A húsvétról valószínűleg a sonka, a piros tojás és a húsvéti nyúl jut eszünkbe, ám az ünnep sokkal több ennél, hiszen számos régi hagyomány és legenda kötődik hozzá.
Húsvét idén április 17-re esik, szóval ha még nem írtad be a naptáradba, akkor még épp időben vagy. A Jézus keresztre feszítéséről és feltámadásáról szóló történetet alighanem mindenki jól ismeri, az ünnepet övező különleges hagyományokat és szimbólumokat azonban már kevesebben. A karácsonyhoz és a Valentin-naphoz hasonlóan ez is vallási eseményként indult, mára azonban rengeteg jelentése van szerte a világban, ezeket vesszük sorra az alábbiakban.
Húsvéti érdekességek
Mit szimbolizál a kosár? A fonott kosarak a madarak fészkét és az új élet születését jelképezik, különösen, ha színültig vannak tojással. Azt már csak zárójelben mondjuk, hogy a kosár egy nagyon hasznos eszköz, amibe finomságokat gyűjthetünk tojásvadászat során.
Miért éppen sonkát eszünk? Mivel az ünnep gyökerei a zsidókhoz nyúlnak vissza, így az ősi hagyomány helyett bárányt kellene fogyasztanunk. A sonka azért lett az esemény központi eleme a legtöbb országban, mert a téli hónapokban bepácolt sonkák ekkorra értek igazán ízletessé.
A húsvéti liliom még viszonylag új hagyomány: ezek a gyönyörű virágok eredetileg Japánból származnak, és csupán a 18. század végén érkeztek Angliába. A világ számos részén, beleértve az Egyesült Államokat pedig csak az I. világháború után terjedtek el. Az a folyamat, amint a virágmagból gyönyörű növény lesz, a reményt és az újjászületést szimbolizálja, a keresztény ünnepkör két fontos témáját.
A húsvéti tojások középkori eredetűek: a legenda szerint egy pap egy napon egy darab főtt tojást adott az egyik ministráns kisfiú kezébe, ami aztán kézről-kézre járt a gyerekek között, amíg az óra éjfélt nem ütött, és akinél ekkor volt a tojás, az megehette.
Az ünnepi ruhák szerencsehozó kabalák voltak: a régi babona szerint ha valaki új ruhát visel húsvétkor, szerencse kíséri útját az év hátralévő részében. Érdekesség, hogy annak idején a New York-i elit olyannyira komolyan vette ezt, hogy minden évben új szettekben jelentek meg a vasárnapi szentmisén. Később ez a hagyomány lett az alapja a városban minden évben megrendezett ünnepi fesztiválnak is, bár ott az emberek inkább maskarákba bújnak új ruhák helyett.
Előbb volt húsvéti tojás, mint maga az ünnep: bizonyított, hogy a húsvéti tojások a középkori Európából származnak, és valószínűleg nem a keresztények indították el a tojásadás hagyományát. A tojás egyébként a termékenység és az újjászületés szimbólumai a világ számos kultúrájában.
Az ünnep nevét Eostre angolszász istennőről kapta: a tudósok úgy vélik, hogy az ünnepet Eostre, valamint a tavasz eljövetelét ünneplő fesztiválról nevezték el. Szakrális szimbólumai a nyúl és a tojás voltak, ezért ezek a húsvéti szimbolikában is előkelő helyen szerepelnek.
A tojásfestés Jézus vérét jelképezte a mezopotámiai korai keresztényeknél: bár a hagyomány mögött nincs konkrét ok, de az egyik elmélet szerint ezért festették pirosra a tojásokat. Annyi bizonyos, hogy festett tojások nagyon esztétikusak – amit így a gyerekek nagyobb valószínűséggel megesznek a hagyományos főtt tojással szemben.
Nagypénteket nem ünnepelnek mindenhol: Nagypéntek (idén április 15-e) Jézus Krisztus kereszthalálának napja sok helyen – így Magyarországon is – munkaszüneti nap, de például az USA-ban csak 12 államban ünneplik, köztük New Jersey, Észak-Karolina és Tennessee államban.
2020-ban az amerikaiak 77 százaléka ünnepelt: Az amerikai Országos Kiskereskedelmi Szövetség felmérése szerint a megkérdezettek körülbelül fele nagy lakomát csapott, egyharmaduk pedig úgy döntött, hogy virtuálisan meglátogatják szeretteiket, barátaikat.
A németeknek köszönhetjük a húsvéti nyuszit: az édességet és tojást hozó nyuszi ötlete a középkori Németországból ered. (A hagyomány első írásos említése a 16. századból származik.) A pennsylvaniai holland telepesek az 1700-as években vitték a nyuszit az Egyesült Államokba, a többi pedig már történelem.
Amerikában húsvétkor és Halloweenkor értékesítik a legtöbb édességet: gyakran előfordul, hogy az emberek több édességet vásárolnak a húsvét előtti héten, mint a Halloweent megelőző héten.
Az amerikaiak körülbelül 1,5 millió mályvacukor-figurát megesznek húsvétkor: a Peeps nevű színes, állatokat és húsvéti tojást formázó mályvacukor a legnépszerűbb ünnepi nyalánkság a tengerentúlon, ami nem csokoládéból készül.
1953-ban még 27 óráig tartott egyetlen mályvacukor-figurát elkészíteni: merthogy annak idején kézzel gyártották, ma viszont a gépeknek hála ehhez hat perc is elég.
Húsvét előtt több mint másfél millió Cadbury töltött húsvéti tejcsoki tojás készül: ám ami ennél is érdekesebb, hogy az angliai Birminghamben található Bournville gyár évente 500 millió Cadbury tejcsoki tojást gyárt, amiket ha egymásra pakolnánk, akkor a tojástorony mérete meghaladná a Mount Everestét.
Több mint 16 millió zselés cukorka elfogy húsvétkor az USA-ban: ez az ünnepi édesség az 1930-as években jelent meg a piacon, manapság pedig annyira közkedvelt, hogy csak a tengerentúlon évente 16 millió elfogy belőle. Ekkora mennyiség háromszor körbeérné a Földet.
Világszerte körülbelül 90 millió csokinyuszit értékesítenek az USA-ban: figyelembe véve, hogy az emberek mintegy 2,6 milliárd dollárt költenek csak édességre a tavaszi ünnepen, ez nem is annyira meglepő. És ez csupán egyetlen ország.
Az emberek 59 százaléka először a csokinyúl fülét harapja le: csupán egy maroknyian kezdenek a lábbal vagy a farokkal, a többieknek pedig nincs ilyen kidolgozott cselekvési tervük.
1878 óta húsvétkor a Fehér Házban is tojást kergetnek: a hagyomány Rutherford B. Hayes elnökhöz kötődik, mivel eredetileg a kisgyerekek minden húsvét hétfőn a washingtoni Capitol-hegyen görgették a tojást, ám a kongresszus tagjait zavarta a tömeg, ezért behoztak egy törvényt, amely megtiltotta ezt a Capitol területén. A rendezvényt 1878-ban költöztették a Fehér Házba, miután Hayes elnököt a kisgyermekek felkérték, hogy a hátsó udvart használhassák a tojásgurításhoz, az elnöknek pedig nagyon tetszett az ötlet.
Egykor a perec is húsvéti eleségnek számított, mert úgy tartották, hogy a perec formája egy imádkozó kézre hasonlít.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
