A csütörtökön elhunyt II. Erzsébet királynőre emlékezve sokan írtak a uralkodásának emlékezetes pillanatairól vagy épp színpompás ruháiról. Mi most egy ritkábban látott jellemvonására hívnánk fel a figyelmet: a humorára.
Egyszer egy csapat amerikai turista megszólította II. Erzsébet királynőt, aki épp balmorali birtoka közelében sétált. Mivel nem ismerték fel a fejkendős hölgyet, megkérdezték tőle, ott lakik-e a környéken. „Azt válaszolta, hogy igen, van egy háza a közelben” – meséli Karen Dolby írónő, felidézve Richard Griffin, a királynő egykori testőrének szavait. A turisták megkérdezték Erzsébettől, találkozott-e valaha a királynővel, és habozás nélkül azt válaszolta, hogy „nem”, majd Griffinre mutatott, és azt mondta: „de ő már igen”. Ez a kis anekdota írja le talán a legjobban, micsoda fanyar, ironikus humora volt a csütörtökön elhunyt, néhai brit uralkodónak.
Nem csoda viszont az sem, hogy mind meglepődünk, amikor ilyen történeteket hallunk II. Erzsébetről, ugyanis uralkodásának ideje alatt egy kiegyensúlyozott, békés, és nem igazán poénkodó királynőt ismertünk meg benne. A huszadik és huszonegyedik század meghatározó uralkodója nemcsak a politikai állásfoglalástól tartózkodott (a legtöbb esetben), hanem a nyilvános viccelődéstől is, ennek az is volt az oka, hogy egy olyan generációból származott, melynek tagjai ódzkodtak az érzelmek nyilvános kifejezésétől.
Richard Crossman egykori politikus a hatvanas évek során találkozott a királynővel, és azt mesélte róla, hogy egy nagyon spontán személyiség, aki sokszor teli szájjal nevet ahelyett, hogy szégyenlősen mosolyogna. „(…) Nehezére esik elnyomni az érzelmeit. Amikor nagyon meghatódik és próbál uralkodni magát, úgy néz ki, mint egy mérges viharfelhő. Így sokszor történt, hogy amikor megérintette őt a tömeg szeretete, borzasztóan rosszkedvűnek tűnt.”
A kulisszák mögötti királynő
Akik közel álltak hozzá, mind valami olyasmiről számoltak be, mint az egykori canterbury érsek, Rowan Williams 2012-ben. „A királynő barátságos, közvetlen és rendkívül vicces tud lenni a magánéletben. Nem mindenki értékeli, hogy mennyire vicces. Olyan, aki kész az ugratásra és arra, hogy őt magát ugrassák.
Egyik legjobb példa erre az elhíresült „annus horribilis”-beszéd 1992-ben – abban az évben, amikor három gyermekének házassága a nyilvánosság előtt ment tönkre, és a windsori kastély egyik része leégett. A beszéd elején elhangzó „annus horribilis” kifejezést sokan komolyan vették, mint a királynő gyötrelmének kifejezése, de a királyi család történésze, Robert Lacey szerint a szófordulat egy fanyar vicc volt. „Ez így nem helyes latinul. A nyelvészek az annus mirabilis kifejezéssel kapcsolatos viccnek tartják.” Megjegyzésével II. Erzsébet burkoltan arra utalt, hogy látja a problémákat a családban, de kész továbblépni. Lacey szerint Erzsébet tisztában volt azzal is, hogy a monarchia intézménye valahol „eredendően nevetséges”, ezt pedig azért tudta és érezte át ilyen jól, mert nem a közvetlen trónöröklési láncba született bele, csak nagybátyja lemondásával került a trónörökösök sorába.
Karen Dolby, a The Wicked Wit of Queen Elizabeth című könyv szerzője szerint nemcsak neki, hanem az egész családnak fontos volt a humor. Kezdve a poénos karácsonyi ajándékoktól (mert inkább ilyesmit szerettek egymásnak adni, mintsem valami drága vagy értékes dolgot), a kerti sütögetésekig és piknikekig. „Mindenkinek van beceneve és rengetegszer ugratják egymást” – mondta Dolby. „Nem hagyják, hogy bármelyikük is komolyan vegye saját magát vagy a fejébe szálljon saját személyének fontossága.” Ezért sem meglepő, hogy pont Fülöp lett a férje, aki maga is híres volt – sokszor illetlen – humoráról.
II. Erzsébet, az ironikus megjegyzések királynője
Hetvenéves uralkodása során nyilvános megjelenései nagy részét a komolyság és megfontoltság jellemezte, de idősebb korában egyre többször mutatta meg személyisége szórakoztatóbb oldalát a nagyvilágnak. A legjobban talán ironikus, tipikus angol humorral átitatott megjegyzései mutatták, milyen is lehet a magánéletben, családja körében a néhai királynő.
A 2016-os Chelsea virágbemutatón tett látogatása során egy kertész, Jekka McVicar elmagyarázta a királynőnek, hogy a gyöngyvirágot egykor méregként használták. McVicar szerint a királynő így viccelődött:
„Két csokrot kaptam belőle ezen a héten. Talán a halálomat akarják.”
Nagy-Britannia legismertebb természettudósa, Sir David Attenborough évtizedeken át dolgozott a királynővel, amikor dokumentumfilmeket készített, így természetesen ő is megemlékezett az uralkodóról halála után. Felidézte, hogy mennyire őszintén tudott nevetni Erzsébet, és egyik utolsó közös munkájukat is a Buckingham-palota kertjeiről. Amikor kettejük sétája során egy helikopter zúgott fel a magasban, a királynő az ég felé mutatva azt mondta: „Úgy hangzik, mintha ez Trump vagy Obama elnök lenne…„.
A G7-ek 2021-es találkozóján egy csoportképhez álltak össze a világ vezetői, a királynő mellett Boris Johnson brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is szerepelt a fotón. A fényképező kattogása közben merült fel egy kérdés II. Erzsébetben, amit nem volt rest feltenni ott helyben: „Úgy kell festenünk, mint akik élvezik, hogy itt lehetnek?„, kisebb kuncogást kiváltva az elnökökből.
2015-ben egy háromnapos látogatást tett Máltán, ahol egy vacsorán a kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau beszédében őt méltatta, és megköszönte hosszú, fáradhatatlan szolgálatát a Nemzetközösségért. Megemlítette azt is, hogy ő országa 12. miniszterelnöke, mióta Erzsébet a trónon ül, amikor pedig a királynő beszédére került sor, ő teljesen komoly arccal így fogalmazott: „Köszönöm, miniszterelnök úr, hogy emlékeztet rá, milyen öreg vagyok„. De más politikusokat is gyakran megnevettetett, például az ír Martin McGuinness-t, aki megkérdezte tőle, hogy hogy van, mire azt felelte:
„Köszönöm, nagyon jól, még élek.”
Persze nemcsak egy-egy vicces mondatra futotta humorából. Platinajubileuma, vagyis uralkodásának 70. évfordulója alkalmából pazar, többhetes ünnepségsorozat zajlott le Nagy-Britanniában, ő maga pedig a jeles alkalom egy videójában is szerepet vállalt – méghozzá a brit gyerekirodalom egyik ikonikus karakterével, Paddington medvével együtt. Erzsébet és az esőkabátos, kalapos medve együtt fogyasztották el délutáni teájukat, miközben a maci elmondta a királynőnek, hogy mennyire szereti a lekváros szendvicset – több sem kellett a Lilibetnek becézett uralkodónak, ő is elővette saját szendvicsét kis fekete kézitáskájából.
Végezetül pedig íme kedvenc jelenetem, amikor Őfelsége egy karddal akart felvágni egy tortát, és amikor szóltak neki, hogy van a közelben egy kés is, elhessegette a megjegyzést, mondván, tudja ő (csak nem érdekli).
Borítókép forrása: Northfoto
Forrás: The Guardian
