Van ahol a Télapó ajándékoz, máshol a Jézuska, az egyik helyen zoknikba rejtik az ajándékokat, másutt pedig a betlehem vagy épp a “parol” az elmaradhatatlan kellék. Nézzünk körbe kicsit a világban, vajon hogyan ünneplik az emberek a szeretet ünnepét külföldön?
Egyesült Államok
A saját hagyományainkat leszámítva talán az amerikai karácsonyokról tudunk legtöbben, hála a sok tengerentúlon játszódó sorozatnak és filmnek. Ugyan sok túlzás és szépítés is megjelenik ezekben a produkciókban, és azt se felejtsük el, hogy Amerika mennyire multikulturális, így ott is keverednek a különböző szokások – például eltérő ételeket esznek a lengyel, a német, a spanyol vagy a francia bevándorlók leszármazottai. Ami közös, hogy a Mikulás hozza az ajándékot december 25-én, a monda szerint a kéményen át érkezik, és a fenyőfa alá vagy a kandallóról lógó zoknikba rakja a meglepetéseket. A házakat sok helyütt színpompás égősorokkal díszítik fel, egyes helyeken kórusok járnak körbe és karácsonyi dalokat énekelnek, az ünnepkor pedig összegyűlnek a családok és sült pulykát vacsoráznak. Szokás még karácsonyi üdvözlőlapokat küldeni a barátoknak és a rokonoknak, amiken általában a családtagok arcképe díszeleg. Egyes, vallásosabb államokban a miselátogatás is a karácsonyi ünnep része, csakúgy, mint a betlehem felállítása.
Skandinávia
A skandináv országok karácsonyi időszaka sokban hasonlít egymásra, így például az is, hogy fontos ünnep nálunk december 13-a, Luca (nálunk Szent Lúcia) napja. Az ünnepeket a “jul” vagy “jol” kifejezéssel illetik, ez régebben az adventi időszak kezdetétől január közepéig tartott, ma már inkább a december 24 és január elseje közti napokra utal és a germán mitológiából, szokásokból ered. Julebordnak (“karácsonyi asztalnak”) hívják azokat a többnyire baráti vagy céges összejöveteleket, amelyek szintén a karácsony jegyében zajlanak december során, így a norvégok általában több ilyenen is részt vesznek. Julaftennek nevezik a Szentestét, ekkor gyűlnek össze a rokonok, hogy megajándékozzák egymást és elfogyasszák az ünnepi vacsorájukat. Az asztalon hagyományosan ott van a ribbe, ami sertéshúsból készült fűszeres fogás, savanyúkáposztával és áfonyaszósszal tálalva, és egyre elterjedtebb (de megosztó) a lutefisk, vagyis lúgozott hal, babpürével és krumplival. Finnországban hasonló ételeket szolgálnak fel, viszont nálunk a 24-ei reggeli is fontos, ez pedig nem más, mint a rizspuding. A napot pedig egy közös szaunázással koronázzák meg, ami nem csoda, hiszen a tél ott északon akár öt hónapig is eltarthat, és nem ritka a mínusz húsz-harminc fokos hőmérséklet.
Fülöp-szigetek
A karácsony az év legnagyobb eseménye a délkelet-ázsiai szigetállamban, és nem a Mikulás, hanem Jézus alakja áll a középpontban. Már szeptember elsejétől kezdve elhangozhat az utcán a karácsonyi üdvözlet, hiszen a Fülöp-szigeteken ekkor kezdődik az ünnepi szezon, ellepik a városokat a dekorációk, árusok és tűzijátékok. A spanyol Nochebuena szó a Szentestére utal, és a fülöp-szigetekiek ilyenkor hatalmas partikat rendeznek, majd részt vesznek az éjféli misén (Misa de Riso), ami után hajnalig ünnepelnek és esznek-isznak. Ezt egy kilenc napos misesorozat (Misa de Gallo) követi, melyek mindegyikére családostul mennek el. Sok helyen feltűnik a színpompás, fából és papírból készült, csillag alakú lámpás, a parol, és a szigetország lakóinál is szokás a “caroling”, vagyis a karácsonyi énekek előadása házról házra járva. Bár a területet rendkívül gyakran sújtják tájfunok és természeti katasztrófák, és a napokban is ez történt, az ország lakói mindig megtalálják a módját, hogy csendesebben, de mégis ünnepeljenek.
Ausztrália és Új-Zéland
Bár nálunk már évek óta nem volt fehér karácsony, azért még mindig inkább a hideg és a havas táj kapcsolódik a fejünkben az ünnephez – nem így az ausztráloknál, hiszen a déli féltekén most van a melegebb évszak. Bár a szokások hasonlítanak a brit és ír hagyományokra, a lakosok kisebb-nagyobb módosításokat is eszközöltek rajtuk az évek során. Itt is december 25-e az ajándékozós nap, az ebéd vagy vacsora pedig általában tengeri herkentyűkből áll, de van, ahol sült pulyka és karácsonyi puding kerül az asztalra. Mivel jó idő van, sokan a kertben fogyasztják el a lakomát vagy épp grillpartit csapnak az ünnep tiszteletére. A díszítést páfrány- és pálmalevelek, csodaszép virágok alkotják, de az égősorok sem maradhatnak el.
Japán
Mivel Japán népességének körülbelül egy százaléka keresztény, így a karácsony nem kiemelt ünnep a szigetországban, de ettől függetlenül sok helyütt megünneplik. Nem is akárhogyan – KFC-vacsorával! De ne döbbenjünk meg nagyon azon, hogy gyorséttermi koszt kerül az asztalra ezen az ünnepen, van rá magyarázat. A hagyomány a hetvenes években indult, amikor az étteremlánc karácsonnyal kapcsolatos marketingkampányba kezdett csirkés ételeik népszerűsítése érdekében. A “Kurisumasu ni wa kentakkii!” vagyis “Kentucky-t karácsonyra!” annyira elterjedt, hogy a mai napig nagy az érdeklődés a KFC-boxok iránt, már több héttel az ünnep beköszönte előtt.
Barbados
Három fogás van, ami soha nem maradhat le a barbadosi ünnepi asztalról – ez a torta (“great cake”, rummal és más alkoholfajtákkal, valamint rengeteg fűszerrel ízesítve, aszalt gyümölcsökkel a tetején) a jug jug nevű köret, mely a skót hagyományokban gyökerezik és zölborsóból, kukoricalisztből, fűszernövényekből a sózott húsból áll, illetve a mázas főtt sonka. Sok barbadosi vesz részt a szentmisén, a karácsonyt a szűk családdal ünneplik, de náluk is hagyománnyá váltak a baráti karácsonyozások az évek során. Bár itt sincs hideg decemberben, ugyanúgy szólnak az ünnepi zenék és a városok utcáin megjelennek a színes égők, fák és díszek.
Ukrajna
Az ortodox keresztények csaknem az ország felét teszik ki, emiatt az ukrán hagyományok karácsonya január hatodikán kezdődik, a Julián naptár szerinti Szentestén – de meg kell említenünk, hogy egyre több lakójuk ünnepli a karácsonyt a Gergely-naptár szerinti időpontban. Karácsony este tehát a családok elfogyasztják a Sviata Vecheria (“szent vacsora”) névre hallgató menüt, melybe a tizenkét apostolra utalva tizenkét fogás kerül. A központi étel a kutia (más írásmódban kutya), amely főtt búzából, mákból és mézből áll, az asztalon és az otthonokban pedig feltűnik a karácsony legfontosabb szimbóluma, a didukh, egy köteg búza, ami az ősök lelkét jelképezi. Ehhez a szokáshoz kapcsolódik az is, hogy egyes tálakat a vacsora után is az asztalon hagynak a családok, hogy a már elhunyt szeretteiknek kedveskedjenek vele. Hetedikén népviseletbe öltözve járják az emberek az utcákat és dalokat énekelnek, a gyerekek pedig bábjátékokat adnak elő az iskolában, ez a vertep. Ez az időszak egészen január 19-ig, Vízkeresztig tart.
