Március 27-e a színház világnapja, nem is emlékezhetnénk meg erről a jeles ünnepről szebb módon, mint hogy összeválogatunk ötöt Földünk legcsodásabb építményei közül.
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem színházba menni mindig ünnepnap. Az évek során szerencsés módon egyre több alkalmam volt eljutni a szimpatikusnak vélt előadásokra, ám a darab kezdetéig bennem fokozódó izgalom, az otthoni készülődés jelentősége a mai napig nem látszik csökkenni. De nemcsak a megtekintett előadástól, annak üzenetétől érzem magam többnek, hanem általában a helyszín varázsától is. Magyarország tele van csodás, egyedi színháztermekkel és patinás épületekkel, azonban ma, a színház világnapja alkalmából kicsit határainkon túlra tekintettem, és összegyűjtöttem öt olyan intézményt, amelyekben nagyon szívesen megnéznék egy előadást – még olyat is, amit milliószor láttam már.
Elgin and Winter Garden, Kanada
A világ utolsó működő, VII. Eduárd-kori emeletes színházát találjuk Torontó belvárosában, a The Winter Garden nevet viselő intézmény ugyanis 1913-ban épült az Elgin tetejére, a hetedik emeletre. Az egyazon épületben található két színház külön intézményként üzemel, az Elginben szokták tartani a Nemzetközi Torontói Filmfesztivált, immár több, mint negyven éve. A Winter Garden pedig eredetileg zenés vaudeville daraboknak adott otthont, ezért is húzták fel az Elginre a századfordulón, és az enteriőrnek köszönhetően az ember tényleg egy kertben, lugasban érezheti magát. Fatörzsek, levelek veszik körül az embert a nyolcvanas években felújított komplexumban, az emeletes színház pedig egyedülálló élmény nyújt bárki számára. Minden hétfőn és szombaton idegenvezető segítségével lehet körülnézni a pazar épületben, de a programajánló oldalak azt javasolják, hogy a hagyományos módon élvezzük ki a látványt, vagyis nézzünk meg ott egy darabot.
Theatre Antique d’Orange, Franciaország
Franciaország délkeleti részén, Vaucluse megyében fekszik Orange, amit még a rómaiak alapítottak időszámításunk előtt 35-ben. Az ott található félköríves színház az első században épülhetett, mely ma a legjobb állapotban fennmaradt római kori színházak közé tartozik. Az egykor Arausionak hívott római település polgárainak életében fontos szerepet játszott a teátrum, akik szabadidejük nagy részét itt töltötték, hiszen a nap szinte minden percében történt valami a színpadon – pantomimtól elkezdve a verses előadásokig. A Nyugat-Római Birodalom bukása és a kereszténység megerősödésének idején aztán bezárt, évtizedeken át védelmi bástyaként működött, az 1100-as évektől kezdve templomként funkcionált. A 16. század vallási háborúiban rengeteg menekültnek adott otthont, majd az 1800-as évek közepén elkezdték a renoválását. Múltidézésként rendezték meg akkoriban minden évben a „Római Fesztivált”, az egykori birodalomra emlékezve, a 20. században pedig a francia klasszikus színház szinte minden egyénisége fellépett itt, köztük Sarah Bernhardt is. Napjainkban a nyári operafesztiválnak (Chorégies d’Orange) ad otthont, 1981 óta pedig az UNESCO világörökségi listájának része.
Shakespeare’s Globe, Nagy-Britannia
A világhírű drámaíró nevéhez fűződik az eredeti Globe Színház, melyet Shakespeare és társulata 1599-ben nyitott meg a Temze partján Londonban, és ahol az ő műveit adták elő a színészek. Alig tizennégy évvel később egy színpadi ágyútűz miatt a fából készült épület leégett. Újraépítették, de 1644-ben a puritánok a polgárháború csatái alatt a földdel tették egyenlővé. Így érkeztünk el a harmadik Globe-hoz, melynek építését az amerikai színész-rendező Sam Wanamaker (a Harry Potter-filmek Madam Hoochának, Zoë Wanamakernek az édesapja) kezdeményezte 1970-ben. Az Angliában letelepedett művész alapítványt hozott létre a költségek összegyűjtésére, és 1997-ben meg is nyitott a színház Shakespeare’s Globe néven. Nemcsak élethű mása az eredetinek, még az anyagok is stimmelnek s korabeliek, tégla, tölgyfa, vályog, szalma alkotja, és napjainkban is játszanak benne Shakespeare-darabokat, mostanában például a Hamletet és A velencei kalmárt.
Odeon of Herodes Atticus, Görögország
Az operadíváktól egészen a tenorokig a világ legnevesebb előadói léptek már fel Athén legszebb színpadán, többek között Frank Sinatra és Luciano Pavarotti is. Az Akropolisz délnyugati lejtőinél találjuk a lélegzetelállító szabadtéri színházat, melyet a görög főváros egykori vagyonos támogatója és politikusa, Herodes Atticus építtetett feleségének, Rigillának 161 környékén. Fénykorában ötezer ember is elfért a helyik által Herodeonnak hívott teátrum lelátóin, mely a város harmadik ilyen építménye volt. A félköríves nézőtér harmincöt sorában ma 4680 fő foglalhat helyet, és teheti ezt közel hatvan éve a felújítás óta. Ma az Athens Epidaurus Festival nevet viselő művészeti rendezvény fő játszóhelyszíne, melyet 1955 óta minden évben megrendeznek a városban. A balettől elkezdve az ókori görög tragédiákig mindenféle műfaj képviselteti magát az ódon színpadon, de bármit is nézzünk meg, a hely atmoszférája miatt biztos, hogy egész életünkben emlékezni fogunk rá.
Palacio de Bellas Artes, Mexikó
Szépművészeti Palotának is fordíthatjuk e csodás épület nevét, mely Mexikóváros kulturális központja. Kilóg a listánkból annyiban, hogy nemcsak színház, hanem két múzeum is működik benne. Építése 1904-ben kezdődött meg, és az eredeti tervek szerint a mexikói függetlenségi háború kitörésének (1810) századik évfordulójára készült volna el, de az építkezés végül 1934-ig húzódott a forradalom miatt. Külseje art noveau stílusban épült, belül viszont az art déco dominál, és fontos szerepet kaptak a díszítésben Mexikó őshonos állatai is. Az építtető Adamo Boari egy magyar művészt, Maróti Gézát kérte fel, hogy alkossa meg a színház belső terét, így Mexikóváros egyik ékkövének kupolája és mennyezete az ő keze munkáját dicséri és őrzi. A palota tánc-, opera-, zenei, színházi és irodalmi előadásoknak is otthont ad, igazi nyüzsgő kulturális komplexum.
