,,Örömmel olvastam hasonszőrű versét/S ha interjút akar, támogatom tervét” – (vers)interjú Aranyosi Ervinnel

Nagyon szerettem volna interjút készíteni egyik kedvenc kortárs költőmmel, Aranyosi Ervinnel, ezért versben kerestem meg, amire – nem meglepő módon – versben jött a válasz.

Rendhagyó módon ezúttal bepillantást engedünk az interjúra való felkérés kulisszatitkaiba, és az általunk felvetett kérdésekre kapott válaszokat is megmutatjuk, így akinek hirtelenjében nincs kedve sokat olvasni, az Aranyosi Ervin válaszversén keresztül is sokat megtudhat a költőről. Aki azonban a részletesebb verzióra kíváncsi, az a verspárbeszéd alatt olvashatja a teljes interjút.

 Karsa Tímea – 2022.01.31.
  
 Kedves Ervin, Ön olyan kedves nekem,
 Kérem hát szépen, beszélgessen velem!
 A Colore.hu-tól írom szerény e-mailem,
 A kérdésekkel finom leszek, ezt ígérem!
  
 Nem találtam interjút, nem volt semmi konkrét,
 Pedig áttúrtam érte a teljes magyar Googlét!
 Szeretem verseit, miket meglátok a neten,
 A sorok sokszor szinte együtt élnek velem.
  
 Ha megtenné, hogy mesél, talán nem bánná,
 Jó lenne, ha idejét kicsit nekem szánná!
 Jó vagyok interjúban – sok rá a tanú,
 Remélem, nem él már Önben semmiféle gyanú!
  
 Aranyosi Ervin – 2022.02.01.
  
 Köszönöm költőtárs, megkaptam levelét,
 Melybe rím és ritmus egyaránt belefért.
 Örömmel olvastam hasonszőrű versét,
 s ha interjút akar, támogatom tervét!
  
 Hogyan is történjen ez a beszélgetés,
 az élőszó a jobb, vagy papírra vetés?
 Vajon mi érdekli szerény életemből,
 csak kíváncsiságból, kérdésként vetem föl.
  
 Jó lesz telefonon, legyen élőn szólva?
 Vagy levelezésként, rendre válaszolva?
 Megadom a számom, ha fel akar hívni,
 Mit akar megtudni, mit szeretne írni?
  
 Elérhetőségem, itt lesz a vers alatt,
 és az interjúhoz ajánlom magamat!
 Keressen nyugodtan, nem fogok elfutni, 
 s tán válaszaimmal többre is fog jutni!
  
 Karsa Tímea – Aranyosi Ervin: Versinterjú
  
 Köszönöm a választ, mit korán reggel láttam, 
 Úgy örültem neki, hogy kivetett az ágyam!
 Rögtönzés mellett olyat kérdeznék,
 Mit költői szemmel jogosnak éreznék:
 Mi van, ha nem jön a múzsa, a homloki csókkal,
 Hiába kéri őt kedves, hívó szóval?
  
 A múzsa mindig jön, hiszen itt él velem,
 Ő a feleségem, imádott hitvesem!
 Nem kell külön kérnem, támogatja munkám,
 Kedves kritikáját, csókját meg nem unnám!
  
 Mikor írta első versét, ki volt a címzett?
 Ebben hány átgondolt, vállalható rím lett?
  
 Elég régen, talán tízéves lehettem,
 Mikor első versem papírra vetettem.
 Az édesanyámnak születésnapjára,
 Csupán négysoros volt, tán elavult mára.
 A soroknak végén jók voltak a rímek,
 - lehet egy vers frappáns, mit egy gyermek ír meg.
 Ám még fontosabb volt benne a jó szándék,
 Hadd legyen a versem gyermeki ajándék!
  
 Milyen az ihlet, honnan lehet kapni,
 Mi tud az emberre erősen tapadni?
 Mit olvas szívesen, régit vagy mait?
 Szabó T-t, Varrót, Aranyt vagy Ady-t?
  
 Egy kép, egy gondolat ihletként tud hatni,
 Belső késztetésként lendületet adni.
 Ám néha úgy érzem, versem légből kapott,
 Odafentről küldik, mit a jó sors adott!
 Régebbi költőink hatnak főleg reám,
 A ma felkapottak hígak, mint a teám.
 Mintha a gondolat már elveszett volna,
 És az irodalom butításról szólna.
 Vagy a vers szövege értelmes lehetne,
 De nincs ott a ritmus és a rím se benne.
 Rövidke sorokra tördelik a prózát,
 Mintha a vaskorból áthoznák a rozsdát.
 Rím és ritmus nélkül miért hívják versnek?
 Divat mentén írva ártanak a nyelvnek.
 Torzítják a magyart idegen szavakkal,
 Fáj a költő szíve, ha ilyet tapasztal. 

Most, hogy rímben megismerhettük Önt, kicsit részletesebben meséljen az első élményeiről, mint kezdő költő!

A legelső versemet 8-10 éves korom környékén írtam anyukámnak. A születésnapjára készült, és volt benne rím és ritmus is, úgyhogy nagyjából megfelelt annak, amit egy verstől elvárhatunk. A másodikat akkor írtam, amikor a Honfoglalásról tanultunk az iskolában. Egy eposzt terveztem, de végül csak nyolc versszakig sikerült eljutnom. Ezután csak a szakmunkásképzőben írtam egy-két dalszöveget saját kis, barátokból álló, nem valódi együttest alakítva. Ezután sokáig nem írtam verseket.

Mi volt a következő alkalom, ami megihlette?

Amikor az esküvőnkre készültünk a feleségemmel, a meghívóra írtam egy nyolcsoros verset, a feleségem pedig rajzolt egy fiú és egy lány nyuszit, akik összeházasodnak. Kialakult nálunk később egy családi megszokás, ami a húsvétot érintette, mert nem mehettem oda a feleségemhez azzal, hogy ,,Zöld erdőben jártam”, hanem saját verset írtam, és ez azóta is hagyomány. Természetesen a név-, és születésnapokra is készültek személyre szóló verseim.

Ötven éves kora környékén kezdett el igazán aktívan verseket írni. Miért pont ekkor?

Volt egy Titok klubunk, ami az azonos című film miatt alakult. Spirituális dolgokról beszélgettünk, és itt alakítottak egy Mosolyogj Magyarország Mozgalmat, és egy ezzel kapcsolatos beszélgetés után hirtelen felindulásból írtam egy indulót a csapatnak. Ezután készítettem még egy párat, és innentől kezdve mindennap írtam verseket.

Miről írt?

Lassanként kialakult, hogy miről szóljanak a versek: leggyakoribb témáim a szeretet, a mosoly, az emberi kapcsolatok, az ember és a természet viszonya. Képekből, gondolatokból, a tanulmányaimból, sok mindenből ihletet tudtam meríteni. Úgy gondolom, hogy ,,az égiektől” kapok bizonyos támogatást a verseimhez, és azóta állandóan írok, legalábbis naponta egyet-kettőt biztosan. Most nagyjából hat-hétezer versnél járhatok.

Aranyosi Ervin egy író-olvasó találkozón
Aranyosi Ervin egy író-olvasó találkozón / Kép forrása: Aranyosi Ervin

Meg lehet élni versírásból?

Néhány éve elkezdtem egy szolgáltatást, és rendelésre írok verseket. Készítettem már így születésnapra, esküvőre, ballagásra, óvó- és tanárnénik búcsúztatására is, de olyan is megesik, hogy temetés vagy éppen nyugdíjba vonulás alkalmából kérnek verset. Ehhez a megrendelő megírja nekem azt, hogy kinek lesz a vers, milyen alkalomra és hogy mit szeretne viszont látni benne: érzéseket, gondolatokat, tulajdonságokat, amiket annyi versszakban írok meg, ahányat a megrendelő igényel. Ezeket nyilvánvalóan nem tehetem ki Facebookra és a honlapomra sem, mert nem a nagyközönségnek szól és ez a munka bizalmas, ám a megrendelő élhet azzal a jogával, hogy kitegye a saját oldalára.

Mi van, akkor, ha nem megy a versírás? Volt már, hogy tehetetlenül ült egy megrendelés fölött?

Akad olyan napom, amikor fáradt vagyok, és semmi sem jön össze, akkor másnap kerül rá sor, de általában egy hetes határidővel vállalom a versírást, és ilyen hosszú alkotói válságom még sosem volt. Általában határidő előtt teljesítem a felkérést.

Ismert költő, mégis csak az interneten lehet találkozni a verseivel, könyvesboltokban nem. Ennek mi az oka?

Az ismertség és az elismertség között van némi különbség. Verseim az internetnek köszönhetően a magyarokhoz eljutnak, így nagyon sokan ismerik és szeretik a verseimet országhatáron belül és azon kívül is, vagyis ilyen szempontból ismert vagyok. Az elismertség, a díjazás, vagy támogatás, az már más tészta, de nekem annál sokkal fontosabb olvasóim véleménye, elismerése! Valójában egyetlen kiadó sem keresett meg még azzal, hogy szeretné a könyveimet a vállaira venni. Az elején egy kiadó céggel próbálkoztam, de sajnos pórul jártam, mert több ügyeskedő, pénzéhes könyvkiadó élősködik a magyar szerzőkön, ezért végül úgy döntöttem, hogy inkább saját magam jelentetem meg a köteteimet. Egy ismerősöm, aki értett a tördeléshez, szépen megcsinálta a nyomdai előkészítést, én pedig kerestem egy nyomdát és kinyomtattattam. Könyveim azóta a saját webáruházamon keresztül rendelhetők meg, ugyanakkor a könyvnagykereskedelem anyagias feltételei miatt könyvesboltokban nem kaphatók. Hasonló okok miatt nem jutnak el a könyvtárakba sem.

Leggyakoribb témái a szeretet, a mosoly, az emberi kapcsolatok, az ember és a természet viszonya
Leggyakoribb témái a szeretet, a mosoly, az emberi kapcsolatok, az ember és a természet viszonya / Kép forrása: Aranyosi Ervin

Ennyire nehéz a költői sors manapság?

Nem irigylem azt, aki erre az útra téved, mert ha nincs kiadó és tőke a háttérben, nehéz bármire vinni a mai világban. Régebben a jobb szerzők meg tudtak élni munkásságukból.

Milyen kötetei vannak?

Felnőtt és gyermek verseket, versesmeséket is írok. Eddig huszonöt kötetem jelent meg, egy pedig éppen nyomtatás alatt áll. Tíz felnőtt kötetem van már, és hat mesekönyvvel is büszkélkedhetem, valamint van egy nyolc kis kötetből álló sorozatom is, amit a Facebookon ismerőseim által kirakott képek alapján írtam, mindegyik vers egy-egy kép alapján készült. Ezek között van két témáját tekintve vegyes, gyerekeknek szóló verseskötet, amely állatokról és a gyermeki életet érintő témákról szól. A sorozatban van három cicás, egy lovas és két kutyás kis kötet. A Csodálatos madárvilág című kötetben pedig természetfotós barátaimmal fogtunk össze egy ismeretterjesztő fotós könyv létrehozására, és 154 Magyarországon honos madárfaj bemutatását tűztük ki célul, a csodaszép fotókkal illusztrált versekkel. A két hangoskönyvem CD-in a verseket Török Tünde adja elő, és Hegedűs Gábor által feldolgozott népzenei részletek kötik össze a meséket.

Említette, hogy dalszövegírással is foglalkozik. Van különbség dalszöveg és vers között?
A dalszövegek és a versek között leginkább formai jellegű különbség van: A dalszövegekben általában szükség van verse-re és refrénre is és nem árt, ha a dallam és a dalszöveg között ritmikailag összhang van. Nemcsak dalszövegekből születik azonban dal, gyakori, hogy a verseimet zenésítik meg. Volt egy Erdélyből származó együttes, a Transzilvorium, akik New Jerseyben élnek, ők például az Angyali gondolatok című versemet zenésítették meg, de felkérésükre írtam az Édes hazám című dalszöveget. Sajnos olyan zenésztársakat egyelőre nem találtam, akikkel rendszeresen lehetne együtt dolgozni. Eddig 178 dalszöveg várja a weboldalamon, hogy megzenésítőre, előadókra találjon, de ez folyamatosan bővülni fog. Eddig mintegy ötven dalt készítettünk különböző előadókkal (Karády Istvánnal, Hegedüs Gáborral, Komlósi Ferenccel, Schwenk Andrással, Babóti Jenővel, Pál Ferivel, Ötvös Gáborral, Gajdó Tiborral és más zeneszerzőkkel.)
Több külföldi dal magyarítása is fűződik a nevemhez, pl. a Kelly Family, Pink Floyd, Slade, Nazareth, Balckmore’s Night, Uriah Heep, Enya, Deva Premal, stb.

Nincs olyan vágya, hogy egy magyar színész elmondja valamelyik versét?

Annak idején volt ilyen vágyam, de az akkor nem jött össze. Az utóbbi időkben néhányra azonban sor került (Csiki Hajnal, Csórics Balázs, Molnár Ervin) és több színész is bejelentkezett, hogy elmondaná egy-egy versemet, de korábban is voltak sikerélményeim: néhány éve karácsony után, egy ismerősöm szólt, hogy most volt a József Attila Színház évadzáró előadásán, ahol Nemcsák Károly az én versemmel indította az estet. Tavaly Győrfi Pál is elmondta a Hamburger című írásomat a költészet napja alkalmából, amikor nagy port kavart, hogy a mentők elmentek hamburgerezni. Ugyan nem feltétlenül illett oda, mégis érdekes volt hallani. Én magam is szerepeltem a televízióban, de inkább a Hahota jógával kapcsolatban kerestek.

Elsősorban minek tartja magát? Nevető jóga vezetőnek vagy költőnek?

Elsősorban költőnek, de a hahota jógát is nagyon szeretem művelni. Sokáig foglalkoztam nevető jógával, amikor játékos gyakorlatokkal válunk ki spontán nevetést. Egy alkalommal a Szemlőhegyi barlangban tartottunk foglalkozást. A résztvevőket két csoportra osztottuk, és amikor elhangzott az, hogy a csapat egyik része Aranyosi Ervinnel megy Hahota jógázni, megkérdezte egy kislány, hogy: ,,Ez az az Aranyosi Ervin? Egy élő költő?” Kiderült, hogy az én versemmel lett kerületi harmadik helyezett egy versmondó versenyen, és nagyon örült, hogy személyesen találkozhatott az ,,élő költővel”. Néha a jógát összekötöm egy író-olvasó találkozóval, amikor is nevetéssel feldobom a hangulatot; az emberek agyát felfrissíti az oxigén, jobban tudnak figyelni, így a felolvasással tökéletes élményt tudok nyújtani. Ilyenkor a két kedvenc munkám együtt van jelen.

Nyitókép forrása: Aranyosi Ervin

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Így épít a nemet mondás művészete – 3. rész