A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszakra nemcsak a fánk és az álarcosbál a jellemző.
A katolikus egyházi ünnep, a farsang neve osztrák jövevényszó, és a böjtöt megelőző mulatságokra utal, és amelyet sok országban karnevál, jelmezes felvonulás kísér.
Vízkeresztkor a vallási hagyományok szerint a pap megszenteli a misén a tömjént és a vizet, melyet azután a kereszteléshez is használnak. Ehhez a naphoz kötődik a karácsonyfa leszedése is – persze ezt nem mindig szoktuk betartani.
Január 22-e, Vince napja termésjósló nap, méghozzá a szőlőtermelőké, akik az időjárást figyelve megjósolhatják, hogy milyen szüretre számíthatnak. „Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince” – tartja a mondás, vagyis ha jó idő van aznap, tehát olvad a jég az ereszen, akkor a bőséges termésre van kilátás.
A medve árnyéka
Gyertyaszentelő Boldogasszony napja van február másodikán, ami szintén egyházi ünnep, de időjóslás is kötődik hozzá. Ez az a nap, amikor a medvéket „érdemes” figyelni, hiszen a szokás szerint a téli álmomból ébredő állat kimegy a barlangja elé, és ha meglátja az árnyékát – enyhe idő van, süt a nap – akkor attól megijedve vissza is megy, mert tovább fog tartani a tél. Ha viszont csípős hideg van kint, akkor nemsokára véget fog érni. A Fővárosi Állatkert is minden évben közvetíti, hogy medvelakói hogyan döntöttek – bár az is igaz, hogy igazából nem szoktak olyan hosszú és mély téliálmot aludni, mint ahogy a mesékből tanultuk.
Február 3-ához, Balázs napjához kötődik a balázsolás hagyománya, mely Szent Balázs nevéhez kötődik, aki a legenda szerint megmentette egy fiú életét a torkán akadt szálkától, az álla alá tartott, keresztbe rakott gyertyákkal.
A kiszebábu égetése télüző ünnep, amit már csak vidéken fedezhetünk fel. A szalmából készült babát a gyermekek készítették el, és egy zajos felvonulás keretében kivitték a falu határába, ahol elégették.
Busójárás
Húshagyó kedd előtt hat nappal zajlik az egyik legismertebb magyar farsangi esemény, a télűző mohácsi busójárás. Az ijesztő maskarába és álarcokba öltözött férfiak a várost járva riogatják a lányokat és asszonyokat, barátságosan húzgálva a hajukat. Farsangvasárnapon zajlik a turisták körében igen népszerű felvonulás, mely végén a főtéren egy hatalmas máglyát gyújtanak, és a busók a vendégekkel összekapaszkodva körbetáncolják azt.
Farsang farka
Az időszak három zárónapját, melyet farsang farkának is hívunk a farsangvasárnap, farsanghétfő, és a húshagyókedd alkotja. Nagy lakomázások és bálok jellemzik, hiszen utánuk kezdődik a negyvennapos böjt. Egy kivételes nap azért akadt a böjtben, méghozzá két nappal később, a vendéglátásban torkos csütörtöknek hívott nap, amikor megengedett volt a maradék farsangi ételt elfogyasztani. Manapság is előszeretettel tartják ezt az éttermek, jelentős kedvezményekkel várva a vendégeiket, de már nem sok vallásos tartalma van.
Hamvazószerda nem kötődik dátumhoz, mint a január 6-ai vízkereszt, hiszen a szintén mozgóünnep húsvétot megelőző 40-edik napon van, és ezzel zárul le a farsang időszaka.
