A térség számos nívós kiállítótérrel bír, elég csak az Albertinára, vagy a Szépművészeti Múzeumra gondolni. Most öt plusz kettő olyan tárlatot mutatunk, amik az ókortól a realizmuson és az art deco-n át a futurisztikus terekig kalauzolnak bennünket, és mindezt Budapesten!
Istenek és démonok királysága a Szépművészetiben
Istenek és démonok királysága címmel indított időszakos kiállítást a Szépművészeti Múzeum tavaly ősszel. A ‘Mezopotámia Kr. e. 1000-500’ alcímet viselő tárlat az első olyan grandiózus kiállítás, mely az ókori Mezopotámia kultúráját mutatja be idehaza. A kiállítás kilenc egységből áll, és a Krisztus előtti első évezred első felével, az Újasszír és az Újbabilóni Birodalommal foglalkozik.
Ezen kívül bemutatják a huszadik és huszonegyedik századi ásatások során az Assur, Babilón, Dúr-Sarrukín és Kalhu városában feltárt domborműveket, valamint a közismert, Istár-kaput díszítő oroszlános mázastégla-díszeket is. Találkozhatunk olyan ékírásos forrásokkal, mint a babilóni teremtéseposzt I. táblája, vagy a Bibliából ismert asszír és babilóni királyok történeti szövegei.
Az ókori műtárgyak mellett festmények és grafikák is szerepet kapnak a tárlaton, hiszen a kiállítás záró szakasza a bibliai Bábel tornyának a történetét dolgozza föl, a múzeum saját birtokában lévő németalföldi festményeken és modern magyar művészeti alkotásokon keresztül. A látogatók kortárs csemegével búcsúznak a tárlattól: megnézhetik a a Mezopotámiai démonvilág popkulturális variációit is.
A tárlat jelentős európai közgyűjteményektől kölcsönzött, mintegy százötven műtárgyból áll, mely így kivételes és átfogó képet nyújt a Biblia és közvetve az európai kultúra eredetének, a civilizáció bölcsőjének letűnt világáról.
A kiállítás a Szépművészeti Múzeum földszintjén, az Időszaki kiállítótérben látható február 2-ig.
Még három napig: Keserü-tárlat a Műcsarnokban
A Műcsarnok Hommage – Tiszteletadás címmel nyitotta meg Keserü Ilona kortárs festő- és grafikusművész kiállítását, mely január 26-ig látható.
A pécsi illetőségű Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntettet festőművész hazánk egyik legnagyobb jelentőségű kortárs alkotója, akinek munkássága nemzetközi viszonylatban hasonló jelentőséggel bír. Az tiszteletadás gesztusa köré szerveződő kiállítás témáját illetően így fogalmaz az alkotó:
„Egész munkásságomra nézve érvényes az a törekvésem, hogy folytatása legyen nagy elődeinkének, a Mesterekének, akiket fiatalon annyira tiszteltünk, kérdeztük és hallgattuk őket. Éppen a nyilvánosság fogyatékos volta miatt volt szükségünk azokra az összejövetelekre, beszélgetésekre a hatvanas években, amikor elmehettünk például Korniss Dezsőhöz, aki akkor készítette korszakalkotó illuminációit […], és mindnyájan tudtuk, hogy nagy művészet születésének tanúi vagyunk.”
A három részből álló tárlat különlegessége a második terem Hang-szín-tér című hanginstallációja, amelyet a művész férjével, Vidovszky László zeneszerzővel készített. Az első terében a mesterekhez, barátokhoz köthető alkotások láthatóak, a harmadik teremben kiállított képek pedig a művész saját munkásságának állítanak egyfajta emlékművet.
1146, Budapest, Dózsa György út 37.
Munkácsy újrarendezve – Nemzeti Galéria
A Munkácsy Mihály művészetét középpontba állító, eddig raktárban őrzött alkotásokkal és nemzetközi művekkel kiegészített kiállítását Változatok a Realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig címmel nyitja meg a Nemzeti Galéria.
A tárlat az elmúlt évekre jellemző, a művészeket és a műveket tágabb összefüggések mentén értelmező szemléletet viszi tovább és abban kiemelt helyet kapnak Munkácsy Mihály fő művei mellett Paál László, Deák Ébner Lajos, Fényes Adolf, Koszta József és Rudnay Gyula alkotásai.
A hazai realizmus megkerülhetetlen zsenije, Mednyánszky László művészete is kiemelt figyelmet kap az új állandó kiállításon, amelyben eddig raktárban őrzött, valamint nemzetközi válogatás is látható. Mivel a kiállítás magát a realizmust járja körbe Munkácsytól Mednyánszkyig, betekinthetünk a a korszak művészeinek célkitűzéseibe, mint a valóság megragadása, az embert körülvevő világ minél pontosabb leképezése. Ezzel együtt pedig megelevenednek előttünk az 1800-as évek végének kisvárosi utcái, a magyar falusi élet pillanatai, ugyanakkor, jeleneteket is láthatunk a nagypolgárság szalonjainak pompájából, kontrasztba állítva a városi szegények és számkivetettek hétköznapjaival.
Iparművészeti Múzeum – A mi szecessziónk
A nagyrekonstrukció idején zárva tartó Iparművészeti Múzeum a Ráth György-villában látható, A mi szecessziónk című állandó kiállítással egyidejűleg állít méltó emlékeit Ráth György egykori igazgatónak, valamint mutatja be az Iparművészeti Múzeum szecessziós gyűjteményének legjelentősebb darabjait.
Restaurálás révén több új tárgy is látható a kiállításon, melyet minden, a szecesszió, az enteriőrök és a művészettörténeti korszakok magyar vonatkozása iránt érdeklődőnek látnia kell. A közel hatszáz műtárgy segítségével a korszak három legjelentősebb – brit, a francia és az osztrák- irányait mutatja be enteriőrökön keresztül. Egyúttal korabeli magyar otthonokba is betekintést nyerhetünk, melyekben a Zsolnay porcelánokon kívül többek közt Lalique-ékszereket és Tiffany-üvegeket is láthatunk. A mi szecessziónk kiállítással együtt kombinált jeggyel a Dresszkód: Art Deco című tárlat is megtekinthető.
Ráth György-villa
1068 Budapest, Városligeti fasor 12.
+1 Iparművészeti : Kaesz otthonok 1925-1960
Kaesz Gyula és Lukáts Kató élettereit, lakásaik enteriőrjét mutatja be az Iparművészeti múzeum május 15-től, a Walter Rózsi-villában. A tárlatot a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ közreműködésével nyitják meg, és látható lesz a hazai bútortervezés bő két évtizede, bele értve a húszas évek art deco hullámától a negyvenes évek modernizmusáig húzódó teljes időszakot. A Kaesz – Lukáts páros hagyatéka nem csak a magyar modern enteriőr muzeális érdekességeként kiemelkedő. Textilmintáik, bútoraik és csomagolásterveik napjainkat is meghatározó vizuális hatással bírnak a csaknem egy évszázada létrejött munkásságuk révén.
A VII. kerületi Bajza utca 10. alatt álló villa és a kiállítás 2024. május 15-től szerdától vasárnapig 10-18 óra között látogatható.
IKONO – Immerzív kiállítás a Váci utcában
Immerzív az az élmény, amiben elmerülve úgy érezzük, hogy egy másik világba léptünk át. Az immerzió során elveszítjük kapcsolatunkat a külvilággal, és a körénk teremtett virtuális valóságra összepontosítunk.
Világszerte számos olyan nagyváros után, mint Róma, Madrid vagy Koppenhága, Budapesten is megnyílt az IKONO. Az eklektikus világokat tömörítő, egyedi látványvilágot kínáló kiállítótérben a meglepetés, a játék és a művészet ereje egyaránt érvényesül.
1052, Budapest Váci utca 27.
Illúziók Múzeuma Budapest
Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb illuzionista kiállítótere található a hatodik kerületi Bajcsy-Zsilinszky Endre úton. Különböző illúzió termek, gravitációs trükkök, varázslatos képtárak bejárása mintegy másfél-kétórányi program, ahol nemhogy lehet, hanem kötelező a fotózás.
Tapasztald meg a végtelent, sétálj egyet egy fejjel lefelé fordított világban, és nőj meg vagy zsugorodj össze ebben az interaktív világban!
1065, Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 3.
