Móricz Zsigmond 101 éve megjelent, emberséget és tisztaságot felmutató önéletrajzi vonatkozású regényének színpadi adaptációjához, Lackfi János dalszövegeivel írt színes-szagos dalokat az Apnoé zenekar.
Az Apnoé zenekar stabilan tartja a helyét a magyar formációk legjobbjai között, akiknek különleges hangzásviláguk mellett, kreatív és egyedülálló zenés ötleteik is meghozták a sikert. A közönség imádja őket, akárcsak azt a stílust, amivel az olvasás hónapját is képesek voltak még jobbá tenni. A velük készült interjúnkban új albumukról, róluk és persze az olvasásról is faggattuk őket.
Gyerekkorotokban hogy álltatok a kötelező olvasmányokhoz? Melyik volt a kedvencetek?
Az első olyan élményem, amikor nem tudtam lerakni a könyvet és magába szippantott a történet, a Pál utcai fiúk kapcsán volt. Ha őszinték akarunk lenni, akkor most újraolvasva kerülnek helyre a dolgok.
Most van az olvasás hónapja. Mi számotokra az olvasásban a legjobb dolog?
Az olvasás menedék, orvosság, utazás, inspiráció, tudás és összekapcsolódás.
Miért pont a Légy jó mindhalálig és a Kincskereső kisködmön megzenésítésére esett a választásotok?
A Kincskeresőnél nem volt kérdés, szeretjük a történetet és azért a kihívást is kerestük. A Légy jó mindhalálig esetében János “megszavaztatta” a közösségi oldalán, hogy a Tüskevár és Móricz regénye közül melyiket vennék szívesebben a követők.
Lackfi János nem kis név a hazai irodalomban. Hogyan alakult ki az Apnoé és János közös munkája?
Talán a Kaláka versudvarban találkoztunk először, ott hamar kiderült, hogy jó pár dologban egy rugóra jár az agyunk, így mikor új gyerekműsoron törtük a fejünket, nem is volt kérdés, hogy Jánost keressük meg az együttműködéssel. Nagyon örültünk és megtisztelőnek érezzük, hogy elvállalta és a részleteket már együtt dolgoztuk ki.
Mik a visszajelzések, zenésen jobban szeretik a fiatalok az irodalmat?
Igazából mi csak a történeteket, vagy annak lényegi elemeit meséljük újra, játékosan, zenékkel körítve, egy órácskába sűrítve. Az olvasás élményét nem is akarjuk és nem is lehet helyettesíteni, de ha valaki emiatt ragad könyvet, annak nagyon örülünk.
El tudjatok képzelni, hogy a hazai rádiókban ilyesmi szóljon, vagy ez direkt edukációs céllal készült?
Ez maximum gondolatkísérlet szintjén működhet, és elég utópisztikusan hangzik. Húsz éve turnézó zenekarként elmondhatjuk, hogy bőven megtalálja muzsikánk a saját közönségét anélkül, hogy a hagyományos értelemben vett rádiók rendszeresen játszanák őket. Manapság az online tartalmakat szolgáltató oldalaknak köszönhetően úgyis mindenki magának állítja össze a saját rádióját.
Melyik a kedvenc sorotok az elkészült lemezről?
Nehéz pár sort vagy akár dalt is kiemelni a lemezről. Az egész hangulatát szeretjük, ahogy azt is, hogy az alkotás folyamatából rengeteg jó emlék jut eszünkbe egy-egy dal kapcsán.
Melyik regényeket tervezitek még megzenésíteni?
A sorozatot biztosan folytatjuk ugyanezzel a koncepcióval, de hogy melyik regénnyel, azt még nem tudjuk. Egyelőre a Légy jó mindhalálig lemezzel és a színpadra vitt “mesés zenejátékkal” tervezzük körbeutazni az országot.
Ha valaki csak egy dalt hallgat meg az albumról, melyik legyen az, és miért?
A “Szívesen-sehogyse”. Ezen a héten ez a kedvencünk. A múlt héten a “A dal a pakkról” volt.