Tényleg olyan mesébe illő az amerikai karácsony, mint ahogy a filmekben látjuk? Mi kerül ilyenkor az asztalra és hogy várják a Mikulást a családok? Földi-Csillag Panna beszámolója egyenesen Texasból.
Panna és családja idén augusztusban Budapestről Houstontól északra, The Woodlandsbe költöztek, így testközelből tapasztalhatják meg az amerikai valóságot. Október végén már kifaggattuk arról, hogy milyen ott a halloween, most pedig az év legnagyobb családi ünnepe, a mára szinte agyonfilmesített karácsony került a porondra. Ezért voltunk kíváncsiak arra, hogy milyen is valójában ott ez az időszak és hogyan éli meg egy magyar család.
Klasszikusan már a hálaadás utáni naptól elkezdődik a készülődés, úgyhogy ünneptől ünnepig élnek az amerikaiak.
Hálaadás minden év novemberének negyedik csütörtökje, mely szintén óriási esemény Amerikában. Ennek másnapján már minden karácsonyi díszekben pompázik, az üzletektől kezdve az otthonokig, és a legtöbben már ilyen felállítják a karácsonyfát is. A magyar szokások szerint hozzánk 24-én a Jézuska hozza a fát, így furcsának tűnhet, hogy a tengerentúlon már egy hónappal azelőtt áll a fa. Azonban Panna szerint jó ötlet lenne átvenni tőlük ezt, hiszen sokan elutazunk az ünnepek alatt, a december végi pár hétköznap gyakran munkával telik, Vízkeresztkor pedig már bontjuk is a fát, ezért szinte idő sincs kiélvezni a látványt és az illatot.
Emiatt most mi is úgy döntöttünk, hogy a magyar Mikulás napján feldíszítjük a fánkat.
– mesélte.
Az ottaniak jellemzően műfenyőt állítanak, de nagyon népszerűek a fenyőfafarmok is, ahol az ember a saját maga által választott példányt kisbaltával vághatja ki és viheti haza. Az ilyen farmokon egyébként előszeretettel lőnek pár családi fotót is a helyiek, amik jól passzolnak majd a rokonok és szomszédok között osztogatott karácsonyi üdvözlőlapokra. Panna azt mesélte, hogy a karácsonyi dekorációt már december elején óriási leárazásokkal árulják az üzletekben, az iskolában van Grincs-nap, aminek az üzenete az volt, hogy hogyan lehet jó cselekedetekkel megnövelni a szívünket a háromszorosára. A karácsonyi ünnepség ott sem marad el, és az egész környék díszbe van öltöztetve – ez tényleg filmesen fest.
“A Grincsben van a jelenet, amikor még a hűtőből is kicsavarják az utolsó izzót és azt is felteszik a házra – itt is megvan ez” – mesélte. Persze nem minden háznál, de jóval több helyen, mint Magyarországon, és ahol igazán komolyan veszik a dekort, azok erre szerződött cégeket kérnek fel, hogy varázsolják téli mesevilággá a kertet és a házat. Az egyik környékbeli családnál például ha az ember beáll a kocsibejáróhoz, saját karácsonyi rádióadásukat is foghatja. Hó azonban nem igazán esik Texasban, így a fehér karácsony ritka arrafelé.
Az amerikaiaknak nem a Jézuska, hanem a Mikulás hozza az ajándékokat december 25-én reggel, így nem hatodikán érkezik a piros puttonyos, mint itthon, de Pannáék családja megünnepelte a magyar szokást a hónap elején. A houstoni magyar gyerekcsoport közreműködésével egy templomban szerveztek Mikulás ünnepséget, ahol húsz-harminc család vett részt. Felhangzottak a magyar dalok, hazai ételek kerültek az asztalra és a gyerekek pedig kézműveskedhettek. “A Mikuláscsoki és a zsíroskenyér itt aranynak számít, hiszen nem kaphatóak errefelé”. De a szaloncukor is hiányzik a polcokról, arrafelé egyáltalán nem divat, akinek igénye van rá, online rendelhet. “A bejglihez sem kapható mák, így otthonról küldtek nekünk”, mondta Panna, mivel a tengerentúlon tényleg csak kis mennyiségben, nagyon drágán árulnak mákot, ami maximum díszítésre elég, egy tisztességes bejglihez semmiképp sem. A gesztenyés bejgliről is le kell idén mondaniuk, mert “a gesztenyemassza is teljesen ismeretlen” arrafelé.
A mézeskalács ott is divat, főként a belőle készült házikó, amit szettek formájában is meg lehet vásárolni a boltokban a krémmel és szórócukorral együtt, és otthon közös program az összeállítása.
Az USA-ban tehát december 25-e az ajándékozás napja, ekkor kerülnek be a fa alá vagy a kandalló fölé felakasztott zoknikba a meglepetések. Aztán pedig felkerekednek és indul a családlátogatás, hasonlóan, mint nálunk. A tervek szerint Pannáék december 25-én este egy magyar családdal közösen ünnepelnek majd, lesz halászlé, töltött káposzta és zserbó is. Eközben persze az amerikai asztalokra más kerül, az ottani fogások nagyban hasonlítanak a hálaadásnapi menüre: egészben sült, töltött pulyka, zöld ceruzabab, krumplipüré és vörösáfonya szósz. Desszertnek sütőtökös és pekándiós pitét szoktak sütni, utóbbiak egyébként karácsonyfa-függőkként is megjelennek a lakásokban, az ünnepi ital pedig a tojáslikőr (eggnog), ami alkoholmentes így az egész család iszogathatja. Államonként lehet apróbb eltérés a menüben, Hawaii-n például káposztás sertést esznek, amit kalua pignek hívnak.
Itthon ez is furcsának tűnhet, de Amerikában sokan étteremből, kifőzdéből rendelik a karácsonyi menüt, “négy főre akár száztíz dollárért is be lehet szerezni, ami jónak számít”.
Végül pedig megkérdeztük: az ott látottak alapján vajon mi az, amit Panna hazacsempészne az amerikai szokásokból, és mit vinne el Amerikába Magyarországról?
Hiányzik a klasszikus, forralt boros, kürtőskalácsos, meghittebb karácsonyi vásár. Ami itt szokás, és hazavinném magammal, azok a közösségi dolgok. Ahol mi lakunk, nagyon érezni az összetartást, a közös készülődést, a kedvességeket. És lehet, hogy jövőre is hamarabb fogjuk felállítani a fánkat!
