Március 12-én, vasárnap tartják a 2023-as Oscar-díjátadót Hollywoodban, melyet a legrangosabb filmes elismerések egyikeként tartanak számon, annak ellenére, hogy presztízse és a műsor nézettsége az utóbbi években meredeken csökkent. De kik is osztják ki évről évre az aranyszobrocskákat, hogy született meg az Akadémia?
Nem színtiszta jóságból, egymás hátba veregetése és a filmszakma megőrzése miatt jött létre majd’ száz évvel ezelőtt Amerikában a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (Academy of Motion Picture Art and Sciences, röviden AMPAS), mely évről évre megrendezi az Oscar-díjátadót. Louis B. Mayer, a Metro-Goldwyn-Mayer stúdió társtulajdonosa volt az 1920-as évek Hollywoodjának egyik legbefolyásosabb embere, és úgy hozta az élet, hogy szeretett volna egy saját Santa Monica-i nyaralót. Persze nem akart sok pénzt áldozni az építkezésre, ezért az MGM díszletépítőit bérelte fel a munkálatokra, ekkor szembesült azzal, hogy az épp alakulóban lévő díszletépítő szakszervezetek törekvései nyomán a költségek sokkal magasabbak, mint ahogy ő várta. A dolgozók egyszerűen több pénzt kértek az elvégzett munkáért – tegyük hozzá, az akkori helyzetet nézve, jogosan.
Mayer végül talált néhány kiskaput, hogy olcsóbban kijöjjön az építkezésből, de aggódni kezdett, hogy a szakszervezeti törekvések nemcsak a díszletesek körében lesznek majd divatosak, hanem átterjednek a filmszakma többi szereplőjére, például a rendezőkre, színészekre is. Ne adja az ég, hogy még ők is egyre több pénzt kérjenek a munkájukért cserébe! Így még mielőtt lehetőségük lett volna érdekképviseleti okokból tömörülni, Mayer gyorsan kitalálta, hogy létrehoz egy saját egyesületet, amely évente díjjal tünteti ki tagjait, ezzel elvonva figyelmüket a valódi problémákról.
1927 januárjában harminchat rendező, színész, forgatókönyvíró, producer és technikáért felelős dolgozó kapott meghívást az alakulóban lévő AMPAS bankettjére Los Angelesben. A partin Mayer elmondta az összegyűlteknek, hogyha belépnek az Akadémia tagjainak sorába, jobb munkakörülményekre számíthatnak majd, és övék lehet a dicsőség, hogy egy ilyen elit szervezethez tartozhatnak. Az Akadémia látszólag a tehetségek felkutatását tűzte ki célul, a meghívásos jelleg miatt valójában azonban mintegy szakszervezetként is működött. Azáltal, hogy létrehoztak egy írókat, rendezőket és más kreatív munkásokat képviselő kereskedelmi szervezetet, Mayer és nagyhatalmú barátai megakadályozták a tagokat abban, hogy a hollywoodi építőmunkások példáját követve szakszervezetekbe tömörüljenek. A díjak kiosztásával pedig a szakmabelieket versengésre sarkallták, így eszük ágában sem volt a vezetőik ellen fordulni. Rooney Elmi, a Hyperallergic.com egyik írója szerint maga Mayer fogalmazott így: „Úgy találtam, hogy a legjobb módja annak, hogy kezeljük a filmeseket, ha kitüntetéseket akasztunk rájuk. Ha kupákat és díjakat adok nekik, nyakukat törik majd, hogy azt produkálják, amit én akarok. Ezért jött létre az Oscar-díj.”
A rájuk akasztott kitüntetés
Az első Oscar-díjátadóra 1928 májusában került sor a Hollywood Roosevelt Hotelben és 12 kategóriában hirdettek ki nyerteseket. A banketten 270-en vettek részt, és nagyjából negyed óra alatt lezavarták az egészet, mert már az esemény előtt tudni lehetett, hogy ki nyer. Ezzel szemben az utóbbi évek díjátadóin több, mint kétezer vendég ült a Dolby Theater soraiban és három órába is beletelt, mire felsorolták a két tucat kategória nyerteseit, akik aranyszoborral térhettek haza. Apropó, szobor: talán többen tudják, hogy az Oscar-szobornak ez csak a beceneve, a hivatalos elnevezés Academy Award of Merit. Több legenda is övezi, hogy a Cedric Gibbons által tervezett aranyozott, bronzból készült férfialaknak miért lett Oscar a neve. Bette Davis, Sidney Skolsky író és az Akadémia egyik korábbi könyvtárosa, Margaret Herrick is magát jelölte meg névadóként. A lényeg, hogy valamelyiküket egy Oscar nevű férfira emlékeztette a szobrocska, melynek alján öt mélyedést találunk, mely az írókat, rendezőket, producereket, színészeket és technikai stábot jelképezi, a kezében tartott kard pedig a filmipar védelmezésére utal.
1927-től kezdve tehát az Akadémia élt és virult, és éves működésének csúcspontját az Oscar-díjátadó képezte, melyet 1953-tól kezdve már a televízió is közvetített. De mit csinál a szervezet az év többi részében? Ahogy fogalmaznak, az Akadémia elsődleges munkáját a „mozgóképek megőrzése, restaurálása, dokumentálása, kiállítása és tanulmányozása” jelenti. Ezzel összefüggésben üzemeltetik a Margaret Herrickről elnevezett könyvtárat, mely „a mozgókép, mint művészeti forma és ipar történetével és fejlődésével foglalkozó, világhírű referencia- és kutatási gyűjtemény”, írják honlapjukon. Az 1928-ban alapított, jelenleg Beverly Hillsben található könyvtár előzetes bejelentkezés alapján látogatható, és egész évben használják a diákok, tudósok, történészek és iparági szakemberek. Az Oscar-díjon túl a szervezet más díjakat is oszt még, például az igazgatóság által odaítélt, Governors Awards-nak nevezett tiszteletbeli Oscar-díjakat (Irving G. Thalberg-emlékdíj, Jean Hersholt Humanitárius Díj, Életműdíj) és Diák Oscarokat is.
Tagok és botrányok
A jelenleg Sid Ganis vezette Akadémia ma egész pontosan 9921 tagot számlál, továbbra is csak meghívásos alapon lehet bekerülni (két meglévő tag ajánlása kell hozzá), és a legutóbbi bővítés tavaly júniusban volt. A Hollywood Reporter szerint, ha mindegyik felterjesztett szakmabeli elfogadta a meghívást, akkor az Akadémia tagjainak 34%-a lesz nő, 23%-uk lesz Amerikán kívüli és kevesebb, mint kétezer olyan tag lesz, aki nem fehér bőrű. Így a szervezet hiába igyekszik inkluzívabb lenni – melyhez nagy löketet adott a 2015-ös #OscarsSoWhite botrány –, sokszínűség terén még mindig jócskán le vannak maradva. Valahogy úgy, mint a Golden Globe-díjakért felelős HFPA.
De a sokszínűség mellőzése nemcsak a tagok, hanem a jelöltek terén is megmutatkozik, az említett hashtag ugyanis arra utalt, hogy a színészkategóriákba kizárólag fehérbőrű jelölteket sikerült beválogatni. Persze nem ez az egyetlen botrány, ami az Akadémia utóbbi évtizedeit övezi, elég, ha a Will Smith-pofonra vagy a 2017-es legjobb film-fiaskóra gondolunk, amikor tévesen a Kaliforniai álmot jelentették be győztesként a valódi nyertes Holdfény helyett. Fontos még megemlíteni, az Akadémiával együtt más szervezetek is komolyan fontolgatják a női/férfi színészkategóriák egybeolvasztását, és a nemek szempontjából semleges díjkiosztókat sürgetnek, ezzel is kinyitva az ajtókat a filmszakma azon színészei között, akik identitásukat nembinárisként vagy transzneműként határozzák meg.
Az emberek mindeközben egyre kevésbé kíváncsiak az Oscar-díjátadókra (meg úgy általában a gálákra), 2015 óta egyre csak csökken a show nézettsége. Nyolc éve még 43,7 millióan kapcsoltak a tévéközvetítésre. A. mélypont 2021-ben jött el, amikor csupán 10,4 millió ember akarta élőben nézni, hogy kik viszik haza a szobrocskákat. Tavaly sikerült ötmillióval feltornázni ezt a számot, meglátjuk, idén hányan lesznek kíváncsiak a 95. Oscar-díjátadóra.
