Kerti törpe: mégis mi dolga a kertekben és hogy került oda?

Számtalan olyan dísztárgy van egy-egy háztartásban, aminek nincs különösebb funkciója, mégis képvisel valamit. A kerti törpe – ahogy neve is utal rá – nem a lakásban van, mégis sokan előszeretettel díszítik vele életterüket. Honnan jöttek az életünkbe ezek a kis figurák, és mi célt szolgálnak?

A kerti törpe – más néven kerti gnóm – kis, emberszerű lény. Számtalan módon megjelenhet, ám leginkább a mesékből ismert, piros sapkás kis alakot láthatjuk, aki különböző dolgokat csinál vagy tart a kezében.

Megint az az ókori Róma…

Mint sok minden más, ez is a régi rómaiakhoz vezethető vissza: már ők is kőből készült szobrocskákkal díszítették kertjeiket. A törpék, mint varázslatos erejű lények először a reneszánsz időszakában jelentek meg. A jellemzően egy méternél nem magasabb, erős színekkel festett alkotások a tehetősebb emberek kertjeiben tűntek fel elsőként. Ekkoriban még nem törpékre specializálódtak az alkotók, hanem az ijesztgetésre: gyakori volt, hogy púpos, torz alakokat készítettek, ezzel elijesztve a betolakodókat a kertekből.

A 18. századi Svájcban kezdődött el igazán a kerti törpe kultúra, amikor is fából készítették a kis gnómokat. A németeknél is hamar népszerűek lettek, hiszen a figurákat össze lehetett kötni az olyan babonákkal és mesékkel, miszerint a törpék segítenek a bányákban és a farmokon.

Az 1800-as évek közepére már a franciákat és az angolokat is meghódította a kerti törpe-láz. 1910-ben az egyik legnagyobb gyűjtő, Sir Frank Crisp megnyitotta kertjét a nyilvánosság előtt, így sokan életükben először láthattak ilyesféle díszeket.

Közszemérmet sértő kerti törpe
Közszemérmet sértő kerti törpe / Kép forrása: Shutterstock / Puzzlepix

Az első világháború a kis szobrocskák piacát is visszavetette, de az 1930-as években, a Hófehérke és a hét törpe című Walt Disney-film bemutatása után ismét népszerűek lettek, és ezúttal a középosztály is megengedhette magának, hogy kerti törpét tartson.

A ’70-es évektől már humort is belevittek a kis lények készítésébe, így születhettek meg a vicces pózokban szereplő kerti törpék. A 2001-ben bemutatott Amélie csodálatos életében a főszereplő apja kerti törpéjét utaztatja a világban, és azt hihetnénk, hogy fikció, korántsem így van: a ’90-es években nagy divat volt ellopni egy-egy ismerős törpéjét, elutazni vele valahova, fényképet készíteni, majd küldeni belőle a tulajdonosnak.

A kerti törpe élete manapság

Ma már szinte bárki tarthat kerti törpét, ami kisebb és nagyobb méretben is elérhető, ám arra ügyelnek a gyártók, hogy az egyméteres magasságot ne haladják meg a dísztárgyak. Ugyan eredetileg a kerti törpék szakállas férfiak voltak, ma már teljesen átalakult ruházatuk és nemük is: láthatunk már szakáll nélküli férfit, de női törpéből is nagy választék van a piacon. Angliában odáig is elmentek, hogy nemcsak Erzsébet királynőről mintáztak dísztárgyat, hanem még az egyik corgijáról is!

Angliában a kerti törpék piaca egészen meglepő fokozatra jutott
Angliában a kerti törpék piaca egészen meglepő fokozatra jutott / Kép forrása: Karsa Tímea

Ugyan sokak számára egyfajta mesevilágot idéznek a törpék, mások giccsesnek, vagy éppen olyannyira zavarónak tartják, hogy felszólalnak ellene. Hollandiában 1925 és 1989 között csupán hatósági engedéllyel állíthatott ki valaki törpét a kertjében.

Szerencsére ma már ez nincs így, úgyhogy olyan törpével díszíthetjük kertünket, amilyennel szeretnénk.

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor nyerték idén a Libri irodalmi díjakat