A nyár vége és az ősz az az időszak, amikor a legtöbb hulladék keletkezik a kertben. Ugye milyen csábító a gondolat, hogy ezt környezetbarát módon tüntesd el a konyhai hulladékkal együtt, és egyúttal kiváló minőségi talajhoz is juss?
A komposztálás valóban biztosítani tudja ezeket, de csak akkor, ha megfelelő módon végzed. Összeszedtük néhány pontban a legfontosabb tudnivalókat, ötleteket, tanácsokat a komposztálással kapcsolatban. Azt javasoljuk, ha csak egy pici kerted is van, mindenképpen vágj bele!
Nincs szükséged nagy beruházásra
Bár az internet tele van jobbnál jobbnak tűnő komposztáló edényekkel, valójában csaknem nulla büdzsével is elkezdheted a komposztálást. Letehetsz egy sima faládát vagy egy alul kilyukasztott, leselejtezett szemeteskukát is. Amíg a jó szellőzés biztosított, addig minden rendben lesz. Ha neked még ennyi DIY-tevékenység is sok, akkor csak válassz ki egy helyet a kertben, ahová mindig elhelyezed a konyhai és a kerti hulladékot.
Gondosan válaszd meg a helyet!
A komposztálót általában nem a vendégek szemének szánjuk, ezért érdemes neki egy viszonylag eldugottabb helyet keresni a kert valamelyik sarkában. Két szempontot kell figyelembe venned: a talaj legyen vízszintes, hiszen így biztos lehetsz abban, hogy nem folyik el innen a víz. Győzödj meg arról is, hogy a kiválasztott hely bőségesen kap napfényt. A hő felgyorsítja a komposztálás során bekövetkező oxidációt, így hamarabb jön létre a végtermék, a tápanyagokban gazdag humusz.
Ügyelj a „zöld” és a „barna” anyagok egyensúlyára
A komposztba dobhatod a konyhai és a kerti hulladékokat – de nem akárhogy. Oda kell figyelned, hogy a zöld (nedves) és a barna (száraz) anyagok egyensúlyára. Zöld hulladéknak számítanak a zöldségek és gyümölcsök maradványai, a kávézacc, a használt teafilter, az összetört tojáshéj, a zöld levelek, a levágott fű és a gyomok, ha még nem hoztak magot. Barna hulladék a száraz levelek, a faforgács vagy fűrészpor, a gallyak és a feldarabolt újságpapír. Ha nagyon elbillenne a mérleg az egyik irányba, egyéb anyagok hozzáadásával visszaállíthatod az egyensúlyt.
Ezt semmiképpen ne tedd a komposztba!
Nem való a komposztba a dió- és a gesztenyefa levele. A fenyőágakat se dobd rá, mert savas, mint az előzőek, és az átlagosnál hosszabb idő kell a lebomlásához. A beteg, gombás, fertőzött növényi részek ne kerüljenek oda – ha lehet, égesd el, ha éppen tűzgyújtási tilalom van, akkor ásd el őket. Főtt húst, csontokat, ételmaradékot se tegyél a komposztra. Értelemszerűen nem komposztálható az építési törmelék, a festékek, vegyszerek, vagy ezek dobozai.
Ha nagy a szárazság, locsold a komposztot is, hiszen ha kiszárad, akkor leáll az oxidáció folyamata. Hetente egyszer érdemes átmozgatni a halmot. Nem nagy munka, és ha ezeket a műveleteket elvégzed, akkor három-hat hónap múlva már rendelkezésedre áll a kiváló minőségű, bio termőföld.
Ebben a cikkünkben írtunk a beltéri komposztálás lehetőségeiről. Ha nincs kerted, próbáld ki az említett termékeket!
Nyitókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix
