Míg nálunk, magyaroknál a karácsonyfa elengedhetetlen dísze a girland, a csengő vagy az alma, külföldön néhol egész más dekorációk kerülnek a fenyőre. Lássuk, melyek a legfurcsább karácsonyi díszek és milyen sztorik rejlenek mögöttük.
A karácsony az egyik legszélesebb körben ünnepelt esemény világszerte, emiatt aztán a hozzá kötődő ünnepi szokások is országról országra változnak. Eltérőek a karácsonyi történetek, az ajándékhozó alakja, az ételek és így a karácsonyfa ágaira kerülő díszek is. Manapság már többnyire nem hagyományokhoz kötődik, hogy kinek milyen lesz a fája, hanem sokan ebben is az épp aktuális trendeket követik, azért számos országnak megvannak az ikonikus és egyben indokolatlan díszei.
Uborkadísz – USA
Vitatott, hogy ez a dekoráció vajon német gyökerekkel bír-e, de a lényeg, hogy a hozzá kötődő hagyomány egyben egy játék is. A lényege az, hogy a felnőttek karácsony reggelén felteszik az uborkadíszt a fára, és az a gyerek nyitja ki az első ajándékot, aki a leggyorsabban megtalálja a szokatlan dekorációt.
Pókháló – Ukrajna
Nem mondhatjuk, hogy karácsonykor a pókok az első lények, amelyek eszünkbe jutnak, kivéve Ukrajnát. A sztori szerint egy szegény asszonynak nem volt mivel díszítenie a karácsonyfáját, és a természet pókokat küldött neki, hogy széppé varázsolják a fát, amik aztán arannyá változtak. Ha nem is a hagyomány kedvéért, de itt egy jó alkalom arra, hogy újrahasznaz ember újrahasznosítsa halloween-i dekorációit.
Caganer – Katalónia
Van, aki szereti az altáji humort, mások nem, így akik utóbbiak közé tartoznak, lapozzanak tovább. A katalón karácsonyi díszek egyike a caganer, mely egy (gyakorta mikulássapkás) figura, aki épp a dolgát végzi, és rendszeres résztvevője a betlehemeknek – általában persze statisztaként guggol valamelyik sarokban. Caganerből nemcsak ünnepekkor találunk rengeteget az üzletek polcain, hanem politikusokat, sportolókat és más híres személyeket is megalkottak már ilyen érzékeny helyzetben.
Caga Tió – Katalónia
Szintén a spanyol vidékeken járva említsük meg a Caga Tiónak nevezett varázslatos, díszes farönköt, aki két héttel szenteste előtt érkezik meg a családokhoz. A családtagok letakarják őt és az ünnepekig gyümölcsökkel, édességekkel etetik, majd karácsonykor a gyerekek egy dalt énekelve botokkal kezdik el ütni. A dalban pedig arra kérik, hogy ürítse ki “beleit”, ezek lesznek aztán az ajándékok.
Világító hajók – Görögország
A görög városokban nem gyakran találunk karácsonyfát a központban, mert a görögök (főleg a sok sziget lakói) inkább egy magas, feldíszített csónakot vagy hajót raknak ki helyette. Ez állítólag az ország történelmi hagyományához, a tengerészkultúrához kapcsolódik, és így nem véletlen tartják életben ezt a karácsonyi szokásaikkal. Néha egy csónak alakú füzérrel, vagy egy karácsonyi égőkkel feldíszített vízi járművel teszik ezt.
“Cracker”- Nagy-Britannia
A brit ünnepi asztalok elengedhetetlen kelléke a cracker, egy csomagolópapírba bugyolált kis cső, amit apró ajándékkal, játékkal vagy poénos tárgyakkal töltenek meg, melyek többsége silány minőségű. Sokszor rejlik bennük papírkorona is, a bennük rejlő tárgyakat pedig úgy tudjuk kivarázsolni belőlük, ha két oldalról meghúzzuk őket, így egy pukkanó hang kíséretében kinyílnak.
Kagylók – Ausztrália
Az ausztrálok egy kicsivel másabb módon ünneplik a karácsonyt, mint az angolszász országokban, főleg azért, mert a december náluk nyár közepére esik. Valamint a lakosság nagy része a tengerpartok mentén él, ezért nem meglepő, hogy díszeikben is visszaköszön a tengerek élővilága, így nem ritka dolog kagylókat aggatni a fenyőfákra. A kenguruk által húzott szán és a félmeztelen Mikulás pedig már csak hab a tortán.
Forrás: ITT
