Amit nem tanítottak az Aradi vértanúkról

Ahogy közeledik október 6-a az iskolában mindig évről-évre meg kell tanulni a vértanúk neveit, de arról, hogy kik is voltak ők pontosan nem sokat tudunk. Összeszedtünk pár érdekességet, amit biztosan nem tanítottak.

Az aradi 13 vértanúnak ugyanazon a napon és ugyanazon okból kellett meghalnia: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt játszott szerepük miatt. Ugyan összesen 16 vértanú volt, Aradon aznap tizenhármat végeztek ki.

aradi vértanúk, október 6, arad,
Fotó: Wikipédia

Knezić Károly

Knezić Károly horvát származású volt, de végül feleségével Egerben telepedett le. A világosi fegyverletétel után az aradi börtönbe került. Felesége gyakran látogatta, ám az Egerben kezdődő szüret miatt szeptember végén elköszönt sorsára váró férjétől, és a szüretnek szentelte az idejét. Utolsó találkozásuk alkalmával Knezić Károly hazaküldette lányainak érdemrendjeit, melyek a mai napig leszármazottainál vannak.

Nagysándor József

Sándor József János néven született Nagyváradon. Életének utolsó óráiban ezt az üzenet írta nagybátyjának, a kalocsai érsekség orvosának:

,,Tisztelt kedves jó Bátyám!
Mit a sors reám mért – nehány óra múlva tűrni fogom – de nyugott lelkiösmérettel s tiszta öntudattal – tsókolom kedves Bátyámnak atyai – kedves jó nénémnek anyai kezeit – köszöntöm tsókolom Emmit, Ninát – Kováts Rózát, Szabó Gyurit gyerekeivel együtt s Csernust – Isten áldása mindnyájokra – kivánja lelkeből Tisztelt kedves Bátyámnak alázatos ötse Józsi”

Damjanich János

Felesége az utolsó pillanatig Damjanich Jánossal töltötte az időt. Szerelme a férfi iránt akkora volt, hogy ugyan férje halála után még hatvan évig élt, soha nem kereste férfiak társaságát. Az ítéletet végrehajtó, felmondási idejét töltő hóhér Damjanich nagy tisztelője volt, így az áldozatok kötelező levetkőztetése után hazahordta a vértanúk ruháit. Fia az 1900-as években úgy emlékezett vissza, hogy apja a halála napjáig hordta Damjanich fehér köpenyét.

aradi vértanúk, október 6, arad
Fotó: Wikipédia

Aulich Lajos

Csendes, de kemény ember volt, aki a hadseregre tekintett úgy, mint családjára, így soha nem nősült meg. Bosszantotta az emberi butaság, ami eltűri a zsarnokságot. Kossuth tábornoka lett, de reumatikus fájdalmai miatt egy időre felmentést kért szolgálatai alól. Ekkor Budára, a Császár-fürdőbe járt gyógyulni. Az aradi döntés idején akárcsak társai, ő sem kért kegyelmet.

Láhner György

1795-ben született október 6-án. 1848-ban fegyverkezési és hadfelszerelési főfelügyelővé nevezték ki, és azt kapta feladatául, hogy felfuttassa a magyar fegyvergyártást. Szorgalma eredményre vezetett, ugyanis munkája gyümölcseként többszörösére nőtt a fegyverek gyártása Magyarországon. Az ágyúkra Zrínyi Miklós egyik hadtudományi írásának főcímét íratta: ,,ne bántsd a magyart!”

Poeltenberg Ernő

Gazdag osztrák szülők gyermeke volt. 21 éves korában a császári-királyi hadsereghez szegődött, mint hadapród, húsz évvel később pedig alezredes lett Görgey Artúr parancsnoksága alatt. A kötél általi halálra ítéltek közül elsőként akasztották fel. Utolsó mondata a bitófa alatt így szólt: ,,szép deputáció megy Istenhez a magyarok ügyében reprezentálni”.

Thorma Janos, aradi vértanúk, október 6, arad
Fotó: Wikipédia

Leiningen-Westerburg Károly

Németországban született elszegényedett főnemesi családban. 1844-ben megnősült, így felesége révén magyarországi nagybirtokos lett. Ugyan magyarul csak egy-két szót tudott, katonái tisztelték, és viszont. Kérésének eleget téve október 6-a után testét sógora monyorói birtokán helyezték örök nyugalomra, csak 1974-ben került át az Aradi Emlékoszlop kriptájába.

Török Ignác

Egyike volt a négy magyarnak a tizenhármak közül. Kötél általi halálra ítélték, ám az akasztást ,,nem várta meg”, infarktust kapott, mielőtt végrehajtották volna az ítéletet. Testét holtan lógatták a bitófáról. Infarktusának körülményei ismeretlenek, de mivel jó párszor nézett farkasszemet a halállal harcai során, feltétezhetően nem a rettegés okozta végzetes rosszullétét.

Vécsey Károly

Lengyelországban született, de nyarait a solti Vécsey kastélyban töltötte, mely ma könyvtárként funkcionál. Feleségét, Duffaud Karolinát halála előtt két hónappal vette feleségül. Így búcsúzott tőle:

,,Drága, imádott Linám!

Szeretett, erényes, legkedvesebb feleségem! Látom, ez életem utolsó pillanata – meg kell halnom, tehát még egyszer Isten veled, óvjon Isten, vezessen minden lépésedben – utolsó leheletem, Lina, hogy odaát egy jobb életben bizonyosan újra egyesülünk. Isten veled, jó lélek, és bocsáss meg mindazért a fájdalomért, amit talán akaratlanul is okoztam neked; csókollak, csókolom kedves lányomat – lányodat – Gizellát. Isten veled.

Szerencsétlen Károlyod”

aradi vértanúk, október 6, arad
Fotó: Wikipédia

Kiss Ernő

Özvegyemberként került Aradra, ám élettársától négy gyermeket hagyott félárván. Eredetileg kötél általi halál várt rá, de mivel császári csapatok ellen harcoló katonákat nem vezényelt, így enyhítettek büntetésén, és golyó általi halálra változott az ítélet. Az első lövés a vállát találta el, a kivégzőosztag tanácstalanul várta a parancsot, amit legnagyobb meglepetésükre magától Kiss Ernőtől kaptak: ,,tűz!” Testét családja utasítására kilopták az aradi várból, talicskán tolták Arad egy kis utcájának bérelt szobájába, ahol rendbe hozták, koporsóba tették, és álnéven eltemettették az aradi temetőben.

Schweidel József

Ellentétben társaival Schweidel József a végsőkig hitt abban, hogy kegyelmet kapnak. Egyfajta kegyelemben részesült csupán: három társával együtt akasztás helyett katonai becsületük megtartásával golyó általi halálban részesülhetett. Naplójában félve beszélt felesége és három lánya jövőjéről, és segítséggel eljuttatott nekik 66 forintot. Legnagyobb gyermeke szintén Aradon raboskodott, ám nem sokat találkoztak ebben az időszakban.

Dessewffy Arisztid

Magyar családba született. Akárcsak társai, hamar katonának állt. Családot is alapított, ám felesége és gyermekei idejekorán meghaltak. Halálának évében feleségül vette Szinnyei Merse Emmát, s esküvőjükről rögtön visszament a katonai táborba. Legközelebb már csak az aradi fogságban láthatta feleségét. Az ítéletére váró Dessewffy utolsó gondolatai is Emma körül jártak: arra kérte a szintén raboskodó Máriássy János ezredest, hogy ha kijut, viselje gondját feleségének. A férfi 1856-os szabadulása után teljesítette az ígéretét, és feleségül vette az özvegyet.

Lázár Vilmos

Karrierjét a vasútnál kezdte főpénztárosként. A ’48-as események hatására jelentkezett a győri honvédzászlóaljhoz, és kiváló képességeinek hála hamar százados vált belőle. Csupán 31 éves volt az ítélet végrehajtásakor. Elsőként őt lőtték le társai közül. Testének maradványait sokáig keresték, s végül csupán 1913-ban találták meg az aradi vár sáncában, majd helyezték örök nyugalomra az emlékoszlop sírboltjában.

Ezen a napon nem csak 13 magyar lelkű forradalmár vesztette életét Aradon, hanem gróf Batthyány Lajos, az első magyar kormány miniszterelnöke is hasonló sorban részesült Budapesten.

Rájuk emlékezünk október 6-án.

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Gyökerestül megváltozott az élete a Squid Game 77 éves sztárjának