Szerelmek a magyar történelemből

Plátói vagy beteljesült, nyugodt vagy veszekedésekkel teli, életreszóló vagy pár évig tartó - minden szerelem más. Így voltak ezzel elődeink is, rengeteg művész, költő, író, színész életének középpontjában állt A Nagy Szerelem, melyről sokat megtudhattunk írásaikból, naplóikból, vagy épp a médiából. A szerelmesek napja alkalmából öt ilyen legendás kapcsolatról írunk most nektek.

Katona József és Déryné Széppataki Róza

Katona József, Déryné Széppataki Róza
Forrás: YouTube

A Bánk bán és megannyi dráma írója visszafogott, talpig udvarias férfi volt, akitől távol állt a hivalkodás. Ezért is történhetett úgy, hogy csupán plátói szerelem fűzte a kor ünnepelt színésznőjéhez, Déryné Széppataki Rózához.

A Pesti Magyar Játékszíni Társaságnál ismerkedtek meg, Katona fordítóként dolgozott ott és néha mellékszerepekben is feltűnt a színpadon, míg a húszéves Róza feltörekvő színésznő volt, aki egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Sok más férfi mellett az író is beleszeretett a lányba, vonzalmát egy levéllel próbálta tudtára adni, melyet az öltözőben hagyott.

Holnap jókor haza kell utaznom. Én magát véghetetlen szerelemmel szeretem, s lelkemben hordom képét, mióta először színpadon megláttam játszani, s ezen szende képet fogom titkon keblembe zárva, végleheletemig hordani. Ha meghallgat, s hajlandó hozzám, egy darabka rózsaszín szalagot, ha meg nem hallgat, egy darabka fekete szalagot zárjon a felelethez. E két szín fogja életem irányát kormányozni. Ha rózsaszín lesz a jel, fél év múlva visszatérek Pestre, s akkor bővebben fogok nyilatkozni; ha fekete lesz, akkor szívem örökre gyászolni fog. – K. J.

A színésznő azonban nem tudta, kit rejt a monogram, így figyelmen kívül hagyta, ami nem csoda, mert számos hasonló irományt kapott nap, mint nap a hódolóktól és a rajongóktól.

Egy évvel később találkoztak újra, akkor Róza már Déry István felesége volt, ez a hír pedig igen rosszul érintette Katonát. Fájdalmát és dühét a Rózsa, vagy tapasztalatlan légy a pókok között c. vígjáték megírásában adta ki, és amelyben Róza is szerepet kapott. A nő, amikor megtudta, hogy ő ihlette a gúnyos darabot, megharagudott rá, lefújatta a bemutatót, és soha többé nem állt szóba a drámaíróval, aki sírba vitte magával ezt a plátói szerelmet.

Ady Endre és Brüll Adél (Léda)

Ady Endre, Léda
Forrás: YouTube

Diósy Ödönné (született Brüll Adél) nagyvilági nő volt, Európa-szerte utazgatott férje üzleti kapcsolatainak köszönhetően. 1903-ban Párizsból Nagyváradra utazott haza, itt ismerkedett meg a nála öt évvel fiatalabb Ady Endrével.

Bár férjezett asszony volt, viszonyt kezdett a költővel, és erről a kapcsolatról a férje is tudott, sőt! Érdekes háromszögben éltek együtt egy darabig Párizsban, és Ödön “elengedte” feleségét Adyval a francia Riviérára, és egy földközi-tengeri hajóútra is.

Ady jelentős mennyiségű szerelmes versének több, mint a felét a nő ihlette, aki Léda néven lett a múzsája. Műveit ciklusokba rendezte, ezek pedig olyan neveket viseltek, mint Léda asszony zsoltárai, és A Léda arany szobra.

Kapcsolatuk végül 1912-ben ért véget a Nyugatban megjelent Elbocsátó szép üzenet című verssel, ami lesújtotta Adélt. Soha többet nem találkoztak.

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni

1939. Gül baba utca, lakásavató, középső sorban a kép bal oldalán Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós. Forrás: Fortepan/Paczolay család

Tiniszerelemnek indult a közös életük, mely korántsem volt idilli.

Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós 1926-ban találkoztak először egy korrepetáláson, kapcsolatukról pedig nagyon sokat megtudhatunk a nő kiadott naplóiból. Az 1935 és 46 közötti írások nem egyszerű feljegyzések, hanem egyedülálló írói teljesítménynek mondhatóak, és jó kiegészítői Radnóti saját naplóinak az 1934-43 közötti évekről. Fanni magának írta azokat, nem kiadásra szánta, így sokkal bensőségesebbek Miklósénál, akinek pontos elképzelése volt arról, milyen képet szeretne hagyni az utókorra saját magáról.

1935-ben házasodtak össze, sokszor a nő tartotta el a párt tanításból szerzett pénzével, mert a költőség akkoriban sem volt egy jövedelmező karrier. Az anyagi gondok miatt sokat veszekedtek, később pedig azért is, mert mindketten szerelemre gyúltak mások iránt (de nem váltak el emiatt).

Radnóti a Két karodban című verset Beck Juditnak, művészekből álló baráti társaságuk egy tagjának írta, melyet elkészültekor megmutatott feleségének is. Bár erős érzései voltak Judit iránt, múló flörtnek titulálta azokat, és 1942-ben, a munkaszolgálatból érkezett leveleiben már múltidőben írt a nőről Fanninak.

Fanni pedig férje munkaszolgálatos társába, Göndör Tiborba szeretett bele, de végül ő is lemondott a kalandról.

Szécsi Pál és Domján Edit

Szécsi Pál, Domján Edit
Forrás: YouTube

1972-ben mindössze 10 hónapig voltak együtt, de kapcsolatuk amilyen rövid, olyan viharos volt.

Állítólag mindketten előszeretettel hallgatták a másik dalait már megismerkedésük előtt is, mígnem a 72-es év januárjában közösen léptek fel a Magyar Rádióban, és egymásba szerettek. Szécsi aznap fel is hívta a színésznőt, másnap elvitte reggelizni, és egy sárga rózsát adott neki ajándékba. Ezt a gesztust később sokszor megismételte kapcsolatuk alatt, és rendszeressé váltak a telefonálások is, ahol életükről meséltek egymásnak.

Kapcsolatuk alatt elkísérték egymást előadásaikra és fellépéseikre, Domján óvatosan, udvariasan, de alaposan kielemezte Szécsi minden “hakniját”.

Mindkettő érzékeny, depresszióra hajlamos művész volt, és hiába a lángoló szerelem, nem tudtak együtt maradni. A nevelőszülőknél töltött gyerekkora miatt szeretetéhes Szécsi sosem hitte el, hogy jár neki a boldogság, emellett pedig már Domján előtt is gyakran fordult az alkoholhoz és a gyógyszerekhez.

Ha igaz, akkor a körülöttük lévő, duruzsoló “jóakarók” tették tönkre kapcsolatukat, akik szerint a tizenkét évvel idősebb Domján nem illett a fiatal táncdalénekeshez. Októberben végleg szakítottak.

Domján Edit, ahogy fiatalkorában többször elmondta, nem akart negyvenéves kora után élni, így december 26-án, születésnapja másnapján önkezével vetett véget az életének. Szécsi Pál pedig másfél évvel később, 1974 áprilisában lett öngyilkos, harmincévesen.

Mindketten a Farkasréti temetőben nyugszanak, de nem együtt.

Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva

Ruttkai Éva Latinovits Zoltán
1965. Vas utca 2/c, Ódry Színpad. George Bernard Shaw: Az orvos dilemmája. Forrás: Fortepan / Kotnyek Antal

A színészkirály Latinovits és a legendás színésznő, Ruttkai Éva Miskolcon találkozott először, 1960-ban, az Ilyen nagy szerelem c. dráma próbáin.

A magyar színésztársadalom egyik legnagyobb szerelme volt az övék, az említett előadás után hajnalig beszélgettek. Majd Ruttkai hazaindult Budapestre – a férjéhez. Azonban Latinovits utánament, Hatvanig utazott vele a vonaton, sírva, könyörögve, a nő azonban még nem érezte, hogy komolyan tudná venni, hiába tetszett neki a színész. Amikor Latinovits végül leszállt, és kétségbeesetten kereste a vonatát, amivel visszamehet Miskolcra, az volt az a pillanat, amit Ruttkai úgy írt le: halálosan beleszeretett. Pestre érve azonnal közölte ezt férjével, Gábor Miklóssal.

Szenvedély és hullámvölgyek jellemezték együttélésüket a Rózsadombon, de megismerkedésük időpontjára utalva Évát minden premierjén pontban fél hétkor virágcsokor várta őt Latinovitstól – tizenhat éven keresztül.

Kapcsolatuknak a férfi 1976-os balatonszemesi halála vetett véget, melyet viták öveznek, sokak szerint öngyilkosság volt, mások szerint nem.

Ruttkai tíz évvel később hunyt el, de szerelme halála után már nem volt ugyanaz az életvidám színésznő, aki volt.

Borítókép forrása: Fortepan / Szalay Zoltán

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Muse, Sum 41 és The Killers – világsztárok a VOLT Fesztivál első fellépői között