A tojásfestésen és locsolkodáson kívül még van egy sor olyan szokás, aminek gyökere régre nyúlik vissza hazánkban.
Az egyházi szertartásokon kívül számos olyan népszokás kapcsolódik a húsvéthoz Magyarországon, melyek a falusi kultúrkörbe beépülve, azok hagyományaiként maradtak fenn.
Az eredetileg pogány gyökerekkel rendelkező húsvét a keresztény egyház legnagyobb ünnepe, melyen a hívők Jézus Krisztus keresztrefeszítéséről és feltámadásáról emlékeznek meg. A nyugati kereszténységben ez a mozgóünnep mindig március 22 és április 25-e közé esik, és vallásos ország lévén Magyarországon is állami ünnepként tartják számon.
Böjt
A negyvennapos böjt hamvazószerdától Húsvétvasárnapig tart, melynek során a keresztény hívők önmegtartóztatást gyakorolnak, nem esznek húst, sokan tojást és tejterméket sem. De ennél fontosabb a lelki megtisztulás, a húsvétra való felkészülés, bűnbánat, és az ember szeretetének kifejezése Isten felé.
Barkaszentelés
Húsvétvasárnap előtt egy héttel van virágvasárnap, a nagyhét kezdete, a Biblia szerint Jézus ekkor vonult be Jeruzsálembe. Ennek emlékére több évszázaddal ezelőtt körmeneteket tartottak, melyen pálmaágat hordoztak körbe, hogy az megvédje a menetet az időjárástól és a varázslatoktól, később ezt a pálmát barkával szimbolizálták. A barkaág szentelése ugyan egyházi szertartás, de a népi hagyományokban is megtalálható.
Kiszehajtás
Virágvasárnap szokásai közé tartozik a kiszebábu elégetése is. A női ruhába öltöztetett szalmabábut hívják kiszének, mely a betegség és a tél megtestesítője és amit elégettek vagy vízbe dobtak a lányok, miután végigvitték a falun.
Keresztút
A Húsvéti Szent Háromnap (nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat) Jézus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról emlékezik meg. Ennek egyik része az 1600-as évekből eredő keresztútjárás, mellyel a Megváltó útjának 14 állomását, stációját idézik fel.
Ételszentelés
Húsvétvasárnaphoz, vagyis Jézus feltámadásának napjához kapcsolódik az ételszentelés hagyománya. Ekkor a misére bárányhússal, kaláccsal, tojással, borral és sonkával telerakott kosárral mentek a hívek, amit a pap aztán megszentelt.
Tojásfestés, locsolkodás
A locsol(kod)ás hagyományának alapja a víz tisztító erejébe vetett hit, ezért volt sokáig szokás a lányok vízzel telt vödörrel való megtisztelése. Manapság ezt csak a hagyományőrző falvakban tartják, ilyen például Hollókő, és a női nem nagy örömére férfitársaink áttértek a kölnire.
A hímes (legtöbbször piros) tojás több évszázada állandó kelléke a húsvéti asztalnak, melyet a lányok és asszonyok ajándékoznak oda az őket meglátogató locsolóknak Húsvéthétfőn. A piros szín a szerelmet és az életet jelképezi, de ezen kívül még rengeteg más mintával díszített tojást készítettek elődeink az évek során. De azt tudtátok, hogy 1916-ban az éppen zajló világháború miatt Tisza István miniszterelnök aláírta az I.123/1916. számú miniszterelnöki rendeletet, amiben megtiltotta a húsvéti tojásfestést? Célja ezzel persze nem a hagyomány eltörlése volt, hanem egy gazdasági ok állt mögötte – a háborús állapotok miatt többek között tojáshiányban szenvedett az ország. A rendeletet felháborodott újságcikkek sora követte, az azonban érvényben volt egészen 1920-ig.
