A héten jelent meg a mozikban az Örökkévalók, amely a Marvel Filmuniverzum huszonhatodik filmje. Az MCU-nak rengeteg rajongója van, és persze akadnak olyanok is, akik nem értik, mire ez a nagy felhajtás? Most erre próbáltunk magyarázatot adni, szigorúan szubjektíven és elfogultan.
Szuperhősök – hétköznapi gondokkal
Ha képregénygyártó cégekről van szó, a két nagy rivális már az 1940-es évektől kezdve a DC Comics és a Marvel Comics volt, kettejük különbözősége pedig több ponton tetten érhető, a legjellemzőbb mégis a képregényeikben szereplő karakterek személyisége. Míg a DC sok esetben istenekkel, emberfeletti képességekkel rendelkező, megközelíthetetlen hősökkel operál, akikre a civilek felnéznek, addig a Marvel képregényekben és filmekben nagyon sok szuperhős valójában hétköznapi ember egy kis plusszal. Ezt Stan Lee-nek, Jack Kirbynek és Steve Ditkónak köszönhetjük. A legjobb példa erre a “barátságos és közkedvelt” Pókember, aki amellett, hogy hálókat vetve ugrál New York épületei között és embereket ment meg, csupán egy középiskolás diák tini gondokkal. Vasember alias Tony Stark szuperképessége az, hogy gazdag és rendkívüli módon ért a technológiai újításokhoz, Bruce Banner sem lenne tomboló zöld szörny a Gamma-sugárzás nélkül, “csak” egy zseniálisan okos tudós. Mindegyik karakter tehát rendkívül emberi tud lenni és ez a filmekből is visszaköszön. Testvérviszály, erkölcsi kérdésekről való vita, mely aztán a csapat széthullásához vezet, párkapcsolati gondok – ezek bármilyen drámában megállnák a helyüket, úgyhogy csak adalék, hogy egy szuperhősös filmben esik szó róluk.
Tökéletes casting
Sokan mondják, hogy Robert Downey Jr. nem is Tony Starkot (Vasember), hanem önmagát játssza a vásznon, annyira hasonlít az amerikai színész az általa megformált milliárdoséra, nemcsak külsőleg, de belsőleg is. A jól eltalált szereposztás a többi színészre is igaz, legtöbbjükre mintha ráöntötték volna az adott karaktert, sőt, rájuk írták volna. Pedig a castingosoknak nincs könnyű dolguk, hiszen nem elég megtalálni a tökéletes színészt, néha meg is kell győzni arról, hogy vállalja el a szerepet. Például Chris Evans alias Amerika kapitány esetében is ez történt, aki nem volt biztos benne, hogy szeretné elkötelezni magát egyből hat film mellett, hiszen a szerződése már a kezdetekkor erről szólt. A legjobb barátját, Bucky Barnes-t alakító Sebastian Stan eredetileg a Kapitány szerepére jelentkezett, de végül Evans igent mondott, Stant viszont semmiképp sem akarták elengedni a készítők.
Emellett pedig a Marvel képes volt olyan elismert színészeket is megnyerni magának egy-egy szerepre, mint Jeff Goldbum, Cate Blanchett, Josh Brolin, Anthony Hopkins, Tommy Lee Jones, Stanley Tucci, vagy épp Glenn Close.
Összefüggő történetek
Aki szeret összefüggéseket keresgélni egyes filmek között, annak a Marvel Filmuniverzum elég alapanyaggal szolgál. Természetesen egy-egy mozi önálló alkotásként is megállja a helyét, de hozzá kell tenni, hogy nem árt tisztában lenni az előzményekkel néhány film esetén, és érdemes utánaolvasni a történetszálaknak.
A stúdió 2008-ban kezdett tudatos univerzumépítésbe, amikor kijött a legelső Vasember film. Azóta több, mint húsz, lazábban vagy szorosabban összefüggő alkotás jelent meg, melyek a saját történetmesélésük mellett tobzódnak az előre- és visszautalásokban (ennek ugyan nem egyszer maga a sztori látta kárát) és az easter egg-eknek nevezett rejtett poénokban, jelképekben, tárgyakban. Gondoljunk csak bele, mekkora munka lehet a forgatókönyvíróknak mindenre odafigyelni, és koherenssé tenni az egész Marvel-világot. Ehhez hasonlóra nem igazán van példa a filmtörténelemben, pláne több, mint két tucat filmen át.
A humor
Nem is lehetne ezt a filmmennyiséget egyben tartani úgy, hogy mindegyik véresen komoly és komor. A Marvel bebizonyította, hogy igenis megfér az akció és a humor egymás mellett úgy, hogy nem lesz belőle röhögcsélős vígjáték, és még ha nem is mindenhol, de ügyesen használja a poénokat a feszültebb jelenetek ellensúlyozására. Három mozi készült el a skandináv isten, Thor (Chris Hemsworth) főszereplésével, melyből az elsőben egy arrogáns figura volt, a harmadikra viszont már egy szerethető, igazán poénos karakterré vált, de ez nem vett el isteni mivoltából. A Galaxis őrzői-filmek pedig már a kezdetektől fogva a poénokra épülnek. Persze nem állítjuk, hogy a stúdió profi a vicc és a dráma közti egyensúlyozásban, sokszor előbbi az utóbbi rovására megy, és emiatt nehéz komolyan venni a súlyos pillanatokat is.
A látvány
Nem lehet szó nélkül elmenni a Marvel-mozikban megjelenített káprázatos látványvilág mellett, amit ez a videó nagyon jól bemutat, de csak az kattintson, akit nem zavar, ha spoilerekbe fut bele. CGI-jal odavarázsolt hihetetlen tájak, földi és űrbéli jelenetek váltják egymást, New York ugyanolyan gyönyörű tud lenni, mint egy kisbolygó, egy isteni város vagy egy mező. Le a kalappal hát az animációs részleg, a látvány- és jelmeztervezők, na meg a sminkesek előtt. Hatalmas csapat dolgozik azon is, hogy a harc- és csatajelenetek minél hihetőbbek legyenek, a színészek idejének jelentős része telik edzéssel, harcművészetekkel és koreográfiák betanulásával.
A stáb barátsága
Egy-egy filmet látva szeretjük azt hinni, hogy akik a vásznon jóban vannak, azok a való életben is barátok. Természetesen ezt elvárni naivitásra vall, de annál jobban megmelengeti a szívünket, amikor látjuk, hogy a stábtagok a munkán kívül is jó viszonyt ápolnak egymással. Elég csak megnézni bármelyik Marvel-interjút, amiben egynél több szereplőt kérdeznek, nem találunk rossz hangulatú, vagy halálosan komoly beszélgetést. “Ez csak PR-fogás”, mondhatnánk, de talán a kételkedőket is meggyőzi az a közös tetoválás, amit a hat eredeti bosszúálló (Scarlett Johansson, Chris Evans, Robert Downey Jr., Chris Hemsworth, Mark Ruffalo és Jeremy Renner) varratott magára 2018-ban. Emellett sokszor buliznak együtt, megemlékeznek a szülinapokról, és úgy tűnik, sokan a közös filmjeik forgatásán túl is tartják a kapcsolatot.
