és hol lehet megvenni majd a kötetet és kiknek szánta azt az írója? Mind olyan kérdések, amelyek válaszait érdemes feltüntetni. Ma már nem elég azonban egy statikus tájékoztató oldal, törekedni kell az elérésre, hatni kell az olvasókra, például Instagram-live-okkal, interjúkkal, podcastokban való vendégeskedésekkel. Egy nevenincs szerzőnek sokkal kisebb esélye lesz felkerülni a toplistára.
Fontosak az előrendelések
Függetlenül attól, hogy mikortól lehet előrendelni a könyvet (lehet, hogy már a megjelenés előtt akár fél évvel is van rá lehetőség), az előzetes értékesítések egyszerre számítanak bele annak eladási mutatóiba – a megjelenés napján. Ezért hihetetlen fontos egy bestsellerre vágyakozó szerző szempontjából, hogy olvasóit már jó korán megkörnyékezze és azoknak lehetőségük legyen előrendelésre a könyvből, mert a szép lassan összegyűlt számok együttes erővel fogják felfelé tolni azt a listán. Ezt pedig a fenti, aktív írói jelenléttel érheti el a legjobban.
Az emailben még mindig van potenciál
Bár manapság a közösségi média az egyik leggyorsabban fejlődő marketing-ágazat, az email-marketing továbbra is az egyik leghatásosabb, az írók szempontjából mindenképp. Azok a szerzők, akik marketingtervük részeként e-mailt használnak, várhatóan hónapokba (vagy akár évekbe) telnek, mire elkezdenek eredményeket látni, de amint ezek az eredmények megérkeznek, évekig stabilan és következetesen jelen lesznek.
Azonban több cikk is hangsúlyozza, hogy bár nagyon szépen mutat az az ezüst vagy aranyszínű matrica a könyvön, nem érdemes minden erőforrásunkat abba fektetni, hogy elérjük a bestseller listát, mert nem ez határozza meg könyvünk igazi értékét.